2017. augusztus 6. - Magyarország leporolná a bányászsisakot és a csákányokat: bővülhet a szén-, újraindulhat az uránbányászat.
A cél az ország energiafüggetlenségének erősítése. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által rendelt ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási terv környezeti stratégiája alapján nincs valódi akadálya az új gazdasági csodafegyvernek, de kell az odafigyelés.
A külkereskedelmi mérleg javulását, munkahelyteremtést, az adóbevételek-növelését, az energiafüggetlenség biztosítását, valamint a leszakadó térségek szociális és gazdasági helyzetének javítását várja a kormány az újragondolt ásványvagyon-hasznosítási tervtől - derül ki a kormány honlapjára felkerült, véleményezhető dokumentumból, amely bizonyos szempontból szembefordul a megszokott magyar külpolitika fő kijelentéseivel is, ugyanis sok esetben védekezett azzal a kormány, hogy Magyarország energiahordozókban szegény, ezért rászorul arra, hogy egyszerre legyen jó kapcsolata a nyugati és a keleti országokkal is. Az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCsT) repetatív módon, szó szerint többször elismétli, hogy ez nem így van.
"Geotermikus potenciálunk, kőszén- és lignitkészletünk, valamint - alkalmas kitermelési technológiát feltételezve - a nem konvencionális szénhidrogén-vagyonunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát, és lényegesen csökkentheti import függőségünket" - írják.
Feltámadhat a szénbányászat
A most megjelent dokumentum főként környezetvédelmi szempontok, és a fenntartható fejlődés szempontrendszerei szerint veszi végig a hazai lehetőségeket, belőle nagyjából kiolvasható, hogy pontosan milyen bányászati tevékenységre és energetikai beruházásra számíthatunk a jövőben. A stratégiai tervezet pedig nem látja akadályát annak, hogy újra felpörögjön a hazai szénbányászat, még ha néhány megkötést tesz is.
Az ÁCsT szerint mindehhez a hazai termelés újraindításához kapcsolódóan az alacsony széndioxid-kibocsátású tisztaszén technológiákon (felszíni, zárt rendszerben történő széngázosítás, elsősorban energetikai, másodsorban vegyipari alkalmazás, szén-dioxid leválasztás és betárolás) alapuló módszerekre van szükség. Ezzel csökkenthető lenne az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyisége. Indokolt is a feltételes mód, mert az Európai Unió a jövőben elhagyná a szénalapú áramtermelést, ahogy Magyarországról sem tudható, hogyan kereskedik majd a szén-dioxid-kvótájával.
Fenntarthatósági szempontból pedig mellette szól, hogy csökkenne a lakossági tűzifaigény, valamint a városi szénégetés mennyisége. Mivel főként a régi bányák újranyitásáról van szó az állatok életterét sem szaggatná szét a bányászat. Viszont a vízgazdálkodásra komoly hatása lehet, mind a felszínen, mind alatta. Részben a talajvíz szivattyúzása, részben a növényborítás eltávolítása miatt. Utóbbi nagymértékben befolyásolja a lefolyási viszonyokat, nagy hatással van a felszíni vízfolyásokra és a talajvízre. Erre az eshetőségre felkészülendő a termelési terület víztelenítését javasolják.
Az uránbányászatról a tervezetben kevés szó esik, azonban itt is a korábbi bányák újranyitásával számolnak. Arra nem térnek ki, hogy ez egyáltalán megéri-e, csak annyit írnak, hogy a termelés újraindítása a térségben a helyi életminőség, életkörülmények javulásához is hozzájárulhat.
Előretörhet a geotermia
Az Európai Unió felé tett fenntarthatósági vállalások szerint a megújuló energiaforrásokból előállított, hűtési-fűtési célra használt hőenergia mennyiségét növelni kell 2020-ra. Ezen belül a geotermikus energia részesedését 3,5-szeresére kell növelni három éven belül. A tervezet szerint ez, ha nem is lehetetlen, de ambiciózus cél, mindenesetre javasolják a célértékek felülvizsgálatát.
Kihangsúlyozzák viszont, hogy energetikai alkalmazása levegővédelmi szempontokból pozitív és kis energiaigényű, amely kifejezetten környezetbarát megoldássá teszi. Emellett általa jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás, az importfüggőség és a szén-dioxid-kibocsátás is. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nyakra-főre kiaknázható: a felszínalatti termálkészletet befolyásolja, így fontos, hogy mindig visszasajtolják a vizet.
Repeszteni csak felelősséggel
Az elmúlt években ugyan egyre kevesebb szó esik a Makó környéki gázmezőkről, de kitermelésük régi vágya a mindenkori kormányoknak. Egyelőre ennek technológiai nehézségei vannak, de rétegrepesztéssel már költséghatékonyan elérhetővé válna.
Azonban a tervezet szerint ennek hátránya, hogy kisebb földrengések alakulhatnak ki, aminek pedig az élővilágra lenne hatása a zajártalommal együtt - ez akár hallásvesztést eredményezhet az állatoknál.
Hátránya még, hogy a repedések terjedése kevéssé kontrollálható. Így nem kizárható, hogy a vízbázisba vagy a levegőbe juthat a földgáz egy része. Ez pedig akár komolyabb metántartalom növekedést is előidézhet. Szabó Dániel