2015. május 11. - Saját hatáskörben szeretné az erdőgazdálkodási jogokat gyakorolni a város a település kataszterében levő Kis-hegyen, ám ehhez több tulajdonjogi és gazdasági kérdést kell tisztázni.
A Királyhelmeci Városi Hivatal előtt 2013 tavaszán tüntetést szerveztek a helyiek, hogy így tiltakozzanak a Kis-hegyen levő Akácos fáinak kivágása ellen. A fák kitermelését akkor az Állami Erdők (Štátne lesy) néhány héttel korábban úgy kezdte el, hogy a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta a munkálatokról. Az Akácos megmentéséért ezután aláírás-gyűjtés indult, melyhez közel 2000 helybeli csatlakozott. Balog József akkori polgármester lapunknak elmondta, a munkálatokat – a törvényi szabályozással összhangban – a területileg illetékes állami erdőgazdálkodási vállalat irányította és felügyelte, a településnek nem volt olyan jogköre, amely alapján a fakitermelést leállíthatta vagy legalább korlátozhatta volna. Az erdőgazdálkodási jogokat gyakorló vállalat tájékoztatni sem köteles a települést, a jogszabályok alapján csupán a kitermelés során okozott károkat kell megtérítenie. Az ügyben kompromisszumos megoldás született, mely szerint az elkövetkező 20 évben, két fázisban a Kis-hegyen levő Akácerdőt megújítják. 2013-ban a területről 1100 köbméter fát termeltek ki, később további 600 köbméter akácfát is kivágnak. Facsemetéket nem ültetnek, ugyanis az akácerdő önmegújító képessége kiváló.
A város korábbi vezetése ezután az Állami Erdők képviselőivel abban is megállapodott, hogy újabb fák kivágásáról még akkor is tájékoztatják az önkormányzatot, ha a munkálatokat, például a területen húzódó villanyvezetékek környékén, biztonsági okokból kell elvégezni. Ilyen ügyben megkeresés nem érkezett a hivatalhoz, a további 600 köbméter fa kitermelésére – a szóbeli egyeztetés alapján – valószínűleg csak 2019-ben kerül sor. Pataky Károly polgármester elmondta, hogy a néhány évvel ezelőttihez hasonló helyzeteket elkerüljék, a város a területen szeretné maga gyakorolni erdőgazdálkodási jogokat. A nagyrészt magánkézben levő parcellákon olyan társulás gazdálkodna, melynek a többségi tulajdonosa a város lenne, az ezzel kapcsolatos kiadások zöme is a települést terhelné. Ugyanakkor a polgármester arra számít, hogy ezzel a lépéssel nemcsak a terület tarvágását tudnák megakadályozni, hanem legalább annyi bevételre is szert tehetnének, amiből az erdészeti szakemberek fizetését és az egyéb kiadásokat fedezhetnék. Arról nem is szólva, hogy ezáltal elkerülhető lenne, hogy a város kataszterében a település tudta és jóváhagyása nélkül olyan drasztikus beavatkozások történjenek, mint 2013-ban. Leczo Zoltán