2017. április 7. - Az új törvény lehetővé teszi, hogy a magán-erdőtulajdonosok akárhány fát kivágjanak engedély vagy akár a hatóságok tájékoztatása nélkül.
A lengyel környezetvédelmi törvény vitatott változását az aktivisták már a fák elszabadult „mészárlásaként” írták le az egész országban.
Az új módosítás, közismert nevén „Szyszko törvénye”, miután Jan Szyszko, Lengyelország környezetvédelmi minisztere, törli azt a kötelezettséget, hogy a magán-erdőtulajdonosok kérelmezzék a fa kivágást, ellenkezőleg kártérítést fizetniük vagy új fákat kell ültetniük, vagy tájékoztatni kell a helyi hatóságokat, hogy a fákat már kivágták vagy eltávolításra kerülnek.
A változás január 1-jén lépett hatályba, és a fakivágás felfutását eredményezte, az aktivisták jelentései újonnan kiirtott terekről, városokról és vidékekről szólnak egész Lengyelországban.
„A törvény lehetővé teszi, hogy bármilyen magántulajdonú fát kivághat a tulajdonos, akkor is, ha 200 éves,” – mondta Joanna Mazgajska, a Lengyel Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetéből. „Sok magánszemély kellemetlenségként tekint a fákra a földjein. Nem kell jelenteni, csak vágni - ez barbárság.” Bár az új törvény tiltja a magán-földtulajdonosoknak önmagában a föld kereskedelmi fejlesztését, tartalmaz egy kiskaput: nincs megállás a földet értékesítő a fejlesztőknél, amint a fákat már kivágták.
„Egy vállalatnak el lehet eladni egy telket, úgy, hogy a magánszemélynek az egyes darab a fákért névleges díjat fizet majd vissza a cég. Jogilag semmi sem állítja meg őket ebben” – mondta Dagmara Misztela, a Gdzie Jest Drzewo (Hol van a fa) kampány csoporttól. „Régebben a tanácson a helyi emberek tudták hogyan kell regisztrálni egy kifogást, ha valaki fákat vágott ki a saját területén, de most egyáltalán nincs ilyen folyamat.”
Mert az embereknek már nem kell jelenteni vagy rögzíteni, hogy a fákat már kivágták, de nincsenek megbízható statisztikák, hogy hányat vágtak le.
„Az új törvény előtt napi 5-10 bejelentést kaptunk, hogy egy tulajdonos üzleti célból vágott ki fát” – mondta a Guardiannek. „De januárban és februárban, mi néha 200 bejelentést kaptunk egy nap.”
Paweł Szypulski (Greenpeace Lengyelország) elmondta: „Mi korábban egy telefonhívást kaptunk naponta, hogy az emberek aggódtak ha fákat vágtak ki a saját területükön. De most hirtelen a két telefonunk cseng egész nap.”
Egy csoport krakkói nő, akik magukat „Lengyel anyák a fatuskókon” névvel illetik, felhívták a közösségi média figyelmét a kérdésre és olyan képeket küldtek magukról, amelyeken ülnek a fatörzseken és szoptatják a gyermekeiket.
„Minden nap megyek Krakkó körül férjemmel és a fiammal, és látom, hogy megint egy új hely, ahol a fákat már kivágták, és minden nap találunk ilyet” – mondta Cecylia Malik, aki elindította a kampányt, amely azóta elterjedt az egész országban.
Néhány fa elültetése ellenzéki tevékenységnek számít. Egy ellenzéki képviselő írt Kielce város elnökének és engedélyt kért néhány tölgyfa elültetésére egy olyan városrészben, ahol számos fát vágtak le, Wojciech Lubawski, – aki független, de a Lengyelország kormányzó pártja, a Jog és Igazságossághoz közel áll –, elutasította azzal az indokkal, hogy „egy ilyen kezdeményezést olybá lehet tekinteni, mint a városban egy kormányellenes tüntetést”.
