Lobbiznak a földtulajdonosoknál a vadászati jog bérbeadásáról
Megyei körkép - Csak jövő februárban járnak le a vadászterületekről szóló, tíz éve megkötött szerződések, de a vadászok már most tárgyalnak a földtulajdonosokkal a földhöz kapcsolódó vadászati jog sorsáról.
Megmozdult a vadásztársadalom, elkezdődött a lobbizás annak érdekében, hogy átrajzolhassák Vas megye vadászati térképét. Jelenleg a megyében 44 vadászterület van, nagyságuk egyenként átlagosan hétezer hektárnyi. A vadászati felügyelő jóslata szerint jövőre 50-60 terület lesz. Úgy tudni, már elkezdődött a földtulajdonosok meggyőzése arról, hogy más vadásztársaságnak adják bérbe a vadászati jogot. Nem várható mindenhol egyezség, ahogy hallottuk: sok vadászbarátság érhet véget. 1997 után is sok per indult (néhány több évig is eltartott, amíg megszületett a jogerős ítélet) azért, mert néhány hektár sorsáról nem tudtak megegyezni.
Bogács László, a Vas Megyei Vadászati Felügyelőség vezetője emlékeztetett arra, hogy a vadászat a földtulajdonhoz kapcsolódó vagyoni jog. A vadászati törvény rendelkezik arról is, hogy csak a 30 hektárnál nagyobb területhez kapcsolódhat önállóan ez a jog. Ezért alakultak meg Vasban is - 1997-ben átlagosan hétezer hektárnyi területtel - a földtulajdonosok közösségei, amelyek azután maguk döntötték el, hogy bérbe adják ezt a jogot (többségében így tettek), vagy ők vadásznak, és végzik el a vadgazdálkodással együtt járó feladatokat. Ez utóbbira csak néhány példa akad, ezeknél az Erdészeti Rt. és a Sárvári Mezőgazdasági Rt. a földtulajdonos.
A törvény rendelkezik arról is, hogy a 30 hektárnál kisebb tulajdoni hányaddal rendelkezők meghatalmazott képviselők útján gyakorolhatják jogukat. Ha nem így tesznek, akkor őket az önkormányzat jegyzője képviseli. A földtulajdonosok gyűlésének helyét és idejét egy hónappal korábban több hirdetőtáblán (önkormányzat, vadászati hatóság) is ki kell függeszteni, innen is tudható, hogy már elkezdődtek a jövőre lejáró szerződések megújításával kapcsolatos egyeztetések is.
Az már kiderült: nem a bérbeadásból származó, hektáronkénti 100-400 forint bevétel a döntő szempont a vadásztársaság kiválasztásánál, sokkal inkább a vadkár zökkenőmentes kifizetése. A vadászati felügyelő szerint a jelenlegi 44 terület helyébe jövő tavaszig akár ötven-hatvan alakulhat. Az sem zárható ki, hogy a korábbiakhoz hasonlóan ismét a bíróság előtt végződik néhány ügy, ám Bogács László úgy véli: ötven hektár sorsa miatt fölösleges a több évig tartó eljárás, érdemesebb megegyezésre törekedni.
Tévhit az is, hogy a vadászati felügyelőségé a döntés joga: a vadásztatásról a földtulajdonosok közössége határoz.
A törvény meghatározza azt is, ki lehet bérlő: olyan vadásztársaság, amelynek valamennyi tagja rendelkezik vadászjeggyel. Ennek feltétele a vadászvizsga letétele, illetve állandó magyarországi tartózkodási hely.
Az általunk megkérdezett vadászok elismerték: nagy viták várhatók. Ahogyan egyikük fogalmazott: barátok válhatnak ellenfelekké a következő hónapokban. Nyílt titok a vadászok körében az is, hogy sokan nem nézik jó szemmel az osztrák vadászok ténykedését. Annak ellenére, hogy jelenlétük jogszerű, mivel 1992-ben néhány hónapig legálisan juthattak földterülethez. Az 5-600 hektárjuk meghatározó a földtulajdonosok közösségében, így azt is eldönthetik, hogy ők hol kívánnak vadászni.
A várható vitákra akad ellenpélda is: az Õrség belseje két vadásztársaságé, ők már megállapodtak, nem változtatnak a területükön. Nagy kérdés: mit szólnak ehhez a szomszédos zalai vadászok?
A Vas Megyei Vadászati Kamara titkára, Kenesei István elmondta: több száz vasi vadász nem tartozik egyetlen vadásztársasághoz sem. Õk bérkilövőként vagy vendégvadászként, egyeztetett időpontban léphetnek be a területre. De aki igazán szenvedélyes vadász, az szeretne gyakrabban kijárni a szabadba. Még akkor is, ha fizetnie kell a tagsági díjat vagy a többlethasznosítási díjat. Márpedig a korábbinál több vadászhoz nagyobb terület szükséges.
ANGYAL LÁSZLÓ