2017. november 26. - Mire használhatók a hazai erdők?
Már tavasszal számítani lehetett rá, hogy az ország több területén tűzifahiány alakulhat ki. A szokatlanul kemény fagyok miatt csökkentek a készletek, aki tudta, még időben pótolta a télen elégetett fát. Ám a novemberre már komoly mértéket öltő, hiány vezérelte drágulásnak több oka lehet.
Az egyik nagy észak-budai bevásárlóközpontban csak rövid ideig tartó feltűnést keltett a kerti osztály közelében elhelyezett kalodás tűzifa látványa. A hagyományos forgalmazóknál már jó ideje vagy egyáltalán nem vásárolható azonnal tűzifa – megrendelésre tudnak szállítani, vagy csak a készleten lévő, ám friss vágású fából adnak el. Viszont a bevásárlóközpontban erős lécdeszkák közé zárt jó minőségű bükk és tölgy bárki számára megvásárolható. Immár nem csupán kis krumpliszsákokban forgalmazzák a hasogatott „kandallófát” és a sokszor Németországból ideszállított, forgácsból, fűrészporból vagy napraforgóhéjból összesajtolt fabrikettet. Erre az új lehetőségre hívja föl a figyelmet az áruház a vásárlótérben elhelyezett, egy erdei köbmétert kitevő tűzifával.
Erőművek bűne?
Bár a francia székhelyű cég meglehetősen tarka termékpalettával rendelkezik, tüzelőanyaggal mind ez idáig nemigen kereskedtek. Idén ősszel hamar megtalálták a piaci rést, amelyet a nagy 2017-es tűzifaválság okozott Magyarországon. A bevásárlóközpont szomszédságában működő barkácsáruház már korábban ráállt a kalodás tűzifa forgalmazására, s így az erdő közepén lakó, a fatüzelést választó polgárok is hozzá tudnak jutni a téli tüzelőhöz, még ha messziről szállítják is, és ára is meglehetősen borsos, kalodánként mintegy 48 ezer forintba kerül. Noha sok fakitermelő, szállító és tűzifa-kereskedő időről időre trükközik az árakkal, ezért nem minden esetben könnyű kiszámolni a piaci drágulás tényleges mértékét, öt-tíz éves viszonylatban idén legalább háromszorosára emelkedett a tűzifa ára. Egy működő piacgazdaságban, többé-kevésbé állandó fogyasztói szokások mellett a kialakult hiány első ránézésre meglehetősen különös.
Sokféle eredője van a mostani helyzetnek. A krízis ugyan a háztartások legfeljebb harmadát érintheti, ennyi ugyanis a fával fűtők aránya, ez azonban nem sokat von le a fához nem jutók nehézségeiből. A gyakorlott fával fűtők, ha tehetik, több évre előre megvásárolják a tüzelőt, ugyanis a fának száradnia kell, mielőtt kandallóba vagy cserépkályhába kerül. Akinek lehetősége volt készletet felhalmozni, bizonyára nem aggódik a pillanatnyi piaci helyzet miatt, és az ideiglenes, hiányból eredő árdrágulást is ki tudja védeni.
A szakemberek szerint tovább már nem emelkedhet a fa ára. Az idén egy mázsa fáért átlag másfélszer annyit kértek, mint tavaly. A fakitermelők szövevényes összeesküvés-elméleteket találtak ki az agglomerációban tapasztalható válság okaként. A legrosszabb helyzet ugyanis az átlagnál nagyobb népességű nagyváros környéki területeken tapasztalható, ahol a drágább gázfűtés helyett a fatüzelést választják. Sokan úgy vélik, a megújuló energiát hasznosító erőművek tehetnek a hiányról. Zétényi Zoltán erdőmérnök, a Forestpress alapító főszerkesztője szerint valószínűleg csakugyan befolyásolják a helyzetet, bár igényüket jó előre egyeztetik az erdőgazdaságokkal, felvásárlásuk mértéke állandó. Ráadásul ezek az erőművek az összeomlástól mentették meg a rendszerváltás után a nehéz helyzetbe került erdőgazdaságokat. A kilencvenes években rendkívül gyorsan vezették be a gázt minden településre, és az alacsony árak és a kényelem miatt sokan tértek át az új fűtésmódra.
