2015. augusztus 22. - Mozgalmas és eredményes év az idei a tatabányai székhelyű Vértesi Erdő Zrt. életében. A részletekről beszélgettünk Kocsis Mihály vezérigazgatóval.
– Milyen változásokat jelent a Vértesi Erdő Zrt-nél, hogy a Tatabányai Erőmű átáll a faaprítékos üzemmódra? Jóval több fát kell kitermelni?
– Nem, mert adottak, végesek a lehetőségeink. A területünk mintegy 45 000 hektár, ebből körülbelül a felén gazdálkodunk intenzíven. Részünkről összesen 40 000 tonna fa jöhet szóba erre a célra évente, mert elsődleges feladatunk a környék lakossági tűzifaigényének kielégítése, és a saját, Sikárosi Fűrészüzemünk ellátása. A Pusztavámon működő üzemben jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre annak érdekében, hogy a teljes kitermelt, fűrészipari célra alkalmas alapanyagot – 60 fővel – helyben dolgozzuk fel. Mivel becsléseink szerint már az idén 15 ezer tonna energetikai faaprítékot vár az erőmű, jövőre pedig elérheti a 100 ezer tonnát is, a hiányzó mennyiséget kereskedelmi tevékenységünk bővítésével fogjuk biztosítani. Koordinátori szerepet kapott a Vértesi Erdő Zrt. a tulajdonosi joggyakorlótól arra, hogy a 22 magyarországi állami erdőgazdaság ilyen irányú tevékenységét összefogja. Ezen kívül jelentős feladat a dunaújvárosi papírgyár energetikai alapanyagának biztosítása is. Az üzemeltető Hamburger Hungária Kft.-nek, a kormány stratégiai partnerének kizárólagos beszállítói vagyunk, ez is mintegy 100-150 ezer tonna fát jelent éves szinten. A harmadik nagy partnerünk a BM Trading Kft, akivel tavaly az áruforgalom meghaladta a 1,5 milliárd forintot. Nálunk a fafeldolgozás nemcsak a fa hosszirányú felvágását jelenti, illetve az aprítását, hanem az égetését is. Kevesen tudják, hogy faszenet kizárólag mi állítunk elő az országban. A fafeldolgozásunk összes termelési értéke az idén eléri az 550 millió forintot és szeretném, ha a következő években az egymilliárdot is meghaladná.
– A felsoroltak alapján egyértelmű, hogy az árbevétel és a dolgozók száma egyaránt növekszik.
– Így van. Öt éve vagyok a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója, azóta a dolgozói átlaglétszám 186-ról 230 fölé emelkedett. Új tevékenységeink révén még újabb 400 embernek biztosítunk állandó munkalehetőséget, akik a velünk kapcsolatban lévő kis- és középvállalkozások aktív dolgozói. Bízom benne, hogy az úgynevezett szürke- és feketegazdaság is tisztul annak hatására, hogy biztos piacaink és megfelelő áraink vannak, lesznek. Most készítjük a következő három évre szóló stratégiai tervünket, melynek egyértelmű prioritásai között szerepel a dolgozók számának növelése. Elképzeléseim szerint 30-50 emberrel tovább fogunk bővülni, ennek forrását a megnövekedett hozzáadott érték biztosítja. Az árbevételünk jól alakul, ebben az évben várhatóan elérjük a 7 milliárd forintot, jövőre legalább 10-15 százalékos emelkedésre számítunk.
– A közmunkások milyen szerepet játszanak a társaságnál?
– A számuk mostanában stagnál, kicsit csökken is, 230 körüli az átlag. Ez azért örvendetes, mert azt jelenti, hogy új munkahelyeket találtak, ebből a szempontból a megye szerencsés helyzetben van. Úgy gondolom, ha megfelelő feladatokat adunk a közmunkásoknak, és biztosítjuk a feltételeket, szívesen jönnek. Egy érdekesség: pályafutásom során sok mérnök és technikus kezdett dolgozni az irányításom alatt közmunkásként. Közülük már több mint 30 olyan kolléga van, akik felelős vezető szerepet töltenek be a magyar állami erdőgazdálkodásban. Tehát a közmunka arra is kiváló terep, hogy a végzős szakemberek azonnal gyakorlati feladatokhoz juthatnak. Nálunk egyébként a közmunkás kifejezést nem használjuk, ők a határozott idejű munkavállalóink.
– Az építkezések, a felújítások időszaka zajlott és zajlik az erdőgazdaságnál. Kérem, vegyük sorra.
– Az idei év elejétől nagy összeget, több mint 880 millió forintot szándékozunk beruházásokra fordítani. Az elmúlt
öt év alatt nagyon sok, szám szerint 33 épületünket újítottuk fel. Átadtuk például a csákvári vadászati múzeumot, a pusztavámi erdészeti és erdei iskolánkat, szépül a tatabányai székházunk. Mellette Dózsakertben az egykori ÁNTSZ-székházat is vagyonkezelésbe vettük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A következő három évben az infrastruktúra fejlesztésére, az utakra koncentrálunk, de mellette megmarad a közjóléti tevékenységünk, egyebek között az erdei pihenő- és emlékhelyek rendbetétele. Mórocz Károly
