Gazdák, vadászok, erdészek szemben a természetvédőkkel
A tájvédelmi körzetben a modern természetvédelem érdekei a legfontosabbak
Tiltakoznak a földtulajdonosok, a vadászok és az erdőgazdaság képviselői a szerb határ mellett kialakítandó Körös-éri Tájvédelmi Körzetet alkotó területek egy részének védetté nyilvánítása ellen.
A térségben lakó emberek meg akarnak élni - de a többségük csak a földből tud.
A természetvédelem nem lehet öncélú - ezt a sarkos véleményt Vass Sándor, az állami tulajdonú Dél-alföldi Erdőgazdaság (Dalerd) Rt. vezérigazgatója képviseli. Ezzel áll szemben Iványosi-Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) igazgatóhelyettesének álláspontja: a védelem alá nem vont területen azzal foglalkozhatnak a gazdálkodók, ami a legnagyobb profitot hozza, a tájvédelmi körzetekben azonban a modern természetvédelem érdekei a legfontosabbak. Igen ám, vélekedik Csányi László, Mórahalom alpolgármestere, de Nyugat-Európában ilyen esetben kárpótlást kapnak a gazdák az évi bevételkiesésért és az ingatlan értékcsökkenéséért egyaránt. Amikor az adott területre a földhivatalban a tájvédelmet jelző széljegyet tesznek, a tulajdonosok azonnal megkapják a forgalmi érték 50 százalékát. A bevételkiesésért pedig húsz éven át jövedelempótlás jár nekik.
Magyarországon viszont nemcsak hogy nem fizet ezért a természetvédelem, de még az is előfordulhat, hogy a tulajdonos utólag szerez róla tudomást, ha védettség alá került a földje, és már nem akkor kaszálhat, amikor akar, hanem miután kiköltöttek a földjén a madarak. A területileg illetékes nemzeti park ugyanis nem köteles mindenkit névre szóló levélben értesíteni a védelem alá helyezésről. Elég, ha kifüggesztik az érintett helyrajzi számokat a polgármesteri hivatalban. A mórahalmi alpolgármester szerint ugyan törvényes, de nem etikus az a mód, ahogyan a KNP az öt települést - Mórahalmot, Ásotthalmot, Ruzsát, Öttömöst és Kelebiát - érintő tájvédelmi körzet kialakítása során informálta az érintett helybelieket. Csányi László azt is kifogásolja, hogy a földtulajdonosok számára kötelező kezelési tervet a gazdák nem kapják meg, azt csak Kecskeméten, a KNP irodájában tekinthetnék meg.
Iványosi-Szabó András visszautasította, hogy etikátlanul járt volna el a nemzeti park. Szerinte négyszáznál több földtulajdonos egyéni értesítése nem oldható meg másképpen, csak úgy, ha a polgármesteri hivatalokban kifüggesztik a hirdetményt. Az igazgatóhelyettes szerint nincs mód arra, hogy a védelem alá vonáskor értékcsökkenés miatt kárpótlást fizessenek - erről nem rendelkezik jogszabály Magyarországon, és a költségvetés teherbírása sem teszi lehetővé. A kieső jövedelem miatt azonban nálunk is van támogatási lehetőség - ilyen például az agrár-környezetvédelmi támogatás, amelyre eddig is lehetett pályázni. A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban pedig elérhető lesz a Natura 2000 támogatás - bár azt még nem lehet tudni, hogy ennek mekkora lesz az összege, mert az Európai Unió költségvetését még nem fogadták el.
Szél István, aki maga is földtulajdonos a tájvédelmi körzet területén, egyébként pedig a Csongrád Megyei Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal vadászati felügyelője, úgy véli: a természetvédők szempontjai nemcsak mások egzisztenciális érdekeit nem veszik figyelembe, hanem önmagukban is irracionálisak. Vissza akarnak állítani valamilyen eredeti állapotot - azt azonban maguk sem tudják, mi számítana ténylegesen eredeti állapotnak. Fokozatosan kiirtanák például a kitűnő szegélyfaként, tüzelő- és faanyagként elterjedt olajfát (más néven keskeny levelű ezüstfát), amelyen a védett vörösvércse is fészkel, csak azért, mert nem őshonos ezen a vidéken. Hasonló sorsra jutna a futóhomokot megkötő akácfa, illetve a térség erdeiben jelenlévő erdei és feketefenyő. Nemcsak az nem világos, mikori állapotot tekintenének eredetinek, hanem az sem, hogy bármilyen korábbi állapot egyáltalán visszaállítható-e. Hiszen például a Bogárzó nevű területen korábban víz állt - mivel azonban az elmúlt időszakban a Homokhátságon több méterrel lejjebb került a talajvíz szintje, az egykori tó kiszáradt, élővilága megváltozott. De ha a KNP által előírt kezelési tervet betartanák, a vadászok nem etethetnék, nem itathatnák a vadakat, nem vethetnének lucernát vagy kukoricát az úgynevezett vadföldekre. Pedig ezek a mesterséges objektumok nemcsak a vadászható állatok életét könnyítik meg, hanem a nem vadászható védett állatokét is.
Iványosi-Szabó András szerint az előírások csak a védett területekre vonatkoznának. Még ott is lehet a tájba illó vadetetőt, magaslest, itatót készíteni, ám azoknak valóban a tájba illőeknek kell lenniük. A KNP igazgatóhelyettese elismerte, hogy vannak nem őshonos gyomnövények - például a vaddohány, más néven selyemkóró, vagy a parlagfű -, amelyek ellen a természetvédők is keveset tudnak tenni, de szerinte ez nem ok arra, hogy a természetvédelmi előírásokban engedményeket tegyenek. A KNP nemcsak a tájba nem illő magaslesek ellen küzd, hanem például a mobiltelefontornyok ellen is - változó sikerrel.
Vass Sándor, a Dalerd Rt. vezérigazgatója úgy látja: a természetvédelem az adófizetők pénzéből akarja növelni a fennhatósága alatt álló területet, ezzel a saját hatalmát, míg például az erdőgazdaság 1500 embernek ad kenyeret, profittermelésre kötelezi tulajdonosa, az állam. Közben tűrnie kell, hogy a természetvédelmi törvény alkalmazásából eredő károkért - jogszerűen - ne kapjon térítést. Károk pedig keletkeznek - a "tájidegen" nemesnyár például gazdaságilag sokkal hasznosabb, mint az őshonos szürkenyár. Iványosi-Szabó András szerint is van diszharmónia a nyugat-európai országok korszerű természetvédelmi szemlélete és az ottani jogrend, illetve a hazai helyzet között. Magyarországon például az erdőnek való talajokon ma gyakran szántóföldek vannak, az erdő az ősgyepek, homokpuszták helyére került. A természetvédelmi szempontokat leginkább az állami tulajdonú erdőben lehet érvényesíteni - Nyugat-Európában azonban az állami erdőgazdaságok jellemzően nem profitérdekeltek, hanem működésükben a természetvédelem szempontja a legerősebb.
A Körös-éri Tájvédelmi Körzetben a vita folytatódik: a közeljövőben az érintett településeken közmeghallgatást tartanak a védettség alá helyezésről, amelyen a KNP képviselői is részt vesznek.
Tanács István