Madárinfluenza Félni nem kell, odafigyelni igen a veszélyre
Rövidesen madárinvázió kezdődik a Kis-Balatonon. A költési időszakban itt él Közép-Európa egyik legnagyobb madárkolóniája. Az első fészkelőket a hét végére várják, miközben a szakemberek arról beszélnek: a vándor- és vízi madarak között találták eddig a legtöbb madárinfluenzával fertőzött példányt. A Kis-Balatonon nincs pánik és különleges készültséget sem vezettek be. A hozzáértők azt mondják: semmi okuk rá.
A tórendszer nádas rengetegében több mint százfajta és tízezernél is több madár él. Telelni is sok érkezik, a legnagyobb fajgazdagság azonban a költési időszakban van. Ez egy hónap múlva kezdődik, de az első madarak már a hét végén várhatóak. Legelsőnek ugyanis február végén a kormoránok szoktak megérkezni a Földközi-tenger környékéről, de a Duna deltájából is költött itt madár. Tavaly tavasszal az igazán ritka kis kárókatonákat figyelték meg onnan az ornitológusok. Így tehát fertőzött területekről is érkeznek vándormadarak.
Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője azt mondta: a terület természetvédelmi őrei naponta bejárják azokat a részeket, ahol nagyobb számban fordulnak elő madarak.
Megyer Csaba hozzátette: így teszik ezt mindig, az állomány figyelemmel kísérése ugyanis kötelező feladat. Éppen ezért azonnal információjuk lenne arról is, ha tömegesen pusztulnának a madarak. Egyelőre azonban szó sincs erről. Mindössze egy hattyútetemet találtak az őrök az elmúlt napokban. Erre egyébként szintén odafigyeltek eddig is: naplót vezettek, hol és milyen madár hullott el. Most azonban az állategészségügyi szolgálatot is értesítik és a tetemet begyűjtik az állatorvosok, hogy megvizsgálhassák.
Futó Elemér, a Nemzeti Park Kis-balatoni őrkerületének vezetője azt mondta: azok a madarak, amelyikek költeni jönnek, legnagyobb tömegben márciusban érkeznek, a legritkább fajok pedig általában csak áprilisban érnek vissza afrikai téli szállásaikról. Mindez egyébként nem törvényszerű, a madarakat nem lehet becsapni, csak akkor jönnek, ha érzik, itt a tavasz. Futó Elemér azt tartja: nincs ok a félelemre. Madárinfluenza eddig is volt és most sem nagyobb a veszély, mint eddig. Több mint harminc évet töltött a Kis-Balatonnál, ezért pontosan tudja, és ezután sem aggódik, ha ki kell mennie a területre.
Megyer Csaba azt mondta: a Balaton is hozzájuk tartozik és ott sem figyelik fokozottabban a madarakat. Nincs is rá szükség. A lakosság ugyanis nem csak az elpusztult, de még a legyengült hattyúkról is rendszeresen értesíti a szolgálatot. Igaz, madárbefogást és -gyűrűzést most nem végeznek. Az ember és a madarak közötti érintkezést ugyanis – az előírások szerint – minimálisra csökkentették. Nem úgy a járókelők. A hétvégi, tél végi tavaszban ugyanolyan sokan etették a madarakat a Balaton-parton, mint máskor...
Fábos Erika
Saját környezetünkben is fordítsunk nagyobb figyelmet a higiéniára
1. Ha valaki valahol elhullott madarat talál, ne nyúljon hozzá szabad kézzel. Az a legjobb, ha az intézkedést a szakemberre bízva az állat-egészségügyi állomás telefonszámán bejelenti. A megyei állategészségügyi állomás telefonszáma: 82/429-976, illetve a 30/500-8580-as számon is lehet (hétvégén is) bejelentést tenni.
2. Mindenki fokozottan vigyázzon a higiéniai szabályok betartására. Éljünk úgy, mintha a saját környezetünket is „egész-ségügyi karantén” venné körül.
3. Fel kell készülni a baromfi zárt tartására és arra, hogy az etetés zárt helyen történjen. Ezzel megelőzhető, hogy az idegen vadmadarak az élelmiszerre leszáll-
va az udvart fertőzzék.
4. Az állattartók, csirketartók az állomány méretétől függetlenül készítenek egy szivacsos fertőtlenítő-taposót, amellyel a baromfiudvart megközelítik. Oda idegent, szomszédot ne engedjenek be. Kezüket a baromfiakkal való érintkezés előtt és után is mossák le házilag is könnyen elkészíthető, 4-5 százalékos klóros vagy gyenge hypós oldatban.
5. A vadászok lehetőleg kerüljék a vadmadarak, azon belül is különösen a vadkacsák, szárcsák elejtését.
6. A háziasszonyok ne féljenek az üzletekben kapható baromfitól. Ugyanis csak ellenőrzött telepről és ellenőrzött feldolgozóból kerülhet áru a pultokra. Ám minden egészségügyi előírást illik a konyhában is betartani – a szalmonella is fertőzhet –, így a terméket jól át kell sütni vagy főzni. A vírusok, baktériumok 60-70 fok körül elpusztulnak. Ajánlott a nyers termékek feldolgozása után a forró vízben való kézmosás.
7. Nem árt óvakodni az egzotikus tájakra utazóknak sem.
A Külügyminisztérium közleménye szerint a fertőzés Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában életszerű helyzetekben leginkább a piacokon, utcai kifőzdékben és távolsági autóbuszokon fordulhat elő. Célszerű tartózkodni a csirke- és kacsahús, vér felhasználásával készített ételek fogyasztásától. A beteg-ség általános tünetei: láz, hányinger, fejfájás, köhögés, gyengeség.