2014.02.11. - Az akácerdők térhódítása természetvédők szerint azért káros, mert megváltoztatja a terület flóráját és faunáját.
Az erdők telepítését a jogszabályok szerint az erdészeti igazgatóság engedélyezi.
Megyénk erdőterületének 24 százaléka akácos, tudta meg a Kisalföld a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságán. Ez egyébként pontosan megegyezik az országos átlaggal. Tavaly összesen 80 hektárra adtak ki erdőtelepítési engedélyt, ebből 36 hektárra akác került. A természetvédők szerint nem szerencsés, hogy ennyire előtérbe került ez a faj. Ők úgy vélik, olyan helyekre is telepítik, ahova egyáltalán nem való.
Február 5-én írtuk meg, hogy egy európai uniós tervezet szerint az akácfa mint nem őshonos özönfaj súlyos károkat okoz a természetben (Az erdők negyedét kiirtatnák). Ha a tervezetből elfogadott törvény válik, akár ki is irtathatják az akácerdőket. Hujber Zoltán természetvédelmi szakmérnök, szakértő szerint ez a veszély azért nem fenyeget, de mindenképpen elgondolkodtató az akác térhódí-
tása.
– Magyarországon valóban nagy mennyiségben telepítettek akácerdőt az utóbbi időben. Olyan helyekre is, ahova egyáltalán nem való, például a Szigetközbe – fogalmazott Hujber Zoltán. – A lényeg, hogy teljesen más faunát és flórát eredményez, mint az adott terület őshonos fajai. Az erdő egy ökoszisztéma, aminek a fákon kívül más tagjai is vannak, ezekről hajlamosak elfeledkezni. Egy akácerdőben maximum három vagy négy növényfaj él meg, így a „ráépülő" állatfajok száma is minimális. Ha valahova akácot telepítenek, akkor az őshonos növényeket egyszerűen kipusztítja.
Hujber Zoltán hozzátette: a Szigetközben például a hullámtérbe telepítették ezt a fafajt. Évekkel ezelőtt a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület is tiltakozott ez ellen és azóta némiképp csökkent az akác térhódítása. Legalábbis a Szigetközben.
– Minden területnek vannak őshonos fafajai. Nem arról van szó persze, hogy az összes akácerdőt ki kell pusztítani. Nem is lehetne, hiszen ahol megjelenik, onnan már nagyon nehéz eltüntetni. De a megfelelő egyensúlyra kell törekedni. Egy országosan elindult rossz folyamatról van szó egyébként, ami ellen mi is és több természetvédő szervezet is tiltakozott. A mi szempontunk a természetvédelemé. Lehet persze a kérdést más szemszögből is vizsgálni – jelentette ki Hujber Zoltán.
Dr. Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta: szervezetük korábban már foglalkozott az akácerdő okozta problémával. Egy állásfoglalást is kiadtak és tiltakoztak a hullámtéri akáctelepítések ellen.
Úgy vélik, eredményt jogszabály-változtatással vagy az erdőművelési tervek megváltoztatásával lehet elérni. Szak- értőik szerint hosszú távon gazdaságilag sem indokolt az akác telepítése, mert noha első sarjerdőhozama jó, de a második esetben a fahozam kicsi.
Megyénk erdőtelepítéseit a Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságán intézik. A hatóság érdeklődésünkre úgy tájékoztatott, hogy jogszabályok alapján adják ki az engedélyeket. Olyan is előfordult már, hogy elutasítottak egy-egy kérelmet. Natura 2000-es, illetve ártéri vagy védett területekkel kapcsolatban a természetvédelmi hatóság véleményét is kikérik. Az igazgatóság tájékoztatójából kiderült, leginkább a Győr, Gönyű és Tét környéki homokvidéken telepítenek akácosokat. A kérdésre, miszerint nem túlzott-e, hogy az erdők negyede már most akácos, úgy reagált az igazgatóság, hogy az erdőtörvény alapján adnak ki engedélyt a telepítésre. Cs. Kovács Attila
Legyen hungarikum? A fehér akác méze és a fájából készült erdészeti termékek legyenek hungarikumok: egy nyírségi erdőmérnök, ifj. Pályi Zoltán kezdeményezett aláírásgyűjtést a cél érdekében az interneten. 100 ezer elektronikus aláírást szeretne gyűjteni. A szakember úgy fogalmazott, a magyar akácgazdálkodás nem ellensége vagy vetélytársa a Kárpát-medence őshonos fafajaival folytatott természetközeli erdőgazdálkodásnak. „A várakozásokon felüli sikert hozó hazai megtelepítése óta eltelt bő 300 év alatt egyetlen más őshonos vagy honosított fafaj sem lett ilyen rövid idő alatt ilyen sokféle módon hasznosított fája a magyar hétköznapoknak" – írja ifj. Pályi Zoltán.
Miből mennyi?
Megyénk erdeinek 24 százaléka tehát akác. A tölgyek, csertölgyek, bükkösök, gyertyánosok 29 százalékot tesznek ki. Egyéb kemény lombos fajból 8 százalék, nemesnyárakból 14, egyéb lágy lombosakból 12 százalék található. A fenyők az összes terület 13 százalékát foglalják el.