2017. január 15. - Zabar – Közel félszáz hidegcsúcsot tart a falu
Zabaron az idei télen elmaradtak a csúcsok. Amikor Tésán rekordhideget, mínusz 28,1 Celsius-fokot mértek, Nógrád megye legkeletibb településén „alig” mínusz 23,7 fok volt. Azt mondják a helyiek, mínusz húszig kezelhető a hideg, 25 alatt már fáj. Volt részük ilyen fagyban, de akkor sem állt meg az élet. Tudják, minél több hó esik, annál nagyobb a zimankó. Ha vastag lenne a hótakaró, simán meglenne a mínusz harminc fok.
Külső-Zabar nyíltabb területen fekszik, a dombok között meghúzódó Belső-Zabar éli meg az igazi hidegeket. A két településrész között van a szépen felújított templom – a legöregebb falait az 1200-as években húzták fel – és a temető. A Belső-Zabarra vezető út mellett üres kézikocsi, ügyesen megrakva fél köbméternyi fa is elfér rajta.
A helyiektől tudjuk, hogy itt sokan nem veszik a fát, hanem lopják. Nem jut tüzelőre, mert enni is kell. Egyébként is, itt jóval hamarabb kezdenek fűteni, mint bárhol az országban. A falu fele gázzal melegít, ha nagy a hideg, begyújtanak a cserépkályhába.
A szomszédos településeken előszeretettel viccelődnek a zabari hideggel. A kilenc kilométerre fekvő Cereden mondják, „Zabaron olyan nagy volt a hideg, hogy kettétört a macska, amikor befordult a sarkon”. Ferencz Nándorral, a 450 lakosú település független polgármesterével nevetünk a tréfán.
Arról azonban a polgármester is hallott az öregektől, hogy a korábbi telek egyikén olyan hideg volt, hogy a tyúkok ráfagytak az ülőlécre.
Ösvények
– Ösvényeket látni az erdőkben, biztos, hogy ilyen időben nem gombászni mennek egyesek – de ennél többet nem mond a polgármester, akitől megtudjuk, hogy négy szomszédos település (Zabar, Cered, Somoskőújfalu és Szilaspogony) közös címzetes főjegyzője ügyel itt a törvényességre.
Zabarra hétfőnként a családsegítő szolgálat munkatársa jön, kedden és csütörtökön háziorvos rendel a takaros közösségi épületben. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat amire lehet – élelmiszer, ruházat –, pályázik. 2016 végén 52 köbméternyi tűzifára kaptak támogatást – közel egymillió forintot ér ez –, ebből 26 család fűthet december utolsó napjaitól. Már aki nem adta el rögtön, mert állítólag erre is volt példa.
Saját erdeje nincs az önkormányzatnak, de patak kettő is átfolyik a településen. A közmunkaprogram részeként a Tarna-patak és a Kőverő-patak medrét tisztítják, onnan is kikerül néhány köbméter fa, amelyet szintén szétosztanak. Nem engedhetik meg, hogy bárki is megfagyjon. Odafigyelnek egymásra, ha valakinek nem füstöl a kéménye, benéznek, hogy csupán elaludt-e, vagy baj van.
– Erdők veszik körül a falut, erre hivatkozva a régi polgármester nem pályázott szociális tűzifára. Az új igen. Idén a rászorulók és az idősek kaptak két köbmétert, ami sokat jelent. Kevés a fizetés, sok a kiadás – mondja Radics Szilveszterné, a helyi kisebbségi önkormányzat alelnöke. (Az elnök az asszony veje.) A 13 éve egyedül élő nő állítja, nincs probléma a többség és a roma kisebbség között. A kisebbségi önkormányzat például százezer forinttal beszállt a temető fejlesztésébe.
A karácsonyfát az önkormányzat állította, a betlehemet a roma önkormányzat. Közös akció volt, máskor is megbeszélik a dolgokat. Nagy az egyetértés. Büszkén mondja, hogy az énekes Radics Gigi és Gáspár Laci mellett Gáspár Győző is rokona. A férje amatőr festőművész volt, néhány képe a szegényes szobát díszíti. Hat-nyolc polcon könyvek sorakoznak.
Nem díszlet, szeret olvasni, bizonygatja az asszony. Nem tartjuk fel, csak addig, hogy megmutassa a fáskamrát, ahova az ő két köbméternyi fája kerül.
Lakattal zárja a kamra ajtaját.
