2015. május 2. - A történeti ökológia segítségével mutatja be környezetünket, múltunkat a Tatabányai Múzeum most készülő állandó kiállítása.
A Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című kiállítás újabb részét a múzeumi világnapon adják át. Kisné Cseh Julianna, a kiállítás egyik megálmodója vezetett be bennünket a részletekbe.
– Hogy haladnak az előkészületek?
– Az utolsó simításokat végzik az állandó kiállítás második egységének elkészítésénél. Az új megközelítés a történelem szereplőjévé a természeti környezetet teszi, és azokat a jelenségeket vizsgálja egy-egy adott időszakban, amelyeket a környezethez való alkalmazkodás a kultúrában előidézett, és a környezet megváltoztatásához vezetett. A történeti ökológia segítségével lehetőségünk van környezetünk múltjának bemutatására. Ezért választottuk az Által-ér környezetét az ember jégkorszaki megjelenésétől az 1970-es évekig. A mostani ütem a bronzkortól a népvándorlás koráig terjed.
– Mik voltak a rendező elvek?
– Négy nagy témakör köré szerveződik a kiállítás, erre a nagyobb egységre fűztük rá a régészeti és helytörténeti elemeket, és mutatjuk be a környezeti változásokat. A víz, a kő, a fa, a tűz, valamint az indusztria, az ipar bűvöletében a jégkorszaktól a hetvenes évekig öleli fel a környezet és az ember kapcsolatát. A bronzkortól a fa a meghatározó energiaforrás, építőanyag. A fa használata, az erdőirtás nálunk, bár a bronzkorig nyúlunk vissza, nem okozott visszafordíthatatlan folyamatot. De a fa sok egyéb anyag mellett fontos volt minden korban. Itt azonnal a belépő szemébe ötlik egy bronzkori ház részlete, a hiányzó elemeket és egy korabeli település grafikáját számítógépes program mutatja majd.
– A kiállításnak ez a része lépésről lépésre haladva új korszakokat tár elénk. Mi a közös bennük?
– Ez az egység a földműveléssel és a megtelepedett életmóddal kapcsolatos helyi emlékeket mutatja be. Láthatók lesznek majd a különböző régészeti kultúrák, például az egész Dunántúlon elterjedt mészégetéses kultúra tárgyi emlékei, műhelyei, a különböző temetkezési szokások, kezdve a hamvasztásostól a halomsírokig, ami egyes helyeken jól mutatja a népesség egymás mellett élését is. Ilyen leletek kerültek elő például Vértesszőlősről. Külön tárlókban mutatjuk be a fémöntés kezdeteit, a fémműves központokat, térképeken feltüntetjük azokat a helyeket, ahol térségünkben leletek kerültek elő, földvárak épültek, pásztorfalvak alakultak ki.
– A római kor pontosan felidézhető a leletek, írásos források alapján?
– Ez volt az első olyan időszak a területünkön, amely jelentős természetátalakítással járt. A fa mellett a követ használták a máig látható utak, az erődök, a limes építéséhez. Villagazdaságok alakultak ki, egy ilyet mutatunk be a vértesszőlősi feltárás alapján. Kiállítjuk a Kertvárosban talált szarkofágot, amely az egyik legszebb az országban. Római kori házat is rekonstruáltunk, korabeli ülőalkalmatossággal berendezve, ahová be lehet menni, meg lehet pihenni, a kerámiákat meg lehet fogni. A népvándorlás korában, az avarok, a germánok, majd a honfoglalók letelepülésével nem változott jelentősen a környezet.
Az emberré válás összes stációja megtalálható a térségünkben
Az új, még hiányzó kiállításrész kialakítására most pályázott a Tatabányai Múzeum. Ez az egység a jégkorszaktól az élelemtermelés megindulásig tárja fel az ember és a környezet kapcsolatát. Kisné Cseh Julianna szerint alig van olyan hely a világon, ahol a természetföldrajzi adottságoknak, a klímának köszönhetően az emberré válás összes stációja megjelenik: az Által-ér völgye az előember megjelenése óta folyamatosan lakott terület.
Vértesszőlősön került elő Samu, az előember, a neandervölgyi ősember leleteit a Szelim-barlangban találták meg és Tatán, a Porhanyó-bányából kerültek elő leletek a felső paleolitikumból. A kiállítás utolsó ütemében ezeket a lelőhelyeket rekonstruálják, aki ide belép, mintha a Szelim-barlangban találná magát, ahol árnyjátékkal idézik fel a korabeli (ős)ember tevékenységét.
Az élményt a hangokkal, vízcsobogással, madárcsicsergéssel teszik teljesebbé: erre a kiállítás már kész részein is van példa. A Porhanyó-bánya „másolatát” gyerekjátszótérré alakítják. Térkép mutatja majd, milyen változásokat eredményezett az élelmiszertermelés megjelenése. Az állandó kiállítás körülbelül egy év múlva lesz teljesen kész. V. T.