Szyszko professzor, az erdészeti, környezetvédelmi miniszter, nyíltan megveti a környezetvédelmi aktivistákat és a mainstream ökológusokat, és olyan környezeti filozófiát vall, ahogy a kritikusai írják, amely Lengyelország természeti erőforrásainak feláldozása irányába mutat a gazdasági fejlődés és az erdészek pénzügyi érdekei kedvéért.
„El kell fogadnunk a két feltételezést” - mondta Szyszko a lengyel Nemzeti Környezetvédelmi Alap által szervezett februári ülésen. „Először is, hogy az ember a fenntartható fejlődés szubjektuma, és így az embernek nemcsak joga, de kötelessége is, hogy használja a természeti erőforrásokat. Másodszor, hogy az emberi fejlődés nem káros a környezetre.”
Szyszko múlt évben hozott döntését széleskörű kritika övezte, hogy engedélyezték a nagyszabású fakitermelést a Białowieża erdőben, Európa utolsó megmaradt őserdejében. A lépése védelmében idézett a Teremtés könyvéből, amely arra ösztönzi az emberiséget, hogy nem csak a „népesítsétek be a Földet”, hanem „győzzétek le”.
Korábban, környezetvédelmi miniszterként, amikor szintén a Jog és Igazságosság párt volt hatalmon, 2005-07 között, Szyszko súlyos vereséget szenvedett, amikor a környezetvédelmi aktivisták sikeresen álltak ellen egy autópálya építés kísérlete során az észak-lengyelországi Rospuda-völgyben.
Vissza az irodába: Szyszko számára úgy tűnik, hogy ugyanezen aktivisták vannak a látókörében. A vezető minisztereknek írt novemberi levelében, felvázolta az ambiciózus tervét, ahogy az aktivisták állítják, hogy le kívánja bontani a lengyel környezetvédelmi monitoring és védelmi rendszert.
„A jelenlegi rendszernek ... szüksége van egy alapos felújításra” – olvasható Szyszko levelében, amelyet később kiszivárogtatott a Greenpeace Lengyelország.
„Ideológiailag uralt és vezérelt szakmaiatlan, a fejlesztési bürokráciát szolgálja, és miközben gyakorlatilag nincs hatással a környezet állapotára és annak értékelésére, megbénítja a fejlesztési beruházásokat” – írta.
A tervek szerint a szervezetek nem részesülnek támogatásban az adományozótól - szemben a tagok tiszteletdíjával -, számukra lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a környezetvédelmi projektek konzultációs folyamatában, ami gyakorlatilag kizárja a legtöbb civil szervezetet.
„Ez nem csak a nagy szervezeteket, mint a Greenpeace, hanem a több száz helyi szervezetet is kizárja, amelyek harcolnak a lakosok jogaiért - mint a szén-dioxid hatása, a külszíni bányászat, illetve a fakitermelés ellen Lengyelország-szerte” – mondta Szypulski.
De ezeket a terveket úgy tűnik, hogy félretették egyelőre, mivel a kormány reagált a Szyszko-törvény népszerűtlenségére.
Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság párt elnöke, kijelentette, hogy szándékában áll a törvény módosítása. De erőfeszítéseket kell tenni, hogy bezárják a kiskaput, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy kihasználják az új rendszer elakadását.
A jelenlegi megfogalmazásban az új törvénymódosítás tartalmaz egy bekezdést, eltiltanák a szakmai tevékenységtől azt, aki bármiféle fát kivágott. A gyakorlatban ez azt akadályozná, hogy bárki otthon dolgozzék, a kertjében kivágott fával.
Ennek eredményeként a javasolt korrekció is stagnál a lengyel parlamentben, és a fejlesztők képesek továbbra is kihasználni a törvény jelenlegi megfogalmazását.
„Mi csak azt szeretnénk, hogy véget vessenek ennek a katasztrófa-folyamatnak, amely kárt okoz számunkra és gyermekeinknek” – mondta Malik. „A skála valóban borzalmas.”
Christian Davies, Varsó