2015. november 2. - A megyei szakképzés szerkezete már közelít a gazdaság igényeihez, de kifogásolhatóan osztották el a diákokat az iskolák között.
A kormány határozott a 2016/17-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezetről és keretszámokról. A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) részben egyetértett a rendeletben foglaltakkal.
– A felduzzasztott keretszámok nem tükrözik a munkaerő-piaci igényeket.
A szakmák, ágazatok és hiányszakmák besorolásával egyetértünk, de a rendeletben megjelenő, a korlátozott képzésekre vonatkozó összkeretszám két és félszerese a megyében reálisan beiskolázható létszámoknak, teljesen eltorzítja a megyei képzési orientációt. Probléma, hogy nem szabályozták a gimnáziumba felvehetők létszámát, valamint nem választották ketté a közép- és felnőttoktatás keretszámait. Az osztály és csoport képzési keretszámok kialakításánál is eltértek a javasolttól – mondta Fülöp Gábor, a HMFKB elnöke, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, aki a gondok közt említette a tanári kar elöregedését, alulfizetettségét is.
A kormány határozott a 2016/17-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezetről és keretszámokról. A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) részben egyetértett a rendeletben foglaltakkal.
– A felduzzasztott keretszámok nem tükrözik a munkaerő-piaci igényeket.
A szakmák, ágazatok és hiányszakmák besorolásával egyetértünk, de a rendeletben megjelenő, a korlátozott képzésekre vonatkozó összkeretszám két és félszerese a megyében reálisan beiskolázható létszámoknak, teljesen eltorzítja a megyei képzési orientációt. Probléma, hogy nem szabályozták a gimnáziumba felvehetők létszámát, valamint nem választották ketté a közép- és felnőttoktatás keretszámait. Az osztály és csoport képzési keretszámok kialakításánál is eltértek a javasolttól – mondta Fülöp Gábor, a HMFKB elnöke, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, aki a gondok közt említette a tanári kar elöregedését, alulfizetettségét is.
Nagy baj az iskolánkénti keretszámok meghatározása. A megyében az állami és nem állami iskolák aránya fele-fele, a duális képzésben résztvevők, azaz a tanulószerződéssel rendelkezők közt pedig többségben vannak az utóbbiak. A nem állami iskolákba járókkal kapcsolatos költségeket pedig nem számolhatják el a cégek. Ehhez képest a korlátozottan támogatott szakközépiskolai létszám 83, a szakképzési létszám 89 százalékát az állami iskolák kapták. Több intézmény egyáltalán nem indíthat olyan képzést, amelyről eddig híres volt.
– Vitathatónak és nehezen érthetőnek tartom a döntést, ami megfosztja a Neumannt a közgazdasági és informatikai szakközépiskolai osztályok indításának lehetőségétől – válaszolt megkeresésünkre dr. Sipos Mihály, a Neumann János Szakközépiskola igazgatója.
– Adottak a képzés feltételei, sok ezer nálunk végzett, kiváló szakember eredményei bizonyítják, hogy nem véletlenül tartozunk az élmezőnybe mindkét szakterületen. Diákjaink több idegen nyelvből tesznek nyelvvizsgát, érettségi után rangos felsőoktatási intézményekben tanulnak tovább, megalapozzuk a főiskolai, egyetemi tanulmányokat. Ennek a haszna a diplomaszerzést követően jelentkezik – tette hozzá az igazgató, aki szerint a megye szakképzésében résztvevők, a szülők, a gazdaság szereplői elismerik őket. Nem kongatnak vészharangot, továbbra is várják azok jelentkezését, akik a legmagasabb szintű műszaki, informatikai, gazdasági felsőoktatásba szeretnének bekerülni a középiskolát követően.
Az új szakképzési törvénnyel a gazdasági igényeihez akarták igazítani a szakképzés irányait és létszámát, valamint átlátható és költséghatékony intézményrendszert akartak kialakítani. A hatékonyan működő, minőségi képzést nyújtó intézményeket nem kellene lehetetlen helyzetbe hozni, véli Busák István, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola igazgatója.
A műszaki területekre képzünk szakembereket, azért választanak bennünket, mert az innen kikerülő technikusokat a vállalatok várják, keresik. Akik a felsőoktatásban folytatják, megállják helyüket, diplomát is szereznek. A szakmaszerkezeti döntést mindig vita övezte. Most az is előfordulhat, hogy Eger az ágazati képzésben (szakközépiskola) és a szakképzésben egyaránt informatikai szakirányú képzések nélkül marad – hívta föl a figyelmet Busák István, hozzátéve, hogy azok az iskolák, amelyek ezt eddig magas színvonalon csinálták már nem vehetnek részt a képzésben.
Szintén vesztese lett a keretszámok meghatározásának a Szent Lőrinc Szakközépiskola. Bóta József igazgatótól megtudtuk, ők szeptembertől már egyházi fenntartásúak, s azért döntöttek a váltás mellett, mert kedvezőbb elbírálást reméltek. A következő tanévre keretszámot még nem kaptak, de bíznak abban, hogy a szakképzési centrummal együttműködő intézményként kapnak majd.
– Egerben az alapítványi iskolák sokkal magasabb színvonalon folytatnak szakképzést, mint az állami intézmények. Sajnos a szakképzés a szolgáltatási ágazatokban (vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem, szépségipar) jelenleg nem a minőségi képzés irányába halad. Egyre gyengébb képességű diákok jönnek az általános iskolából, részben azért, mert a gimnáziumok már a közepes tanulókat is fölveszik. Csökken az ő képzési színvonaluk, s elveszik a szakközépiskolák, szakiskoláktól az odaillő gyerekeket. Gyengül a többi képzés színvonala is – mondta Bóta József. Tóth Balázs
Az elkötelezettségtől függ a képzés minősége
A HMFKB kifejtette aggályát, hogy budapesti alapítványi iskolák, képző cégek kihelyezett képzéseket indíthatnak a megyében állami támogatással, miközben az itteni iskolák erre nem kaptak lehetőséget. Bóta József, a Szent Lőrinc Szakközépiskola igazgatója szerint ezek „befurakodó” szervezetek, intézmények kapnak létszámot, a helyiek pedig nem, így ellehetetlenülnek a jó minőséget produkáló szakközépiskolák. Vallja, a minőségi szakképzés nem fenntartófüggő, hanem a szakmai elkötelezett iskoláktól függ. Az alapítványi és magán szakképzés egyéb kevesebbe kerülne a központi költségvetésnek, mint az állami iskolában.
Többen tanulnának hiányszakmát
A hiányszakmák köre 20-ra bővülésének elvével egyetért a HMFKB, de több agrár szakképzés (gazda, erdészeti szakmunkás) támogatását kérik. A felmérésük szerint viszont női szabóra nincs releváns igény a megyében. Ezzel szemben a központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés 2012 óta hiányszakma, mégsincs elég szakember. Az utóbbi években egyre több gyerek választott (főleg gépész) hiányszakmát a megyében. A kamara ezer fős kutatása alapján elmondható, a mostani 7-8-osok közül többen választanák a bolti eladó, informatikus, CNC gépkezelő, pincér, cukrász, gépi forgácsoló, hegesztő szakmákat.