Szlovákiából évente 250 millió tonna víz tűnik el az iparosítás következtében. Ez okozza az extrém időjárást is.
Kassa. „A vízgazdálkodással foglalkozó szakembereknek a pénz a fontos, nem a víz. Szlovákiából évente 250 millió tonna víz tűnik el az ember beavatkozása miatt a természetbe” – mondta a víz világnapja kapcsán tartott sajtótájékoztatón Michal Kravèík, a ¥udia a voda elnevezésű nonprofit szervezet elnöke.
Az ENSZ prognózisa szerint 2020-ban több mint hárommilliárd ember fog víz nélküli régiókban élni. Az iparosítás következménye az ökoszisztémák kiszáradása, mely évente hétszázmilliárd tonna vízveszteséghez vezet a világon. Ez okozza az extrém időjárást is, a hurrikánokat, árvizeket, földrengéseket. Kravèík szerint a vidék természetes vízgazdálkodásának viszszaállítása „tízszer több vizet jelent az emberek és a természet számára, százszor nagyobb biztonságot az árvizek ellen és ezerszer több munkalehetőséget, mint a víztározók építése.” A víztározók helyett ezért inkább az erdők természetes vízfelfogó képességét kell visszaállítani, halastavakat kell kialakítani , és a folyók vízgyűjtő területeinek ökológiáját kell helyreállítani. A ¥udia a voda szervezet javasolt programja szerint az anyagi befektetés a Garam, Poprád, Tarca és Hernád vízterületének helyreállítására 18 milliárd koronába kerülne, ötszázmillió köbméter víz megjelenését és 18 ezer munkahely kialakítását eredményezné. A kék alternatívának nevezett „vízvisszaállító” program egyre nagyobb népszerűségnek örvend szerte a világon, ám nálunk Kravèík szerint fontosabb a mesterséges vízgyűjtők létrehozása, és az uniós anyagi támogatás megszerzése erre a célra, habár a víztározókban felgyülemlett víz karcinogén anyagokat tartalmaz, és hosszabb távon káros az egészségre.
KOZSÁR ZSUZSANNA