A magyar erdők összetétele azonban nagyon behatárolja a kitermelt fa hasznosításának módját; az állomány mintegy 57-58 százaléka másra nem használható, csak tűzifának jó. A cser, a sarjaztatott tölgy, akác mind girbegurba. Lécet, gerendát ezekből nem lehet vágni. Persze az igények állandóan változnak, a keresletet jelentős mértékben befolyásolja a pillanatnyi, divat teremtette igény. Mostanában például a görbe akác is könnyen eladható európai piacra: játszótéri játékot, kerti bútort készítenek belőle.
A másik rendkívül kurrens fa a tölgy. Az aktuális parkettadivat miatt nincs az a mennyiség, amelyet ne vásárolnának meg belőle, és a tölgybútor is keresett termék. Magyarországon emiatt már kialakult olyan helyzet, hogy a hazai fafeldolgozók és bútorgyártók nem jutottak magyar alapanyaghoz, ezért rendelettel kellett szabályozni, hogy az exportra csak ezek igényeinek kielégítése után kerülhet sor.
Zétényi Zoltán egyébként egészen más megközelítésben vizsgálja a kialakult helyzetet. Úgy véli, szakmai szempontból mindenképpen figyelembe kell venni a fa biológiai ciklusát és az erdőgazdálkodást. A zöldek általában magát az erdészeti szektort támadják, szerintük a fát nem szabad kivágni és eltüzelni, inkább a gáztüzelést támogatják. A Levegő Munkacsoport sokfelé végzett az országban mintavételeket, és megállapították, hogy a falvakban gyakran szennyezettebb a levegő, mint a nagyvárosokban. 2015-ben valósággal sokkolta a közvéleményt a „Fojtogató a légszennyezés a Pilis kapujában” címet viselő közleményük, amelyben a pomázi légszennyezettség mértékére mutattak rá. A környezetvédők főként a hulladékégetést teszik felelőssé, a hiányzó fűtési kultúrát, de alkalmasint a fatüzelést is ellenzik. Álláspontjuk Zétényi szerint nincs tekintettel az erdőgazdálkodásra. A fának van egy növekvő, fejlődő szakasza, és élettartama alatt eljut a csúcspontra, eléri a vágásérett kort. Ezt már egy leszálló ág követi, amikor a fa koronáján megjelennek a csúcsszáradás jelei, a törzs korhad, a növényt megtámadják a kórokozók, gombák, végül a fa kidől. A rendszeres fakitermelés nemcsak gazdasági hasznot hoz, hanem az erdő egész élővilága szempontjából is előnyös.
Cirill betűs feliratok
A törvényi szabályozás nem csökkenti a fakitermelés mértékét, de korlátozza. Szeptembertől áprilisig, vegetációs időn kívül lehetséges a kitermelés, és az erdőgazdaságok ennek figyelembevételével szerződnek a vállalkozókkal. Ez a szabályozás védi a lehullott magból fejlődő újulatot is, a téli favágások során a hó beborítja és óvja a kis fakezdeményeket. Mindez azt is jelenti, hogy a fellépő hiány esetén a problémák csak behozatallal oldhatók meg. Importra már korábban is volt példa, Erdélyből, a Felvidékről is érkeztek szállítmányok.
A barkácsáruház kalodás fájának keretén például gyakran cirill betűs felirat díszeleg: ezek a szállítmányok nyilván Ukrajna területéről érkeznek. Nehezen lehet megérteni, hogy tehető gazdaságossá ilyen távolság mellett – legalább 300 kilométer út megtételével – a tűzifa-kereskedelem. Az utóbbi évtizedekben az országba érkező faimport azonban nem minden esetben volt legális. Januártól viszont az ellenőrizetlenül – és alighanem adózatlanul – beáramló fabehozatalnak vége, ugyanis Magyarország csatlakozott az Európai Unió faanyagterméklánc-felügyeletéhez (European Timber Regulation – EUTR).
