Legalább 700 ezer hektárnyi területet kellene bevonni a programba
Sikeresnek minősíthető az NVT erdősítési programja, mivel a bevont mezőgazdasági terület és a lekötött támogatás is nagyobb a vártnál. A hosszú távú cél az, hogy az ország erdősültsége a mai 19-20 százalékról 27 százalékra növekedjen. Ehhez legalább 700 ezer hektár új erdőt kellene telepíteni.
Alapvető nemzeti érdek a magyarországi erdőterületek növelése – állapítja meg a NVT ma hatályos dokumentuma. Az erdőgazdálkodás alá vont terület nagysága mintegy 1,9 millió hektár, amely 19-20 százalékos erdősültségnek felel meg. Az NVT célja, hogy – összhangban a nemzeti erdőprogrammal – az erdőterület bővüljön. Hosszú távon a hazai erdősültségi mutatónak el kellene érnie az optimálisnak tartott 27 százalékot.
A vidékfejlesztési intézkedések egyik fő törekvése, hogy az erdők környezetvédelmi, gazdasági és szociális-közjóléti szerepe növekedjen. Ez hozzájárulhat a vidéki foglalkoztatási helyzet és a jövedelemszerzési esélyek javításához, illetve a régiók tájképi-természeti örökségének megvédéséhez. A gazdasági célok között nem elhanyagolható szempont a faanyagellátás javítása, a megújítható energiatermelés fejlesztése, illetve a vadászati és a turisztikai lehetőségek bővítése.
Az erdősítés többek között ott jöhet szóba, ahol a mezőgazdasági területek erózió vagy bel- és árvíz miatt veszélyeztetettek. Ilyen körülmények alakultak ki például számos alföldi térségben. A telepítések alternatív földhasznosítási lehetőséget is jelenthetnek a kedvezőtlen adottságú országrészekben és az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal érintett területeken. E földekre más NVT-s intézkedések révén is dotációkat kaphatnak az agrártermelők. Az elképzelések szerint a következő 35-50 évben mintegy 700 ezer hektárnyi terület erdősítésével lehet számolni Magyarországon. Az agrártárca az NVT-ben átlagosan évi 10 ezer hektáros erdőtelepítést állapított meg 2004–2006 között. Az ehhez szükséges földek egy részét az állami tulajdonban lévő Nemzeti Föld Alapkezelő szervezet (NFA) adhatja át a termelőknek és az önkormányzatoknak. Az NFA-s területek pályázatos és árveréses értékesítése ez év márciusában kezdődött meg.
Az NVT és a nemzeti erdőprogram jelentős szerepet játszhat abban is, hogy Magyarország eleget tehessen a kiotói egyezményben vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, amelyek a klíma védelmét és a szén-dioxid-koncentráció visszaszorítását írják elő. A vidékfejlesztési program azonban nemcsak a mezőgazdasági művelésű területek erdősítéséhez (új erdők létesítéséhez), hanem – maximum öt évig – a meglévő erdők ápolásához és védelméhez is normatív támogatást nyújt. Emellett az NVT-ből az erdősített területek után legfeljebb húsz évre úgynevezett jövedelempótló dotációk is igényelhetők a kieső bevételek kompenzálása érdekében.
A vissza nem térítendő dotációk mértéke elsősorban az intézkedési céloktól, a fafajtáktól és a területek típusától (lejtésétől) függ. Új telepítésekre 842–2780, az ápolásra évi 126–463, a jövedelempótlásra 13,86–281,90 euró használható fel hektáronként. A programba olyan földek vonhatók be, amelyek az úgynevezett Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben (Mepar) megtalálhatók.
A legkisebb támogatható földméret egy hektár: ennél kisebb (minimum 0,3 hektáros) parcella csak akkor vonható be, ha közvetlenül nagyobb erdőterület mellett fekszik.
Az erdősítés az NVT egyik sikeres programjának számít. A vidékfejlesztési terv e célra a harmadik legtöbb forrást irányozta elő az intézkedések között: a mintegy 80 millió eurós (20 milliárd forintos) keret 10,6 százalékot tesz ki a teljes (2004–2006 közötti) NVT-s kiadáson belül. További pozitívum, hogy az erdősítés az egyetlen olyan NVT-s terület, ahonnan egyik évben sem vont el forrásokat a kormány. Mint ismert, a kabinet a 2004-es vidékfejlesztési kasszát összesen 10 milliárd forinttal kurtította meg, a 2005–2006-osból pedig 13-13 milliárdot kívánt átcsoportosítani más nemzeti támogatási jogcímekre. Később 2005-ös szándékáról lemondott, mivel az informális egyeztetéseken kiderült, hogy Brüsszel az átrendezéshez nem járult volna hozzá.
Az igénylők az elmúlt két évben összesen 48,4 millió euró jogszerű támogatásra tartottak igényt, ennek kifizetésére az FVM kötelezettséget is vállalt. Ez a 80 millió euróra tervezett hároméves keret 60 százalékának felelt meg, míg más NVT-s intézkedéseket – például a kedvezőtlen adottságú térségeket vagy az állatjóléti beruházásokat érintő dotációkat – köztudottan jóval gyengébb érdeklődés kísérte. A kifizetési késlekedések miatt ugyanakkor a tényleges kiutalás az erdősítésnél is csak az előirányzott összeg 15 százalékát tette ki 2005 végéig.
Az időarányosnál sokkal nagyobb mezőgazdasági területet sikerült viszont bevonni a programba: az intézkedés tavaly év végéig már 25,8 ezer hektárra terjedt ki, szemben a 30 ezer hektáros eredeti NVT-s tervvel.
A legtöbb erdősítési és egyéb támogatást az alföldi régióból igényelték. A statisztikák szerint azonban a kért dotáció a várt 8,7 ezernél jóval kevesebb, összesen 2,6 ezer gazdasági szereplő között oszlik meg. Az egyéni termelők több kérelmet nyújtottak be, de az átlagos támogatási igény a társas vállalkozásoknál volt nagyobb.
Ellenőrzés és bírság
Az erdészeti támogatások kifizetését – miként több más NVT-jogcím esetében is – helyszíni ellenőrzéseknek kell megelőzniük, ezek mértéke öt százalék lehet. A kockázatelemzést és a kiválasztást a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végzi, az ellenőrzéseket pedig a területi erdészeti igazgatóságok hajtják végre.
A kötelező szakmai vizsgálatokat az erdőtelepítések évében, ezt követően pedig a harmadik, az ötödik és a legkésőbbi befejezés évében kell megtartani. A hatóságok azt ellenőrzik, hogy a támogatott beruházók eleget tesznek-e a szakmai követelményeknek.
Ha nem tartják be az NVT-s előírásokat, a kifizetett pénzek jogosulatlan támogatásoknak minősülhetnek. Ez általában akkor történhet meg, ha a beruházás az erdőgazdálkodók hibájából hiúsul meg, a dotációkat a kedvezményezettek más célra fordítják, vagy a megvalósítás után eredeti fejlesztési elképzeléseiket megváltoztatják.
A hiányosságok miatt az erdőgazdálkodóknak meghatározott bírságot kell fizetniük. Komolyabb esetekben egy vagy több évre eleshetnek a támogatási jogosultságtól, és az MVH a dotációkat végleg is megvonhatja. Ha az erdősítés nem fejezhető be, a kedvezményezett köteles a pénzeket visszafizetni. Szándékos mulasztásnál a támogatottakat két évig kizárhatják az új pályázatokból.