Ez maradt a több mint 2 hektár erdőnkből - mondja Vincze Károly.
Kétszer is feljelentést tett falopás miatt, de nem tudtak mit csinálni, mert aki vágatott, az is tulajdonos. Folyamatosan ment a feldolgozás és a szállítás.
Az országút mellett még szállításra előkészített rönkök sorakoznak. Mögöttük állt még a traktor is. Módosítani kéne a törvényt a magánerdő-fosztogatás megakadályozása érdekében
Pördefölde - Tavaly ősszel kezdődött az az ügy, amely néhány éve sajnos nem egyedülálló Zalában. Az utóbbi években több, magántulajdonban levő erdőt vágtak ki engedély nélkül. Tavaly ősszel Pördefölde határában több mint 2 hektár erdővel végzett a motorfűrész. Az eddigi tapasztalatokból úgy tűnik, a megyében sajátos fakitermelések indultak, melyek közös jellemzője, hogy a vágás gyorsan és engedély nélkül megy végbe, s az illetékes hatóságnak kevés a reménye arra, hogy utólag behajtsa a büntetést. A módszer veszélyessége ezen kívül abban rejlik, hogy nem egyszerű falopásról van szó, amelynek gyorsan megfognák a tetteseit. Jogilag kifogástalanul kidolgozott forgatókönyv szerint történnek az ilyen akciók, melyeknek a jelenlegi jogszabályok alapján nincs megnyugtató megoldása.
A közelmúltban sajtótájékoztatót tartott erről az Állami Erdészeti Szolgálat zalai igazgatósága. Mint megírtuk, a módszer lényege az, hogy valaki szabályosan megvásárolja az erdőt a tulajdonosoktól, aztán gyors tarvágás következik. A vevő többnyire olyan magánszemély, akin aztán nem lehet behajtani a szabálysértési bírságot. Van úgy, hogy mire ledől a fa, már tovább is adták.
- Tavaly kijöttem az erdőbe gombát szedni, akkor láttam, hogy vágtak az erdőből. Utána az erdészeti felügyelő is megkeresett, hogy észrevettem-e. Ezt követően kétszer is feljelentést tettem a rendőrségen falopás miatt, de nem tudtak mit csinálni, mert aki vágatott, az is tulajdonos. Folyamatosan ment a feldolgozás és a szállítás - mondja a csömödéri Vincze Károly, aki megkereste szerkesztőségünket a történtek miatt.
A lakóhelyüktől, Csömödértől kilométerekre levő pördeföldi erdőrészletben jártunk, pontosabban a helyén maradt holdbéli tájon. A 6 hektáros területről több mint 2 hektárnyi vágásérett erdő eltűnt, csak a kitermelés után megmaradt hulladék tarkította a domboldalt. Ottjártunkkor lent, az országút mellett még szállításra előkészített, méretes rönkök sorakoztak. Mögöttük állt a traktor, amivel kihúzták a fát az úthoz.
Vinczéék több tulajdonostársukkal együtt ’94-ben kárpótlási árverésen vették az egykori tsz-erdőt. Összesen 6,7 hektáros a terület, amiből mintegy két és fél hektáron volt vágásérett faállomány. Társaikkal együtt azért vették, hogy ha eljön az ideje, részben tüzelőként hasznosítsák, illetve az értékesebb fából bevételre tegyenek majd szert. Tavaly öten jegyezték osztatlan közös tulajdonként az erdőt. A többiek Lovásziban, Zalaegerszegen és Gutorföldén laknak.
- A földhivataltól megküldött határozatból tudtuk meg nyáron, hogy megváltozott a tulajdonosi összetétel. Egy cserét követően és adásvételi szerződésekkel hárman eladták a részüket egy soltvadkerti férfinek, aki így a közös erdő többségi tulajdonosa lett. Mi korábban 145 ezer forintot befizettünk, facsemetét ültettünk, és most a munka, a költség odalett, valaki más elvitte az egészet - fakadt ki Vincze Károly.
- Milyen jog az, ahol nem lopás, ha valaki elviszi a tulajdonostársakat illető részt? Ki védi meg a mi vagyonunkat? - kérdezte elkeseredve Vincze Károlyné.
Hasonlóan jártak a pördeföldi Kovács Józsefék, az erdő 25 százalékos tulajdonosai, akik tavaly szintén a földhivatali határozatból tudták meg, hogy új tulajdonostársuké az erdő nagyobb része.
- A férjem azért vette a kárpótláson, hogy öregkorunkra meglegyen a tűzifánk. Mi nem is tudtunk róla, hogy kivágták, csak amikor Vinczééktől meghallottuk. Elegünk van már mindenből, attól tartok, már nem jutunk hozzá, ami megilletne bennünket - szólt elkeseredetten Kovácsné.
