Az alkalmazott vegyszerek sem a madarakra, sem a vadra, sem a méhekre nem veszélyes
Fejér megye - Megkezdték a megyében a gyapjaslepkék elleni védekezést. Az egész erdőket „lelegelni" képes rovar, amely a széllel akár 20 kilométer távolságra is eljut, idén Bakonycsernye és Balinka erdeiben ütötte föl összefüggő területen tanyáját.
Tegnap a kora reggeli órákban fölszállt az a helikopter, amely megkezdte és be is fejezte ötven hektáron Bakonycsernye, Balinka térségében a gyapjaslepkék inváziója elleni „támadást", tájékoztatott Jaksics István, mecséri erdőgondnok.
A feladatot a Vadex megrendelésére egy agárdi cég vállalta. Ajánlatukra az erdészet azt a vegyszert fogadta el, amely sem a madarakra, sem a vadakra, a méhekre nem veszélyes. A permetezés idejére megszüntettek minden erdészeti munkát. Az Erdészeti Felügyelőség képviseletében jelen volt Szalainé Csomós Krisztina is, aki felvételeket is készített a, repülőgépes növényvédelem mozzanatairól. Az erdőgondnoktól megtudtuk, hogy amíg a múlt évben főleg a Galyaszurdokban találtak jelentősebb gyapjaslepke rajzást, addig most valamivel nagyobb és összefüggő területen Bakonycsernye és Balinka erdeiben ütötte föl tanyáját a gyapjaslepke. Egyben olyan védősávot is „húztak", amely a szakemberek szerint megakadályozza a károsító további terjedését.
A tavalyi tapasztalatok arra figyelmeztették az erdészeket, hogy a szokásosnál fokozottabban figyeljék az erdei károsítókat.
Igaz, hogy a hernyói, mint legtökéletesebb levélpusztítók, a fák fejlődésében okozhatnak komolyabb fennakadást, de általában azt kiheverik és a rajzást követő időszakban újra kihajtanak, illetve a következő tavaszon lombosodnak. Számos fiatalabb ültetvényben azonban tetemesebb kárt, kipusztulást is okozhatnak gyapjaslepkék.
Értesüléseink szerint az erdészeti közcélú keretből permetezésre 240 millió forintot különítettek el az illetékesek. Az Állami Erdészeti Szolgálat nem kevesebb, mint 30 ezer hektárra becsüli most a fertőzött területek nagyságát. A kártevő felvándorol a fák koronájára, és az első vedlésig csoportosan károsít, később szétszóródik, majd selyemszálon lóg lefelé, így a szél könnyen tovasodorja valamennyit, akár 20 kilométer távolságra is eljutnak ezen a rendkívül finom szálon, amit saját maguk „sodornak". Kártételük egy hónapig tart, esetleg tovább is. A teljes fejlettség elérése után védett helyre vonulnak bábozódni. A megfigyelésük tehát nem ér véget a permetezések után sem, mivel a bábokból tíz nap múlva jönnek elő a lepkék, és április-május hónapban a lárvákból kikelnek a hernyók.
A Fejér megyei és az országos erdészetek megfigyelései is azt mutatják, hogy a Bakony után az Északi-középhegységben károsítanak erőteljesebben. Petecsomóik már ősszel ellepték a Mátra és a Bükk fáit.
PERESZTEGI TAKÁCS FERENC