Bezárt gyárak
Az utca túloldalán Bíró Zoltán alpolgármester lakik, aki maga is nehezen hiszi el, hogy milyen gyönyörűen lehántotta az egyik közeli fenyő oldaláról a gallyakat a szarvas. Azt mondja, sok az állat a környéken, meg kevés is, mert ha a vadak megérzik a farkasok közelségét, elmenekülnek. Az egykori vállalkozó kertjében több mezőgazdasági gép várja a tavaszt, de egyik sem az övé, csak helyet ad a traktoroknak, illetve javítja őket, ha kell. Ha húsz évvel fiatalabb lenne, mondja, akkor sem vállalkozna, mert nincs igény a fuvarozásra. Ha senki sem építkezik, nincs kinek sódert, homokot, téglát, gerendát szállítani.
A faluba 2000-ben hozták az automata meteorológiai mérőállomást. Azóta hivatalos, amit eddig is tudtak, hogy itt jóval hidegebb van, mint máshol. Olyannyira, hogy a falu címerébe a hidegre utaló hópihét tettek. Közel félszáz hidegcsúcsot tartanak 2000 óta: 2003. január 12-én például mínusz 31,9 Celsius-fok volt, nem messze az országos abszolút hidegrekordtól. A helyiek szerint nem is a hideg a gond, azt sokkal nehezebb elviselni, ha a hideghez szél, esetleg hófúvás társul.
– A legtöbb rekordunk a nyár elejéhez, illetve végéhez köthető, nem a téli hónapokhoz, amikor szintén kemény az idő. Ha leülepszik a hidegpárna, nagyon nehezen mozdul ki – osztja meg tapasztalatait Ferencz Nándor, aki polgármestersége előtt éveken át falugondnokként dolgozott. Azt mondja, Zabaron olykor a paradicsom sem érik be, mert augusztus végén már jön a fagy. Úgy látja, elmozdultak az évszakok. A tél hosszan kitart, tavasz alig, már jön a nyár, amelyet rövid ősz után ismét a tél követ.
Márciusban és áprilisban keményen fagy, de májusban, sőt olykor júniusban is nulla fok alá megy a hőmérséklet. Hiába borulnak virágba a gyümölcsfák, nem lesz termés. Augusztus végén megjelennek a talaj menti fagyok. Az idősek szeptember elején a télre készülnek, betakarják a fagyra érzékeny növényeket. Általános a vélemény, hogy Zabarban öt fokkal hűvösebb van, mint az ország többi részén. Ennek ellenére már a bronzkorban laktak erre. Gyönyörű dombok, tiszta levegő, érintetlen vidék.
A két településrész között van a szépen felújított templom – a legöregebb falait az 1200-as években húzták fel – és a temető
A hetvenes évek közepén ezer ember élt itt, most alig 450-en. A házak negyven százaléka eladó. A tulajdonosok kihaltak belőlük, az örökösök nem jönnek, inkább potom pénzért megszabadulnak az ingatlanoktól. Hárommillió forintért igen takaros házat lehet venni nagy kerttel. Mégsem kell, egyre több a romos épület. Ahol laknak, zömmel egyedül élő özvegyasszony a tulajdonos. Zabart évtizedeken át elöregedő településként emlegették, mostanában – a Borsodból és Hevesből betelepülő nagy létszámú családok hatására – fiatalodik.
Korábban Ózdra, Borsodnádasdra és Salgótarjánba jártak dolgozni a zabariak. Amikor a rendszerváltás után az ottani gyárak bezártak, kirántották a talajt az itt élők lába alól. A mezőgazdaságból a mostoha időjárás miatt nem lehet megélni. Egyetlen állattenyésztőjük juhtartással foglalkozik. Csupán egy-két ember száll fel az autóbuszra, hogy valamelyik környékbeli településre menjen dolgozni.
– Nem riadtam vissza semmilyen munkától, dolgoztam facsemete-ápolóként Zabaron, majd a Salgótarjáni Kohászati Üzemekhez kerültem, a hideghengerműbe, ahol húsz tonna teherbírású darut irányítottam. 1981-ben négyezer ember dolgozott a gyárban. Most nézzen körül, hogy mi maradt az egykori üzemekből! Megszakad a szívünk, amikor arra járunk. Azt már nem lehet újjáépíteni – véli Sulcz Valéria, aki 97 éves édesanyjával él együtt. Anyja első férje a Don-kanyarban veszett oda, három gyereket hagyott hátra. A víg kedélyű asszony édesapja volt a néni második férje, akitől két lánya született.
