2013. november 19. - Az Angol Királyi Erdészeti Társaság vezető
szakemberei látogattak el Erdővidék számukra meglepően gazdag és szép
erdős vidékére, s szinte hihetetlen, hogy több mindenre rácsodálkoztak,
sőt: az eredményekről és a módszerekről elismerően nyilatkoztak. Erről a szigorúan szakmai jellegű látogatásról beszélgettünk Egyed Csabával, a Baróti Magánerdészet igazgatójával, az erdőfelújításokért felelős Kádár Tibor Sándor erdészmérnökkel és a vendégeket meghívó-vezető gróf Kálnoky Tiborral.
– Minket Kálnoky Tibor gróf úr keresett meg, és elmondta, hogy angol erdészcsalád vendégei vannak Miklósváron. Idősebb és középkorú tapasztalt szakemberek, közöttük olyan is, aki Észak-Angliában vagy Skóciában teljesített szolgálatot, és szándékukban állt szakmai programot is beiktatni az itt eltöltött időbe – tájékoztatott Kádár mérnök, aki nemcsak a köznapi angolt, hanem a szaknyelvet is ismeri.
Kálnoky Tibort arra kértük, szóljon a látogatás előzményeiről.
– Vendégeim már megfordultak Miklósváron – felelte. Régebbi kapcsolat fűz a csoport tagjaihoz. A nyugati médiából sokat hallottak a romániai tarvágásokról, falopásokról, a nagy terjedelmű illegális fakitermelésekről. Én mindig is cáfoltam ezeket térségünk vonatkozásában, és most saját szemükkel meggyőződhettek vendégeim arról, hogy Erdővidéken példaértékű erdőgazdálkodás folyik. Egyed Csaba és Kádár Tibor több helyszínen is bebizonyították, hogy betartják a legmagasabb nemzetközi szabályokat. A vendégek tátott szájjal maradtak a gyönyörű erdők által borított vidék láttán, s elismeréssel szóltak a baróti magánerdészet embereinek szakszerű felkészültségéről és eredményeiről. A csoportot Sir Jack Whitaker, a Royal Forestry Society elnöke vezette.
– A látogatás mindenképpen jelentős a magánerdészeti hivatal történetében – jegyeztük meg Egyed mérnöknek.
– Mindenképpen, és örvendünk, hogy éppen a mi tevékenységünket akarták látni szakmai szempontból. Részleteztük tevékenységi ágazatainkat, eredményeinket. Meg voltak elégedve, és elmondták, számukra meglepetéseket hozott a látogatás. Főleg az erdőfelújítási munkálatok érdekelték, jelesen a tölgyeseké, ami tudást és tapasztalatot kíván – fejtegette Egyed Csaba –, ugyanis gyakran megtörténik egy-egy spontán módon alakuló területen, hogy nem a bükk, hanem a gyertyán lesz az uralkodó. Előbb a székelyszáldobosi erdő-közbirtokosság területét mutattuk be, ahová Kolumbán János birtokossági vezető és Balázsi Dénes polgármester is elkísérte a vendégeket. Örömmel látták a farkasmezői felújításokat is, amelyek már a homoródalmási közbirtokosság területére esnek. Ott Sándor Kálmán birtokossági elnök fogadta a csoportot feleségével, és megvendégelte őket maga készítette különleges sajtféleségekkel, aminek kiváló mestere. Bemutattunk egy telepítést, amelyet a klímaerdők telepítésével foglalkozó amerikai óriás alapítványnál pályáztak meg. Aranyosban egy nevelővágást nézhettek meg, egy gyérítést a bükkösben, majd pedig az erdőfülei közbirtokosság területén – Új-Kormos ban – a mi erdészetünk által elkészített első tanösvényt, ami a WWF, vagyis a nemzetközi természetvédő szervezet és az IKEA multinacionális kereskedelmi hálózat segítségével valósult meg. Megtekintették azt a klíma-erdőtelepítést is, melyet a segesvári Mihai Eminescu Tröszt anyagi segítségével hoztunk létre Székelyszáldobos övezetében. Az alapítványban érdekelt Károly brit trónörökös is, aki a Mihai Eminescu Tröszt és Alapítvány védnökeként síkraszáll Erdély középkori építészeti emlékeinek gondozásáért, a természeti és épített örökség mentéséért.
– Én úgy láttam és értékeltem, hogy az angol szakembereket legjobban a tölgyerdők természetes újulatai érdekelték – folytatta Kádár Tibor –, és elmondták, hogy ezek Angliában már eléggé ritkák a sok behurcolt idegen, egzotikus és gyorsan növő fajta miatt, amelyek a gazdasági célokat követő erdészeti politika következtében terjedtek el. Elmondták, az ott tenyésző behurcolt kártevő állatfajok, mint a szürke mókus és az üregi nyúl ellen drótkerítésekkel védekeznek, s rácsodálkoztak népi szénégetési hagyományunkra.
Egyed Csaba elmondta, megalakult az Erdőtulajdonosok és Erdőügykezelők Székelyföldi Szövetsége, amelynek Kovászna megyéből sajnos, csak a baróti magánerdészet a tagja. Maros és Hargita megye minden szervezete bejelentkezett, csak a Kovászna megyei erdészeteket és erdőtulajdonosokat nem tudta meggyőzni, hogy csatlakozzanak az amúgy szakmai érdekszövetségnek nevezhető tömörüléshez. Kifejezte óhaját, hogy lapunk oldalain ez alkalommal is megújítsa régebbi felhívását. Elmondta, az említett szövetség érdeme, hogy – Lucia Varga miniszter asszony közbenjárása révén – módosították az új erdőtörvényt. A szövetség elnöke Melles Előd, a Gyergyói Magánerdészet igazgatója, ügyvezetője pedig Sándor Alpár, a zetelaki magánerdészet vezetője. Hinni akarom, hogy ezt a szövetséget a háromszékiek is magukénak fogják mondani.
Adatközlőim maguk is ízig-vérig erdővidékiek: Egyed Csaba bodosi gyökerekkel rendelkezik, Kádár Tibor pedig Nagybaconban rakott fészket. A szakmai irányításuk alá tartozó terület Homoródalmástól Ürmösig terjed, a magánerdészetek ugyanis nem ismernek megyehatárokat, csak erdészeti régiókat. Meggyőződésünk, hogy a vidéken élő magánerdő-tulajdonosok jó kezekre bízták vagyonukat, hiszen az angol vendégek is kijelentették: „meglepő, hogy Románia e részén ilyen profi módon végzik az erdőművelést”.