Az országban található tűzifa mennyisége így az illegális behozatallal is csökkent. Az EUTR hosszú távon biztosan fehéríteni fogja a gazdaságot, még ha eredetileg nem is a térségünkre jellemző illegális fakereskedelem miatt találták ki az ellenőrzési rendszert, hanem az esőerdők keményfáinak védelmében. Indonéziából, a Fülöp-szigetekről komoly mennyiségű tíkfa és ébenfa érkezik Európába, amelyből bútor és parketta készül, de ezeknek a fáknak az eredete sokszor kétséges, és nem fenntartható erdőgazdálkodásból származnak.
Ha azt gondolná valaki, hogy a favágáshoz legföljebb jó fizikai állapot és némi ügyesség szükséges, nagyot tévedne. A fakitermelés meglehetősen régi, nagy tapasztalatokat igénylő tevékenység. Az az amatőr favágó, aki sokféle tudás és megfelelő testi rátermettség vagy legalább felügyelet nélkül szabadul ki a természetbe, komoly károkat okozhat magának és az erdőnek is. Az erdőgazdaságokban dolgozó fakitermelők részben persze nem iskolában sajátították el a tudnivalókat, hanem a munka során, kollégáktól és főnököktől lesték el a szakma minden csínját-bínját. A rendszerváltás utáni években nemritkán a határokon túl, a történelmi Magyarország erdeiben. Aki alaposabban szeretne megismerkedni az erdészeti és faipari tudnivalókkal, számtalan szakközépiskola, szakiskola és szakgimnázium közül válogathat. S a tanulás 2017-ben már a favágáshoz is szinte elkerülhetetlen: az erdőgazdaságok mindinkább megkövetelik a velük szerződésben álló dolgozóktól a szakirányú végzettséget.
Borsos árak
De csüggedésre akkor sincs ok, ha életkori okok miatt a szakiskola elvégzésére már nincs lehetőség. Bárki szerezhet fakitermelői oklevelet az Országos Képzési Jegyzékbe fölvett tanfolyamokon, föltéve, ha a nyolc általános elvégzését igazolni tudja. A több követelménymodulból álló oktatáson sokféle hasznos elméleti és gyakorlati tudnivalót lehet elsajátítani az erdei növényismerettől a fadöntésen keresztül a gallyazásig. Egy okleveles favágó képes saját vállalkozást működtetni, sőt akár számlát is kitölteni. Ehhez még bizonyos matematikai ismeretekre is szüksége lehet az áfa kiszámolása miatt. Az egyéni vállalkozó fakitermelő igény szerint erdőművelési feladatokat old meg – és természetesen professzionális szinten kezeli és karbantartja a motorfűrészeket. A mai favágónak ugyanis már nem a hasító vagy gallyazó fejsze a legfőbb társa, hanem a „csöndes” motorfűrész.
A fakitermelői tanfolyam három-négy hónapos, és bizony a szervezők sok esetben meglehetősen borsos árat kérnek az oklevélhez szükséges ismeretekért és a vizsgáért. Az egyik fővárosi oktatási központban 235 ezer forint a képzési díj, s ehhez járul még az 57 ezer forintos vizsgadíj. Persze léteznek szerényebb költségvetésű tanfolyamok is. És akad olyan cég, amelyik kedvezményekkel csábítja magához a leendő tanulókat. Sok helyen részesítik előnyben azokat a jelentkezőket, akik másokat is rávesznek a fakitermelői tanfolyam elvégzésére. De akadnak abszurd családbarát kedvezmények is. Az egyik oktatási központban például tízezer forinttal támogatják a kismamákat. Mindössze a nemrég született gyermek születési anyakönyvi kivonatát kell bemutatni a kedvezmény igénybevételéhez. Persze picit életszerűtlen, hogy egy anyuka a gyermekágyból felkelve rögtön láncfűrészt kívánna ragadni. Rendhagyó esetek bármikor előfordulhatnak. László például több egyetemi diploma után döntött úgy, hogy barátaival együtt elvégzi az egyik OKJ-bizonyítványt adó fakitermelői tanfolyamot. Civil életében elsősorban hálózatfejlesztéssel foglalkozik, de éppen a sok irodai munka indította arra, hogy valami egészen másféle fába vágja a fejszéjét. Sohasem gondolta, hogy főállású favágó lesz, csak érdekelte ez a világ. És egy új képesítés megszerzése sohasem árthat. A tanfolyamon némi feltűnést keltett, amikor barátja öltönyben és nyakkendőben érkezett, a tanulótársak és talán a tanárok is rosszallással méregették az új jelentkezőket. Hamar kiderült azonban, hogy az elméleti ismeretek elsajátítása hálózatfejlesztők számára nem jelent nagy problémát, és a csoporttársaknak is segítséget tudnak nyújtani. Sokan ugyanis támogatásra szorultak az elméleti ismeretek elsajátításakor. A nyolc általános elvégzése, amely a tanfolyam föltétele, ma már nem jelent biztosítékot még a matematikai alapműveletek ismeretére sem. László társaival együtt százhúsz óra elméleti és gyakorlati oktatásban részesült, szerteágazó ismeretekre tehetett szert. Megtanulta kezelni a motorfűrészt, megismerte az alkatrészeit és a karbantartás módját. Egy botanikus előadó a hazai fafajták közötti eligazodást tanította meg, elsajátította a fakitermelés alapjait.
