2016. július 13. - Vadászat: a törvény módosítása alapján jövőre megszűnnek a földtulajdonosi közösségek.
A napokban rendezték meg Bélapátfalván a jubileumi, 25. megyei vadásznapot. Ennek apropóján beszélgettünk a megye vadászati életéről, a vadgazdálkodásról Kovács István Jánossal, az OMVK Heves megyei Területi Szervezetének titkárával, aki egyben betölti a Heves megyei Vadászok, Vadgazdálkodók és Természetvédők Szövetségének vadászmesteri tisztségét is.
A szakember tájékoztatása szerint Hevesben 62 vadászterületen folyik vadgazdálkodás. Státuszuk szerint ma még három csoportba sorolhatóan folyik tevékenység. A vadásztársaságok egyesületként működnek, ők jogi személyek. A három üzemi terület az Egererdő Zrt. kezelésében van, s ezek zömében állami erdő borította vadászterületek. 2017. február 28-ig működnek még az úgynevezett vadászati jogközösségek, ahol a földtulajdonosok saját maguk gyakorolják a vadászati jogot. Megválasztott közös képviselőjük van, aki gyakorlatilag az ügyvitelről, a vadgazdálkodás és a vadászati tevékenység irányításáról is gondoskodik. A vadászati tulajdonosi jogközösségekből tizenhét van a megyében.
Általában a vadásztársaságok úgy működnek, hogy egy törvényes képviselőt, vagyis az elnököt, illetve egy intéző bizottságot választanak. A bizottságon belül kialakítanak egy feladatmegosztás. A vadászmester felel például a szakmai feladatokért, a gazdasági vezető pedig pénzügyiekért és pénzügyi ellenjegyzésre jogosult. Vadásztársaságunk negyvenegy van, és hatvankettediknek egy kft. zárja a sort. Ez utóbbi egy különleges rendeltetésű vadászterületet üzemeltet. Az oktatás-kutatási célú vadaskert, mindösszesen 254 hektáron terül el Mátrafüred és Abasár területén a Pálosvörösvári részen – mondotta a megyei titkár.
Tájékoztatása szerint az ágazat átalakítása 1996-ban történt meg, az akkori törvényi szabályozás értelmében ma Magyarországon vadász lehet valaki alanyi jogon is, mindenféle társasághoz való tartozás nélkül. Leteszi a vadászvizsgát, kiváltja a vadászjegyet, megkapja a fegyvertartási engedélyt és onnantól kezdve vagy vendégként, vagy bérvadászként oda megy vadászni, ahova akar, illetve ahol fogadják. Ugyanez a törvény szabályozta a minimális vadászterületet, aminek mérete 3000 hektár. Az önálló vadászati jog gyakorlásának szempontjából ennek a feltételnek egyelőre még csak a magyar állam felel meg. Ezért is kell a földtulajdonosoknak „összeállni” vadászati jogközösségekbe. Megtudtuk azt is, hogy a legkisebb mérettől hatósági engedéllyel el lehet térni. Megyénkben is van hét 3 ezer hektár alatti terület, de a 2500 hektárt ezeknek is mindenképp meg kell haladniuk. Az Egererdő Zrt. egyébként durván 57 ezer hektáron vadgazdálkodik.
– A vadászati törvény tavalyi módosítása azonban ezt a földtulajdonosi közösség, mint vadgazdálkodó lehetőségét a következő üzemi ciklusra elvette. Jövő év március 1-jétől már csak haszonbérlet útján lehet hasznosítani a vadászterületeket. Ez a forma megszűnik tehát és csak a vadásztársaságok, illetve az üzemi területek maradnak meg. 2017. február 28-ig tart a jelenlegi üzemtervi ciklus. 2017. március 1-től elindul egy húsz éves ciklus. Vívmányként tekinthetünk erre a húsz évre, hiszen a tartamos, hosszú távú gazdálkodást szolgálja. Jelenleg folyik a vadászterületek kialakítása, és jövő év március 1-től új vadászterületeken indul a vadgazdálkodás. Ez nem azt jelenti persze, hogy minden módosul. Bizonyos esetekben kisebb határkiigazításokat eszközölt a hatóság, máshol kialakultak új területek. De összességében azt lehet mondani, hogy nem változik a területek száma, mert ugyanúgy 62 vadászterületen fog folytatódni a vadgazdálkodás, mint ma – fogalmazott Kovács István János, akit megkérdeztünk a vadászünnepek szerepéről, jelentőségéről is.
