Természetes ellenségeik sok helyen kiirtották a kártevőket
Veszprém megyében már nem várható a tavalyihoz hasonló pusztítás
Az idén a tavalyinál kisebb és az elmúlt évihez képest más területeken várható a gyapjaslepkék hernyóinak inváziója. Központi védekezésre egyelőre nincs pénz.
- Tavaly összesen 212 ezer hektár erdőben végeztek pusztítást a gyapjaslepke hernyói, az idén a fatörzseken lévő petecsomók felmérése alapján nagyjából 180 ezer hektárnyi területen várható kártétel - nyilatkozta lapunknak Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője. Az országban eddig a tavalyi volt a legnagyobb méretű hernyóinvázió, ám az idei évre prognosztizált kisebb kiterjedésű támadás is nagyobb lesz, mint a 2004-ben regisztrált, 120 ezer hektárra kiterjedő pusztítás.
Csóka György kérdésünkre elmondta, 2006-ban a korábbi évektől eltérő területeken várható a hernyóvész: a legfertőzöttebb részek jelenleg Pest megyében a Börzsönyben, Gödöllő és Galgamácsa térségében, Nógrádban Szécsény és Balassagyarmat környékén, Hevesben Recsk, Felsőtárkány és Répáshuta vidékén találhatók, de jelentős kártétel várható egyes beregi és somogyi területeken is.
Az idén nem tekinthetők veszélyeztetettnek a kártevők által tavaly letarolt erdők. Így az elmúlt két évben leginkább érintett Balaton-felvidéken és a Bakonyban gyakorlatilag öszszeomlott a lepkepopuláció. Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat veszprémi igazgatóságának vezetője elmondta, a hernyókat Veszprém megyében tavaly olyan vírusfertőzés érte, ami megakadályozta, hogy bebábozódjanak, ráadásul elszaporodtak a gyapjas- lepkék természetes ellenségei - az aranyos bábrablók, a ragadozó poloskák és a fürkészdarazsak -, aminek következtében a kártevők szinte eltűntek a vidékről.
Veszprém megyében ebben az évben csak a keleti Bakonyban - Dudar, Bakonynána és Szápár térségében - lehet számítani a hernyók felbukkanására: az összesen kétezer hektáros fertőzött területen az állami tulajdonban lévő erdőgazdálkodó cég, a Verga Rt. mintegy kétszáz hektáron tervez permetezést a rovarok ellen.
A szakemberek egyelőre még nem mérték fel, hogy az idén mekkora területen lenne célszerű vegyszeres védekezést alkalmazni a hernyók ellen. Az bizonyos, hogy az öszszes fertőzött erdő lepermetezésére nincs szükség, hiszen a védekezés csak azokon a részeken indokolt, ahol a rovarok súlyos károkat okozhatnak a faállományban, illetve azokon a területeken, amelyek közvetlenül a települések szélén találhatók. A helikopteres permetezést egyébként május közepére kell időzíteni, amikor a hernyók már megkezdik a fák lombozatának lerágását. A kártevők június végéig tarolják le az útjukba kerülő tölgy- és csererdőket, gyümölcsfákat, később bebábozódnak, lepkévé fejlődnek, majd augusztusban lerakják petéiket, és elpusztulnak.
Az elmúlt évben összesen 45 ezer hektáron végeztek vegyszeres permetezést, ami mintegy 450 millió forintba került. A védekezést egy erre a célra felállított alkalmi bizottság irányította, amely azonban az idén nem működik. Sőt erre az évre egyelőre nincs is tervezve állami forrás a védekezésre. Mindenesetre a gyapjas- lepkék hernyóinak kikelése éppen a parlamenti választások második fordulója környékén várható, így bizonytalannak tűnik, hogy a kormányváltás időszakában a fertőzött területeken élők szükség esetén számíthatnak-e gyors állami segítségnyújtásra.
Cseri Péter