Gyanakvás az egyik oldalról, pedig volt hatósági képviselet
Székesfehérvár - Jövőre járnak le az országban a vadászati jogra kötött tízéves szerződések, s rajzolódnak át a vadászterületek térképei attól függően, hogy a földtulajdonosi közösségek továbbra is bérbe adják földjeiket, vagy pedig maguk vadásznak majd.
Szabad hát a pálya, mondhatnánk úgy is, hogy minden újra kezdődik, mint ahogyan az 1996-ban hatályba lépett vadászati törvényben foglaltatott, magyarán a vadászati jogot a földtulajdonhoz kötötték a törvényalkotók.
A legtöbb földtulajdonosi közösség első menetben (tíz esztendővel ezelőtt) úgy döntött, hogy bérbe adja a vadászati jogot egy-egy vadásztársaságnak havi és hektáronkénti pár ezer forintért, attól függően, hogy a terület alapvetően apró- avagy nagyvadas jellegű.
Nos, többen azonban a földtulajdonosi közösségek közül változtatni szeretnének ezen, azaz rájöttek, hogy a hektáronként megállapított bérleti díj nem is olyan nagy árbevétel, ha ők maguk vadásznak, vagy — jobb esetben külföldieket — bérvadásztatnak, jobb üzletet jelent, mint az eddigi gyakorlat.
„Vissza hát a babaruhát" - hangzott el több helyen. Azaz a vadászati jogot. Ez azonban
csak úgy kivitelezhető törvényesen, ha a szavazati joggal rendelkező földtulajdonosok területének ötven százaléka plusz egy hektáros többséget szerez a közgyűlésen, ahol
a vadászterület bérbeadásáról, illetve megtartásáról szavaznak.
Vadászni viszont sokan szeretnének, így hát megkezdődött a lobbizás, csúnyább szóval a földtulajdonosok „megdolgozása". Egy már most biztos: sok helyen lesznek elmérgesedő viták, érdekütközések, elszabadulnak az indulatok. Ez már Fejér megyében is megkezdődött.
Ideges női hang keresett a múlt hét csütörtökén mobiltelefonomon: ha tudok, menjek a Vadex Zrt. székházába, ahol egy ilyen közgyűlésen tűrhetetlen hangon beszélnek a földtulajdonosokkal, és az egyik vezető elküldte nagyon csúnya helyre a földtulajdonosi közösség elnökét.
Kora délután értem a helyszínre, akkor még tartott a regisztráció.
- Itt kérem, amit ma műveltek a Vadex Zrt. illetékesei, akik eddig bérelték földjeinket, a sárba tiporták a földtulajdonosi jogokat, és figyelmen kívül hagyták a vadászati törvényt - fogad felháborodottan Kovács János, a csatkai és suri földtulajdonosi közösség elnöke.
Többek szerint is kijátszottak őket, s nem kevesebbel, mint az írásbeli meghatalmazások meghamisításával gyanúsítják a zrt. vezetőit.
Szerintük Kisteleki Péter vezérigazgató, aki hivatalból képviseli az államot és azon magánszemélyeket, akik meghatalmazták, érvénytelen meghatalmazásokat mutatott be, sok olyan papír volt, melyről vagy a dátum hiányzott, vagy a tulajdonosi aláírás.
- Húzták az időt, órás szünetek voltak, s mit ad isten, délre már „rendben" voltak a reggel még hiányos papírok. Mire gondoljunk? - mondják többen is a megjelent körülbelül harminc földtulajdonosból, de volt, aki már hazament, nem várta meg a regisztráció végét.
Természetesen megkérdeztük a - mondjuk ki nyíltan - csalással megvádolt Vadex-vezetőket is.
A regisztrációt a zrt. jogi képviselője dr. Szabó Kálmán és Emmerling Gábor, a társaság fahasználati ágazati igazgatója végezte, akik cáfolták az elhangzott vádakat.
- Ez valóban hosszadalmas tevékenység. Mert egyenként meg kell vizsgálni a résztvevők tulajdonosi lapját, a földterületek nagyságát ellenőrizni, mert a terület nagyságának függvényében változó a szavazásnál a voksoló százalékos súlya, azaz nagyobb szava van egy 300 hektárral rendelkezőnek, mint egy 40 hektárral bíró tulajdonosnak – magyarázza a jogi képviselő.
Tóth Károly, a zrt. vadászati ágazati igazgatója mondja, hogy a terület egy részének
megtartása, további bérlése a Vadex-nek fontos kérdés. Ezt azzal illusztrálta, hogy a tulajdonosok úgy rajzolnák át a területet, hogy a timárpusztai vadaskert - melybe komoly
milliókat invesztált a cég - többé nem az ő hatósága alá kerülne.
Ez ugye nonszensz? - tette föl a szónoki kérdést az igazgató.
Nos, hogy az olvasó is megértse, hogy mi történt a valóságban. Hozzátéve, hogy a törvény erre lehetőséget ad. A regisztráció befejezését megelőzően a kezdeményezők csökkentették a kialakítandó vadászterület nagyságát. Lehetőség van erre a törvény szerint meghatározott, legkevesebb 3000 hektárig, s így a százalékos arányukat
növelték. Ez ezen az ominózus fórumon kétszer is megtörtént, így nyertek 51,02 százalékkal végül is a kezdeményezők.
A háborgó földtulajdonosok ezt nem ismerik el, és perre kívánják vinni az eredményt az elkészült jegyzőkönyv alapján.
Végül is az érintett helységek Aka, Csatka, Ácsteszér-nek jelen volt a körjegyzője, valamint a bakonysárkányi jegyző, mint hatósági ember, tehát nem részrehajló. Már csak azért sem, mert azon tulajdonosok érdekeit, akik nem kívánnak szavazni, vagy túl kis földterületük van, képviselje valaki, mármint a jegyző. Rajtuk kívül három jogász is vigyázott a törvényességre. Egy biztos - mivel a jogszabályok minden részletre
kiterjedően nem igazítanak el — nem irigylem azt a bírót, aki tárgyalni fogja ezt és a többi, leendő szövevényes ügyet.
GABNAI GÁBOR