2017. március 15. - KECSKEMÉT | Puskaropogás, ágyúdörgés, lovashuszár-bemutató gazdagította a nemzeti ünnepen tartott ünnepséget a Nyíri-erdőben, Kecskemét-Hetényegyházán szerdán.
A Szabadságharc 1848-1849 Alapítvány és a KEFAG Zrt. rendezte megemlékezést március 15-én tartották, ugyanott, ahol 45 évvel ezelőtt Szulyovszky László egykori kerületvezető erdész elindította ezt a hagyományt.
Az ünnepi megemlékezést Nyitray András, a szervező alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg, akit március idusa arra emlékeztet, hogy a magyarok képesek voltak a legjobban, legszebben és példaértékűen kiállni a szabadság eszméje mellett.
Házigazdaként Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt. 1972-ben emlékeztek a Nyíri erdőben először az 1848-1849-es forradalomra és szabadságharcra, Szulyovszky László szervezésében – mondta. A kerületvezető erdész akkor tette mindezt, „amikor az akkori hatalom nem nézte jó szemmel, nem tartotta ildomosnak, hogy proletárjai egyáltalán gondolni merészeljenek a szabadságharcra.” Az erdei környezet kellő rejteket és egyben méltó helyszínt biztosított a megemlékezésre.
A Nyíri-erdőben azóta is otthonra és egymásra találnak a hagyományőrző honvédek, a térség erdészei, az erdei munkások és az erdőgazdálkodáshoz kötődő vidéki emberek. Az egykori erdészház, a Szulyovszky-emlékpark pedig az összetartás és az összetartozás szimbólumává vált. Az esemény főszónoka, Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta: tisztelet jár a bátraknak, akik 1848-1949-ben olyan Magyarországról álmodtak, amely független és önálló döntéseket hozhat.
– A magyaroknak a szabadságot sosem adták ingyen. A szabadságért minden generációnak meg kell küzdenie, nem csak 1948-ban, 1956-ban, de napjainkban is – fogalmazott az államtitkár. – Az árral szemben úszni mindig nagy bátorságot kíván. Aki ezzel fel van vértezve, az tiszteletet érdemel. Az ünnep jegyében ma sem kívánhatunk mást, mint hogy legyen béke, szabadság és egyetértés.
A hetényegyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolája 4. osztályosai ünnepi műsorát követően a honvéd hagyományőrzőké volt a főszerep. Élő történelem címmel a Bács Megyei Huszár Bandérium és Tüzérüteg, valamint a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület tartott látványos lovasbemutatót. A szabadságharc korát idéző csatajelenetet Vörösmarty Imre narrátor és Szkenderovics Zoltán hagyományőrző főhadnagy kommentálta és magyarázta a nézőknek.
A lovas huszárokat Gál Dénes vezette. Karusszeljükben precízen kidolgozott formációkat láthatott a közönség: átlóváltást, fésűt, cipzárt, ékformát, rozettát. A hagyományőrzők hűen bemutatták a lovak és lovasok együttmozgását, mint a lovas hadosztály kiképzésének egyik legfontosabb momentumát. A csatajelenetben a magyar tüzérség, lovasság, gyalogság, valamint az osztrák gyalogság vonult fel. Meg is „küzdöttek” egymással a Szent Hubertus kápolna előtt. A magyar alakulat a III. Ferdinánd huszárezredet képviselte, korhű ruházatban és fegyverzettel. Sorozatban dördültek az ágyúk, pergett a puskatűz, zajlott a szuronyharc. A csata a magyar sereg győzelmével zárult, megidézve az egykori dicsőséges tavaszi hadjáratot, amely 1849. április 2-ától május 21-éig tartott. P. Zs.
