2014. április 29. - A nők környezetvédő szerepéről szóló írásával indult a világhírű ökológus, Vandana Shiva rovata a torinói La Stampa Tuttogreen című web-oldalán.
Shiva egy személyben környezetvédő, aktivista, tudós és filozófus, egyike a világ legtekintélyesebb természet- és a bio-sokféleség védelmezőjének. Indiában született és Kanadában diplomázott kvantum-fizikusként. Tanulmányai után, hazájába, a Himalája környékére visszatérve, látva a nemzetközi projektek által átalakított és elszegényített földjét, elhatározta, hogy hazájáért és az egész planétáért folytatott harcnak szenteli magát.
Íme Vandana Shiva beköszöntője a Tuttogreenben.
„Az elmúlt negyven évben segítséget nyújtottam különböző népi környezetvédő mozgalmaknak és kezdeményeztem a történelmi Chipko Mozgalom létrehozását saját régiómban, a központi Himalájában. Minden egyes mozgalomban, amellyel együttműködtem, nők vezették az akciókat, és nők voltak, akik támogatták azokat a kezdeményezéseket, amelyek a föld és a források fenntarthatóságát és jövedelmezőségét védelmezték.
A nők azért védelmezik erdeiket, mert az erdőirtás és annak túlzott kizsákmányolása, árvizeket, és szárazságot, földcsuszamlásokat, és katasztrófákat, üzemanyag- és takarmányhiányt okoznak. Az erdőirtás továbbá magával hozza a források és patakok eltűnését, arra kényszerítve az asszonyokat, hogy sokkal messzebbről biztosítsák a vízellátásukat.
Az erdészet uralkodó paradigmája a kereskedelmi fajták monokultúráján alapul, és az erdőket úgy tekintik, mint a fa bányáját, amely profitot és jövedelmet termel. A Chipko asszonyai elmagyarázták nekem és az egész világnak, hogy a fával kapcsolatos jövedelmek és profitok nem közvetlenül az erdőkből származnak. Az igazi termékek a talaj, a víz és a tiszta levegő. Ma a tudomány úgy hivatkozik ez utóbbiakra, mint az ökorendszerek utolsó ökológiai funkcióira. A Himalája analfabéta asszonyai tehát négy évtizeddel előbbre jártak a világ tudományánál. 1981-ben az indiai kormány arra kényszerült, hogy felfüggessze az erdők kizsákmányolását a Himalája középső régiójában.
2002. április 22-én egy Kerala állambeli település, Palghat egy csoportja meghívott, hogy csatlakozzak a Coca Cola elleni harcukhoz, amely cég naponta 1, 5 millió litert használ fel, és szennyezi az ott maradó vizet. Az asszonyoknak 10 kilométer távolságból kellett hordaniuk a megtisztított ivóvizet. Az asszonyok, tiltakozásul az ellen hogy a vállalat ellopja a vizüket, ülősztrájkot szerveztek a Coca Cola gyárának kapui előtt. Én is, szolidaritásból csatlakoztam hozzájuk és 2004- ben a Coca Cola-gyár bezárt.
Miért a nők vezetik a környezetvédő mozgalmakat? Úgy gondolom, azért mert a nemek szerinti munkamegosztásban az asszonyokra hagyták a létfenntartásról való gondoskodást, az étellel és vízzel való ellátást, az egészséget és a gyógyítást. Amikor az önellátó gazdaságról van szó, a nők ezekben szakértők és ellátók is. Bár az asszonyok munkája a létfenntartást illetően a legéletbevágóbb emberi tevékenység, patriarchális rendszer a gazdaságot csak kereskedelmi tevékenységként határozza meg és nem tekinti munkának. A patriarchális gazdasági modellt a GDP uralja, amelyet mesterségesen létrehozott termelési paraméterek alapján mérnek.
Amikor egy vak gazdasági minta alapján kialakul a gazdasági válság, amely a környezet szintjén az erdők, és a víz eltűnését hozza magával, az életet és a túlélést fenyegeti, az asszonyok mozgósítanak a társadalom felébresztése érdekében, és ők vezetik a paradigma megváltoztatásáért, a gazdaság és a környezetvédelem összehangolásáért vívott harcot. A nők tehát, nemcsak a gazdasági megélhetés, hanem az ökológia tudományának is szakértői.
Descartes, Newton és Bacon hímsoviniszta tudományának megjelenése a mechanikus és leegyszerűsített tudomány uralmát, valamint az összefüggéseken és kapcsolatokon alapuló ismeretek rendszereinek leigázását eredményezte. A mechanikus tudomány legerőszakosabb kifejezése az iparosított mezőgazdaság támogatásában nyilvánul meg, beleértve a génmódosítást is, mint az éhség és alultápláltság megoldását. Az ipari mezőgazdaság azonban olyan kémiai termékeket használ, amelyeket eredetileg háborús célokra fejlesztettek ki. A genetika tudománya azon az elméleten alapul, hogy a gén, mint „vezető” molekula egyirányú parancsokat ad az egész testnek. Az igazság azonban az, hogy az élő szervezetek önszervezők, interaktívak és dinamikusak. A teljes génállomány pedig rugalmas.
Mivel ez a problematika egyre inkább teret nyer a társadalom különböző rétegeiben, a nők alternatívaként a bio-sokféleséget és agroökológiát javasolnak, amelyek reális megoldásokat jelentenek az élelmiszer és táplálék számára. 30 év tapasztalatai lapján megtanultam, hogy a bio-sokféleség a monokultúránál többet termel. A családi alapon működő kis mezőgazdasági vállalkozások, amelyekben zömmel asszonyok dolgoznak a világ élelmiszer fogyasztásának 75%-át látják el, szemben az ipari mezőgazdasággal, amely mindössze 25 %-át biztosítja.
Amikor tehát reális megoldásokról, reális problémákról van szó, amelyekkel Földünk és az emberek szembe találkoznak, az asszonyok megvetett tudása és munkája mutatja az utat a jövőbe” – írja Vandana Shiva.