Sulcz Valéria egyetlen lányát kétéves korától egyedül neveli. A lány diplomát szerzett, jelenleg Győrben dolgozik, de mentős párjával havonta hazalátogat. Legutóbb egy passzentos ruhát hozott a kutyusnak, hogy ne fázzon az idős eb. Pár házzal odébb lakik Valéria nővére, az ő két gyereke is Győrben dolgozik. Azok is megtalálták a számításukat, mindegyik magának kaparta ki a gesztenyét.
De van egy réteg, ahol már a második nemzedék nő fel úgy, hogy nem járt rendesen munkába. Akik azt látták, hogy a szülők sem dolgoztak, mégis megvoltak valahogy.
– A csinos, elegáns szomszéd fiúkat hiába győzködöm, hogy nem itt kell sínylődni, hanem keressenek munkát akár a Dunántúlon. Élnék az életüket, nem ilyen teddide-teddoda dolgokat végeznének – bosszankodik a nyugdíjas asszony, aki sokáig képviselőként dolgozott a helyi önkormányzatban. Már nem az.
– Abban is elfárad az ember, ha tenni akar, de nem tud.
A hideget Sulcz Valéria sem kedveli, de segít a forralt bor és a sok gyümölcstea. Azt mondja, 2013 óta folyamatosan elfagynak a gyümölcsök a kertjében, azóta nem tudott pálinkát főzetni. Szerencsére sok sütőtök termett, sok elfogy telente.
Kenyeret is süt, mert a teljes kiőrlésűt szereti, azt meg nem kapni Zabaron, Salgótarjánba kell menni érte.
Farkasok
A budapesti ír–magyar baráti kör egyik tagja Zabarról származik. Az éttermet működtető nő szervezett budapesti kirándulást a helyi óvodások számára. A kör tagjai december elején kisteherautókkal jelentek meg. Új bútorokat hoztak, korszerűsítették a világítást, felújították a vizesblokkot. Levelet a Télapónak akciót is szerveztek, amelynek a lényege az volt, hogy a 25 óvodás egy-egy kívánságát teljesítették – így lett elektromos autója az egyiknek, babája egy másiknak.
A zabari nő úgy oldotta meg az ajándékozást, hogy a törzsvendégei fogadtak jelképesen örökbe egy-egy gyereket – ők vették az ajándékot. – Ilyen élményben sohasem volt részük az itt élőknek – állítja a polgármester, aki hiszi, hogy néhány cég felfigyel arra, hogy Zabaron nincs iparűzési adó. Két éve alig háromezer forint iparűzési adót fizettek be ilyen címen, el is törölték.
Van remény arra, hogy éppen emiatt jöhet vállalkozás a faluba. Ha nem, akkor marad a közmunka, amely negyven embernek ad megélhetést. Két vállalkozás egyébként jelezte – optikai szálakkal dolgozik az egyik, szállítmányozó a másik –, hogy ebben az évben telephelyet hoz létre a faluban. Ha így lesz, könnyebb megtartani a képzett fiatalokat, de arra kevés esélyt lát a faluvezető, hogy akik már elmentek, azokat vissza tudják csábítani.
Nagy céljuk, hogy a roma fiatalokból olyan szakemberek legyenek, akik nemcsak a közmunkának felelnek meg, hanem komolyabb szakértelmet igénylő – gépszerelő, asztalos – feladatokra is alkalmasak.
Mi lehet a jövő? A polgármester kétli, hogy a hidegre építhetnék a falu jövőjét, hiszen ki szeret fázni? Tavaly mindössze négy túrázóval találkozott, akit kimondottan Zabar fagyos híre vonzott erre. A vadászat fejlesztése racionális cél; a helyiek telente gyakorta mennek vadat hajtani, ami óvatosságot igényel, mert a medve is rendszeresen meglátogatja a környéket, 2016 novemberében pedig farkasok kószáltak a közelben. Három hímről és két fiatal példányról beszéltek a szakemberek – az egyik felnőtt ragadozó lábnyomát a polgármester is megörökítette. Ez a kószálás az egyik gazdának hét juh és négy birka elvesztését jelentette.
A farkasok a juhtenyésztő vállalkozót megkímélték. Talán azért, mert a családot Farkasnak hívják. Ötvös Zoltán
