Hamarosan exportsztár lehet a hajdú-bihari akácfa (Dehir.hu)

2015. november 11. - Debrecen – A fatolvajok is tudják, hogy sokan keresik az akácot. Itthon leginkább tüzelőnek kell, Nyugat-Európában azonban több hasznát is veszik.
Az akác manapság már nem csak tűzifaként népszerű, hanem a fatolvajok körében is igen keresetté vált. Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszaki-igazgatóhelyettese a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, nem csoda, hogy egyre többen keresik és ismerik fel a hasznát, jelentőségét, mivel több nagy európai országban keresett ez a fafaj.
Mint mondta, a tűzifaprogramnak is az akácfa az alapja, a legtöbben ezzel gyújtanának be otthon. Szabolcsban és Hajú-Biharban 900 milliót tudtak az országos három milliárd forintos keretből elnyerni pályázatokon keresztül. Az önkormányzatok a forrásból tűzifát vásárolhatnak, amit aztán a szociálisan rászorulók között oszthatnak szét. Ezer forint plusz áfás önrészt és az elszállítási költséget kell vállalniuk a településeknek, a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak még ezt sem kell finanszírozniuk.
Juhász Lajos hangsúlyozta, ha mindenki akácfát szeretne vásárolni, ezt az igényt a térségben fellelhető mennyiséggel nem biztos, hogy ki lehetne szolgálni. A tölgyet, a kőrist is viszik azért az akác mellett, de van olyan önkormányzat, amelyik a nyárfát választja és abból biztosítja a tüzelőt a rászorulóknak. A tűzifát a jövő év február közepéig kell kiosztani, de január végéig mindenkinek oda akarják adni a rendelkezésre álló mennyiséget – közölte a műszaki igazgatóhelyettes.
Kiemelte, annak ellenére, hogy mennyire népszerű, az akácfa megosztó fafaj is egyben: miközben az alföldi erdésznek a  kenyéradó fája, a természetvédelem részéről viszont vannak aggályok azzal kapcsolatban, hogy mennyire invazív faj, mennyire veszi el más fajoktól a helyet. Ezzel kapcsolatban a szakember megjegyezte, helyes erdőgazdálkodással lehet kezelni, az viszont már nem megoldható, hogy a megromlott minőségű területen eltérő vízigényű fát tartsanak meg, így ezeken a helyeken marad az akác. Hozzátette, ezzel együtt viszont ez a fa fontos fajjá nőtte ki magát, Nyugat-Európában, ahol nagyobb a megbecsültsége mint Magyarországon.
Hozzátette, a Nyírerdő által elvégzett közvélemény-kutatásból kiderült, az emberek nem is akarják megérteni, milyen ez a fajta, mivel az erdészettel foglalkozó magyar ember nem is tudna létezni nélküle.
Juhász Lajos kiemelte, külföldre is sokat visznek a magyar akácból, s igen nagy a kereslet iránta. Bordeux-i szőlővidékekre és a dán szőlészetbe is szállítanak ki akácfa szőlőkarókat, de a lavinavédelemben, valamint fajátékok készítésére is nagy számban használják az akácfát.
A szakember azt mondja, a fa tartóssága nagyon jó, a fenyővel ellentétben nem kell nehéz sóval telíteni a fatestet, az ugyanis olyan belső anyagokat választ ki, amik gombaölő, vagy rovarölő tulajdonságokkal rendelkeznek. Sokan gondolkodnak azon, hogyan lehetne ezeket az anyagokat kinyerni a fából. Hozzátette, természetes hatóanyagokat állít elő, amivel tartóssá teszi magát, s Juhász Lajos úgy véli, ennél nincsen környezetbarátabb megoldás a világon.
Mint mondta, a világ úgy akadt rá az akácra, hogy egy olyan fajtát kerestek, melynek felhasználása segíthet az esőerdők faállományának megóvásában. Mint kiderült, az akácfa tökéletesen felveszi a versenyt ezekkel az  fajtákkal, s a világ tüdejének megóvását is szolgálja.
Juhász Lajos hangsúlyozta, óriási lehetőségek rejlenek a magyar akácfa exportálásában, mivel Európában Magyarországon található meg a legtöbb erdő ebből a fajtából, s bár Hollandiában is próbálkoztak a termesztésével, ott nem volt olyan jó a klíma, mint itthon.
- Hiába támadják az akácot, az erdőtelepítőknél is ez a sztár. Ami lehetőség van a magyar erdőkben, azt Nyugat-Európában magyar munkaerővel megtámogatva el lehet adni. Ezzel a lehetőséggel mindenképpen élni kellene – emelte ki Juhász Lajos.
Ha ez megtörténne, akkor sem lenne drágább az akácfából előállított tűzifa, mivel az ár a belföldi piaci értékeket követi, Nyugat-Európában nem tüzelőként van iránta nagy kereslet.