Csoporttársai persze nem az irodai életből érkezett különcök voltak. Akadt, aki buszvezetőként szeretett volna még egy szakmát tanulni, hogy bebiztosítsa magát. Más pedig évek óta fakitermelésen dolgozott, ám az erdőgazdaságok csak OKJ-végzettséggel rendelkezőkkel hajlandók szerződni. Az átlagos iskolai végzettség nemigen haladta meg az előírt minimumot, és a hallgatóság egy része komoly szociális nehézségekkel küzdött. Gyakran panaszolták, hogy a hétköznapi léthez elengedhetetlen kocsmalátogatás és a napi cigaretta megvásárlása után szinte semmi pénzük nem marad… Rajtuk még a fakitermelői OKJ-s bizonyítvány is nehezen fog segíteni. Fáy Zoltán
Jönnek a szélhámosok is
Léteznek klasszikus trükkök, lehúzások a tüzelőkereskedelemben, és van némi innováció is ezen a területen. A police.hu oldalon a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság már augusztus végén figyelmeztette a lakosságot a veszélyekre. A szélhámosok elsősorban az idősebb embereket akarják tőrbe csalni. Házról házra járva kínálják portékájukat, ám hol a tűzifa mennyiségével, hol a minőséggel van baj. Ez történt Szeghalmon is idén augusztusban, amikor az ismeretlen árusok egy idős asszonynak kínáltak kilencvenhét mázsa fát 180 ezer forintért. Érthető, hogy a kárvallott kapva kapott a lehetőségen, hiszen lényegesen olcsóbban kínálták a piaci árnál. Csakhogy a lerakott fa, amelyet hordókkal mértek ki, igencsak kevésnek tűnt, így aztán a becsapott vásárló végül csak 120 ezer forintot fizetett a csalóknak. Akik azonban még így is igen jól jártak. Hamarosan el is fogták a három gyanúsítottat. Az is előfordul, hogy a kínált áru lopott. Minőségi kifogások esetén az alkalmi házaló hamar továbbáll, elérhetősége ismeretlen, így panaszra nincs mód. A rendőrség honlapja szerint olykor a lakások fosztogatására specializálódott szélhámosok tűzifa-árusítást színlelve terelik el a gyanútlan emberek figyelmét. Tavaly októberben a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság hívta fel a figyelmet helyi csalókra, akik előre megbeszélték néhány vásárlóval az „akciós tűzifa” leszállítását. A vételárat azonban előre és átutalással kérték. Bár az utalás megtörtént, a megrendelt fa sohasem érkezett meg, és a megadott telefonszám sem volt már elérhető. Ez már modern csalás, valódi innováció, újdonság a korábbi ósdi módszerekkel, a tűzifa mérés előtti locsolgatásával és más hasonlókkal szemben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya is ehhez hasonló XXI. századi becsapásra hívta fel a figyelmet októberben: a fakrízis miatt sokan próbálnak interneten vásárolni tüzelőt. Ez azonban éppoly kockázatos, mint a házaló árusoknál beszerezni a fát, hiszen sok szélhámos más minőségű tüzelőről rak fel képet, és az sem biztos, hogy előre utalás esetén a rendelt áru valaha is megérkezik. Fáy Zoltán