2014. november 22. - A nemrégiben elfogadott jövő évi adótörvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy helyi adót vessenek ki a földre, az állattartásra, a mezőgazdasági gépekre és építményekre.
Az agrártárca most szeretné megakadályozni ezt. Az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításhoz viszont még a Nemzetgazdasági Minisztérium hozzájárulása is szükséges.
Törvénymódosítást kezdeményez a Földművelésügyi Minisztérium (FM) annak megakadályozása érdekében, hogy az önkormányzatok földadót vethessenek ki a helyi gazdálkodókra. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló jogszabály megváltoztatásáról már egyeztetést folytat a tárca a Nemzetgazdasági Minisztériummal – közölte az FM parlamenti államtitkára. Nagy István a Magyar Nemzetnek elmondta: amint sikerül megállapodásra jutni, a kormány elé terjesztik a tervezetet.
Az agrártárca javaslata a termőföldek, az erdők mellett a tanyákra, a halgazdálkodási vízterületre, a halgazdálkodási létesítményre is vonatkozna. A módosítás kiterjedne a mező- és erdőgazdálkodási célú gépekre, a mező- és erdőgazdasági termeléssel összefüggő egyéb más ingatlanokra, így a majorra, a gépállomásra, a színre, a pincére, a szárítóra és a gabonatárolóra, valamint a takarmánytároló és -előállító építményekre és eszközökre is. Az FM azt szeretné, ha az állattartására sem vezethetnének be a helyhatóságok települési adót. Ez utóbbi azért került be a javaslatba, hogy a települések ne lehetetlenítsék el a helyi állattenyésztést. – Nem véletlenül kellett a kormányzatnak a településektől elvonni az állattartást szabályozó kérdésköröket. Korábban számos faluban, városban mondvacsinált okokra hivatkozva kitiltották a jószágokat. Félő, hogy ott, ahol megtiltani nem tudták, most adóval lehetetleníthetik el a tenyésztőket – húzta alá Nagy István.
Az államtitkár jelezte: az adótörvények eddig felsorolták, hogy mire lehet kivetni települési illetéket. Ezzel szemben a jövő évi szabályozás csak azokat a kategóriákat sorolja fel, amiket nem adóztathatnak meg az önkormányzatok. Így merülhetett fel a termőföldre kivetett közteher lehetősége.
– A földadó csaknem kétmillió földtulajdonost érintene, s félő, hogy a legrászorultabb önkormányzatok, ahol nincs más vagyon, ehhez az eszközhöz nyúlnának. A kistelepüléseken viszont a föld az egyetlen záloga a vidéki életnek, a vidék megtartó képességének, a biztos jövedelemnek – állapította meg Nagy István. Köpöncei Csilla