A gyapjaslepke hernyója jelentős károkat okoz, de az erdők kiheverik a támadást.
Miskolc (ÉM - KHE) - A csanyiki erdőben sétált nemrégiben egyik olvasónk, ahol azt tapasztalta, hogy a fákat ellepték a gyapjaslepke petéi. Meglátása szerint tavasszal, ha kikelnek a hernyók, nem marad fa az erdőben. Valós a veszély?
- kérdeztük a Bükki Nemzeti Park erdészeti osztályának vezetőjétől, Szabó Szilárdtól.
Tarra rágják
A szakembertől megtudtuk: a gyapjaslepke őshonos faj hazánkban, és jellemző rá az időnkénti gradáció, azaz- nagy egyedszámban való megjelenés. Már tavaly, is ez történt és a fákon található petecsomók mennyiségéből arra lehet következtetni, hogy idén is egész erdőrészeket rághatnak tarra a gyapjaslepke szőrös hernyói.
- A fáknak azonban megvan a sajátos védekezési módszerük - hangsúlyozta a szakember. - Ha például egy tölgyest tarra rágnak a hernyók, a fa 2-3 hétig nyugalomban marad. Ezalatt a kártevők bebábozódnak vagy újabb táplálék hiányában elpusztulnak. A tapasztalatok szerint amint elmúlt a veszély, a tölgyes ismét kizöldül. Az elmúlt évben a bükkösökben is kiterjedt tarrágásokat okozott a gyapjaslepke hernyója. A bükköt korábban nem tartottuk számon kedvenc tápnövényei között, nincs is a tölgyéhez hasonló védekezési mechanizmusa, ettől függetlenül, szépen kilombosodtak nyár végére a bükköseink.
Elintézi a természet
Vegyszerrel is lehet védekezni a gyapjaslepke ellen, de ennek több veszélyére hívta föl a figyelmet Szabó Szilárd. A permetezés következtében ugyanis minden faj hernyója elpusztul, a védetté is. Ezért csak indokolt esetben fordulnak ehhez a módszerhez. A gyapjaslepke hernyóinak van egyébként természetes ellensége is, méghozzá a kakukk, amikor azonban nagy egyedszámban jelennek meg a kártevők, a madár étvágya nem elég.
- A gyapjaslepke nem okoz visszafordíthatatlan károkat az erdőkben - állította az osztályvezető -, a természet megoldja a problémát. Amikor a hernyók olyan területre érnek, ahol már nincs mit enni, tömegesen pusztulnak el, így a következő évben számuk alaposan lecsökken.