Gödöllő környékén már két hete kelnek a gyapjaslepke hernyói, míg a hűvösebb Bükkben csak pár napja. Az aszályos években gyakoribb invázióval kell számolni.
A legnagyobb károkat tavaly Veszprém megyében okozta a gyapjaslepke hernyója, de Pest megyében, így Vác és Nagymaros környékén is sok növényt rágtak tarra ezek a kártevők - tájékoztatta lapunkat Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa.
Az erdőkárjelző rendszer 1961-es bevezetése óta a gyapjaslepke 2005-ben károsított a legnagyobb területen, összesen 212 ezer hektáron. Egy évvel korábban 110 ezer hektárnyi területen pusztítottak a kártevők. Csóka György szerint most még nem lehet megmondani, hogy idén mekkora területet rágnak le a hernyók, de az eddigi tapasztalatok szerint nagy valószínűséggel a tavalyi volt a csúcsév. Ha ez igaz, akkor 2006-ban 100-120 ezer hektáron pusztítanak majd. Annyi bizonyos csupán, hogy ebben az évben az Északi-középhegységben várható a legnagyobb kár.
Egyébként mindig volt hernyókár, csak a mértéke változik évről évre. A kártevő tömeges szaporodása három-négy évig tart, majd öt-hat csendesebb év következik. Nagy valószínűséggel 2011-2012-ben támadnak majd újra csapatosan ezek a kártevők. Az aszályos évek egyre gyakoribbá válásával azonban számolni kell a probléma sűrűbb megjelenésével.
A gyapjaslepke mint őshonos lombfogyasztó faj - általában cseresekből és kocsányos tölgyesekből indul támadásra - néhány kivételtől eltekintve a legtöbb erdei növényt lerághatja. Egyhektárnyi terület védekezési költsége elérheti a 10-15 ezer forintot. A gyapjaslepke ellen nem lehet minden olyan területen védekezni, amelyen előfordul a kártevő, ugyanis ebben az esetben más élőlények is elpusztulnak. (A tölgyesekben 450 lombfogyasztó fajt ismernek.) Mint arról beszámoltunk, védekezni főként friss faültetvényeknél és lakott területek közelében található erdőknél érdemes. A megfelelően kezelt erdők túlélik a rágást, az elhanyagoltak nem. Ebben az évben 120 millió forint pályázható a hernyó elleni védekezésre - a feltételekről a földművelésügyi tárca honlapján lehet olvasni.
Ötvös Zoltán