Össztársadalmi jelenség, hogy egyre kevésbé létezik az összetartás, ez kicsit jellemző a vadásztársadalomra is, de maga az elfoglaltság olyan, hogy zárt közösséget kíván. Szerinte a helyi kis közösségében még mindig létezik az összetartás. Helyi szinten megvannak ezek a csoportosulások. Szoktak társas vadászatokat szervezni, utána elég gyakoriak a közös vacsorák, beszélgetések. Maga a megyei vadásznap pedig egyfajta „összefogása” ezeknek a kis közösségeknek, a megye vadásztársadalmának.
Hogyan válhat vadásszá valaki?
Előbb a személyi és tárgyi feltételeknek kell meglenniük: le kell tenni a vadászvizsgát, majd ennek birtokában kiváltani a vadászjegyet, megszerezni a fegyvertartási engedélyt, aminek most már előfeltétele egy pszichológiai alkalmassági vizsgálat is. Ezek után már lehet puskája a jelöltnek, így a személyi, tárgyi feltételeknek már megfelel. Következik, a hogyan vadászhat kérdése. Ha van ismeretsége, vagy kötődése egy-egy vadászterülethez, vadásztársasághoz, lehet az rokoni szál is, akkor beadhatja a tagfelvételi kérelmet. Az egyesület legmagasabb szerve a közgyűlés eldönti, hogy maguk közé veszik-e a jelentkezőt, vagy sem. Tehát magának a közösségnek kell erről a tagságról döntenie. A titkár szerint ez az egyik út, mert egyébként, bérvadászati szerződéssel mindenhol vadászhat a vadász, ahol fogadják. Másik lehetőség még, alanyi jogú vadászat esetében a vendégvadászat. Ha meghívják valahová a vadászt, akkor ott vendégvadászként vadászhat.
Pecások a vadásznapon
A jubileumi vadásznapi esemény egyik újítása – a helyszínen túl – az volt, hogy részt vett a programokban a helyi horgászegyesület és az Agria Szabadidő Egyesület is. Ez utóbbi „csapat” elnöke, Szuromi Csaba örömmel számolt be arról, hogy milyen megtiszteltetésnek vették a meghívást, s ezzel együtt mennyire „oda tették” magukat a rendezvényen. A szabadidő egyesület elnöke szerint 130 adag étellel – sült keszeg, majonézes burgonya, francia saláta – készültek, amit ingyen szolgáltak fel a vendégeknek. Csapatot is indítottak a főzőversenyben, és nem is akármilyen eredménnyel: III. helyezettek lettek sült kategóriában. Ez személy szerint őt is büszkeséggel tölti el mert sok vadásztársaságnak évek óta nem sikerült nyerniük, illetve drága ételekkel, bélszín, hátszínnel készültek hozzájuk képest. A zsűri is ezt emelte ki, hogy egyszerű jól előkészült, elkészített, letisztult étellel is lehet nyertes valaki.
Vadásznapi protokoll
Megnyitó beszédet Polónyi György, az Országos Magyar Vadász Kamara Heves Megyei Területi Szervezetének elnöke mondott. Köszöntötte a résztvevőket dr. Pajtók Gábor kormánymegbízott, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője és Pechtol János, az Országos Magyar Vadász Védegylet ügyvezető elnöke, a vadászkamara országos főtitkára. Kitüntették Prezenszky János volt megyei fővadászt – aki 37 éven át szolgált –: a Magyar Vadászati és Természeti Örökségért Érdemkeresztet vehette át, a Vadász Kamara Aranyérmét az Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, dr. Jung László, a Magyar Vadászatért Érdemérmet Hossó Antal kapta. A Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakettel a Heréd-Nagykökényesi Földtulajdonosi Közösséget tüntették ki. A Nimród-emlékérmet heten vehették át. Sike Sándor