A megmaradt két erdőtulajdonos család kifosztva érzi magát, s nem nyugtatja meg őket, hogy a fát kitermelő társuk írásban nyilatkozott az utólagos elszámolásról, ebben nemigen hisznek.
Nemcsak ők, az erdészeti szolgálat is feljelentést tett a rendőrségen lopás miatt, még a fakitermelés idején. Az áldatlan munkát azonban nem tudták leállítani, hiszen a területen a többségi tulajdonos rendelte meg a fakitermelést. A ledöntött fa gyorsan gazdára talált. Vinczéék úgy tudják, egy cég megvette és valószínűleg exportálta a rönköket.
A rendőrség és a lenti városi ügyészség szerint nem történt lopás: „Tekintettel arra, hogy az erdőterület nem minősül számára (a tarvágást elvégző többségi tulajdonosról van szó) idegen dolognak, a lopás tényállási eleme hiányzik, így a nyomozó hatóság 550/2005. számú határozatával, mivel a cselekmény nem bűncselekmény, a nyomozást megszüntette“ - szól az ügy lezárásáról szóló határozat.
- A fa, az érték eltűnt, de a terület tulajdonjoga és ezzel együtt az újratelepítési kötelezettség viszont a nyakunkban maradt - mondta Vincze Károly, aki feleségével együtt azért mondta el történetüket, hogy legalább később, mások elkerülhessék ezt a csapdát. Ha tudják.
Megpróbáltuk felkeresni az erdőt tavaly eladó tulajdonosokat, hogy megkérdezzük, miért és mennyiért váltak meg az erdőtől, s tudták-e, mi lesz a folytatás? A magánerdő-tulajdonosoknak erdőgazdálkodót kellett választaniuk maguk közül. A gutorföldén lakó férfi feleségét találtuk otthon, aki kijelentette, nem nyilatkoznak. Annyit elmondott, a tulajdonostársakkal nem volt felhőtlen a kapcsolatuk, viták keletkeztek az erdőfelújítást és a költségeket illetően. Volt, aki befizette a rá jutó részt, volt, aki nem, s őket már csak az érdekelte, hogy valahogyan kiugorjanak ebből, bármi áron megszabaduljanak az erdőtől. Az asszony szerint potom pénzért, jóval a befektetett költségeik alatt adták el a részüket.
Névtelenséget kért egy másik volt tulajdonostárs, egy 74 éves egerszegi asszony is, aki, mint elmondta, sem munkával, sem pénzzel nem bírta tovább az erdő fenntartását. Egyikük sem találkozott személyesen a vevővel, az adásvételt minden esetben ezzel megbízott ügyvédek bonyolították le.
Ismert helyzetek ezek az erdészeti szolgálat előtt. Mint Vissi Géza, a szóban forgó terület erdészeti felügyelő- je elmondta, sokan minden szakértelem nélkül vettek vagy jutottak valamikor az erdőhöz.
- Nem tudták megbecsülni sem, hogy mennyibe kerül hektáronként, és milyen gondokkal jár majd az erdőgazdálkodás. Ez aztán sok tulajdonosi közösségben hozzájárul, hogy a társak bizalmatlanná válnak egymással szemben. Az erdő csak kivételes esetben hoz nagy hasznot a tulajdonosnak, ha betartja a szabályokat - így a felügyelő.
Így aztán kapva kapnak a vételi ajánlaton, csakhogy szabadulhassanak a gondoktól, s a nyomasztó költségektől. És vannak, akik ebből csinálnak üzletet, akiknek nem okoz gondot az erdőtörvény betartása, pontosabban megsértése. A pördeföldi erdőben több mint 500 köbméter fát vágtak engedély nélkül, és termeltek ki több millió forint értékben. A soltvadkerti vevő neve ismert a szolgálat előtt, de csupán szabálysértéssel vádolható. Valószínűleg nem is ő a jól kidolgozott erdei tranzakciók értelmi szerzője, illetve pénzelője. Csak eszköz a végrehajtásra. Pördeföldén kívül Felsőszenterzsébeten, Gosztolán, Esztergályhorvátinál is engedély nélkül vágatta ki a megvásárolt erdőt vagy annak egy részét. A korábbi esetekért az erdészeti hatóság több mint tízmillió forint bírságot vetett ki rá, de nem fizetett, s eddig behajtani sem sikerült tőle a bírságot. Kétséges, hogy végrehajtható vagyona lenne. A pördeföldi eljárás még folyamatban van, az erdészeti szolgálat a megyei főügyészségnél tett újabb bejelentést.
A szakemberek azonban úgy látják, a magánerdők fosztogatásának megakadályozásához törvényi módosításokra lenne szükség. Állítólag ez ügyben szó van már tárcaközi egyeztetésekről az Igazságügyi Minisztérium és az FVM között.
Hajdu Péter