2015. november 19. - Folytatódik a természetkárosítással vádolt gazda kálváriája.
Debrecen. Butaságok vannak a vádiratban – jelentette ki Zeke László, annak a kokadi gazdának a védője, akit azzal vádolnak, hogy egy három évvel ezelőtti, a saját földjén végrehajtott cserjeirtás során komoly kárt okozott a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke állományában.
…ügyfelem valóságos, családos ember, akinek tényleg van élőhelye… Zeke László
– A vád arra alapoz, hogy ügyfelemnek nem volt engedélye a növényirtásra. Miközben pont, hogy volt, ez a pikáns az egészben! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ugyanis egy évvel a munkavégzés után állapította meg azt, hogy az engedélyező hatóság (nem az ügyfél!) jogszabálysértően adta ki az engedélyt – idézte fel az ügyvéd, emlékeztetve: a tényállást már tisztázta a polgári peres bíróság, egy darab lepke nem sok, annyi sem volt a területen a cserjeirtáskor.
Megakadt a folyamat
Zeke László hangsúlyozta: a polgári perben első fokon nyertek. Mint fogalmazott, a sajtóban gyakran idézik az elsőfokú ítélet azon részletét, mely szerint erről a fajról három dolgot nem lehet tudni: hol van az élőhelye, mivel táplálkozik, és télen mit csinál. – Ehhez képest a vádirat alapján a bagolylepke kizárólagos tápnövénye az ügyfelem által ritkított növény. A vádhatóság szerint lágy szárú vízinövényeket télen (!) ki lehet irtani egy olyan berendezéssel, ami 20 centiméterrel a talaj szintje felett dolgozik, illetve télen kifejlett lepkék lennének a bokrok ágain? – kérdezte.
Különlegessége az ügynek az az alkotmánybírósági eljárás, ami megakasztotta a folyamatot, ezért nincs még jogerős döntés másodfokon az 1,5 milliárdos kártérítési ügyben. Ha ugyanis az ügyészség indít pert természeti értékben, tehát az állam vagyonában okozott kár miatt, akkor – amennyiben az ügyész elveszti a pert – a perköltséget az elsőfokú bíróság köteles megfizetni; jelen esetben 12,7 millió forintot a Debreceni Törvényszék. A Debreceni Ítélőtábla szerint ez kérdésessé teszi, hogy lehet-e így pártatlanul dönteni, ezért fordult az Alkotmánybírósághoz.
Nem vártak
– Azért is sajnáljuk, hogy az ügy megrekedt ebben a szakaszban, mert amíg várunk az Alkotmánybíróságra, addig az ügyészség szorgalmasan dolgozik azon, hogy „hazai pályán”, azaz büntetőeljárásban szerezzen érvényt akaratának. Összességében ezt felháborítónak érzem! Az lett volna korrekt, ha az ügyészség megvárta volna a polgári per jogerős befejezését, s annak ismeretében döntött volna a vádemelésről. A vád ugyanis természetkárosítás, illetve rongálás. Mindkét tényállásnak eleme a kár. Ha nincs kár, akkor ezek a bűncselekmények nem valósulhattak meg – mutatott rá. Úgy véli, korrekt eljárás helyett az ügyészség – látva, hogy vesztésre állnak a polgári perben – 10 nappal az ítélethirdetés előtt eljárást indított védencével szemben.
Szerinte az ügyészség azért ragaszkodik a perhez, mert a saját presztízsét menti az ügyben, amivel tízmilliós nagyságrendben tesz kockára közpénzt az állam.
– A magam részéről – bár nem szerepel a védett fajok jegyzékében – az embert fokozottan védett fajnak tekintem. A per adataiból tudjuk, hogy a területen még az ott szolgálatot teljesítő természetvédelmi őr sem látott egyetlen keleti lápibagoly-egyedet sem a cserjeirtáskor; ezzel szemben ügyfelem viszont valóságos, családos ember, akinek tényleg van élőhelye, itt közöttünk, Debrecenben. Az ügy jelen állása szerint inkább ügyfelem, és nem a lepkék élőhelyéről van szó! – összegezte véleményét.
Az előzményekről
• Egy kokadi gazda 2014 telén az általa gondozott Natura 2000-es területen kaszáltatott, fakitermelést végzett
• Az ügyészség keresetet nyújtott be ellene természetkárosítás miatt, azzal vádolva, hogy gépeivel 6 ezer keleti lápi bagolylepke hernyóját pusztította el; a vádhatóság 1,5 milliárd forintot akart megfizettetni a gazdával
• Az elsőfokú polgári perben a Debreceni Törvényszék előtt a gazda megnyerte a pert, míg a Debreceni Ítélőtábla másodfokon felfüggesztette az eljárást a perköltség megfizetésével kapcsolatos jogszabályi aggályok miatt; a tábla jelenleg az Alkotmánybíróság döntésére vár
• Ez év szeptemberében a Debreceni Járási Ügyészség új eljárást indított, vádat emelt a férfi ellen védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás, valamint jelentős kárt okozó rongálás bűntette miatt védett növények pusztítását is felróva; a kárt 14,6 millió forintban állapították meg.