A Föld ökoszisztémájában fontos szerep jut az erdőknek. Ezért védelmük, ápolásuk, területük növelése fontos, alapvető feladat, így ezt a tevékenységet a legtöbb országban segítik. Az Európai Unió és Magyarország is támogatja az erdősítést. Hazánkban a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv külön forrásokat is biztosít erre a célra.
Leegyszerűsítve azt szoktuk mondani, hogy az erdők gazdasági haszna a következő: energiahordozó (tűzifa), ipari nyersanyagok (bútorfa, szerszámfa stb.), ipari alapanyag, építőanyag. Természetesen ezen túlmenően az élő erdő környezetre kifejtett számos előnyös hatása rendkívül nagy jelentőségű, amelyet nem is lehet pénzben kifejezni. Napjaink árvízzel sújtott területei bizonyára jóval kisebbek lettek volna, ha a víz megtartásában kitűnő szolgálatot tevő erdőket nem pusztították volna gyakran oktalanul.
A lezúduló csapadék nagy részét ugyanis az erdők „megkötik". A cserje- és gyepszint, de főleg a szivacsszerű alomszint óriási mennyiségekben képes a vizet átmenetileg tárolni. A hóolvadás utáni megkötésében ugyanez a helyzet. Az erdők nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, tehát annak a gáznak a mennyiségét csökkentik, mely feldúsulása jelenti napjaink örök komor témáját: a káros klímaváltozást, a globális felmelegedést, s ez pedig az egész emberiségnek megoldhatatlannak tűnő gondokat okoz, és a mezőgazdaságot is jelentős mértékben sújtja. A gondok fő forrását jelentő szén-dioxidból egyhektárnyi trópusi esőerdő 10 tonnát is képes a légkörből megkötni! De nemcsak a károsan felhalmozódott szén-dioxidot, hanem más gázokat, sok szennyező anyagot, port is megkötnek a fák, az erdők, miközben éltető oxigént termelnek az élővilág számára.
Kíméletlen erdőirtás
Az erdők sokirányú hasznából régebben csak a gazdaságit ismerték, s a gyors jövedelmek elérése reményében kíméletlenül kezdték irtani, mely világméretekben most sem állt meg, sőt felgyorsult. Jelenleg Földünkön a szárazföldek 26 százalékát borítják erdők. Ez a terület azonban főleg a trópusi esőerdők esztelen pusztításával vészesen csökken - magában hordozva e folyamat a klímára kifejtett világméretű drámai hatását.
Sajnos hazánk történelmét is végigkísérték az erdőpusztítások. Az emberi befolyás nélkül - szakértői számítások szerint - jelenleg hazánk területének 85,5 százalékát borítanák erdők, azaz emberi beavatkozás következtében mintegy 7 millió hektár erdő „tűnt el" évszázadok, évezredek alatt.
A XVIII. század végén 29,7 százalékos1 volt az erdősültség Magyarországon. Majd 1848-1878 között az erdők legelőkké alakítása érdekében 1,3 millió hektárnyi erdőt irtottak ki hazánkban. A trianoni időkben 11,8 százalékos volt az erdősültség. Igaz, a XVIII. század közepén és a XIX. század elején történtek fásítások - főleg az úgynevezett homokfásítások -, de ezek kevésnek bizonyultak. Később, a múlt század közepén kezdődött fásítási program elindulásával 1949-ben 600 ezer hektárral nőtt az ország erdőterülete, így jutottunk el a mai 18,8 százalékos erdősültséghez.
Az erdősítés céljai
Az erdők sokoldalú, szinte felbecsülhetetlen haszna ismeretében mindenütt, de elsősorban a fejlett országokban nagy erőfeszítéseket tesznek az erdőállományok bővítésére, jelentős támogatásokkal ösztönözve a gazdákat az erdősítésre. Az Európai Unió vidékfejlesztési és agrárpolitikájában kiemelt szerepe van az erdősítésnek. Ennek köszönhetőén e cél megvalósítására jelentős, mintegy 80 százaléknyi uniós támogatásban részesülnek a gazdálkodók. A maradék 20 százaléknyi hozzájárulást a nemzeti költségvetés fedezi.
Magyarországon a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében az erdősítéshez nyújtott támogatás részleteiről a 40/2005 (IV. 27.) FVM rendelet ad tájékoztatást. Ez a jogszabály egyben hasznos tanácsokkal látja el a mezőgazdasági területükön erdősítésre vállalkozókat, részletezve a támogatás célját és feltételeit.
Szűken véve ezek a támogatási célok hármas funkcióban fogalmazhatók meg: a mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítése; az ország erdőterületének hosszú távon való mennyiségi növelése, minőségi javítása; továbbá az erdők közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése.
E szűkszavú megfogalmazás mögött azonban az intézkedések céljainak nagy gazdagsága húzódik. Az általános célok között az erdők környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése, a vidéki foglalkoztatottság és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása, a vidék régiók tájképi és természeti örökségének megőrzése szerepel.
A gazdasági célok között a hagyományosakon - a faanyagellátáson, energia- és nyersanyag-felhasználásának növelésén - túl a turisztikai hasznosítás, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is szerepel. Amit pedig eleink évszázadokon keresztül elhanyagoltak, azt most pótlandóan a fontos szempontok közé lépett elő az erdő levegőtisztító szerepe, a széndioxid-megkötési, talajvédelmi, vízgazdálkodást szabályozó szerepének növekedése, a természet közeli erdők létesítésével a biológiai sokféleség, a bio-diverzitás gazdagítása.
A fenti célok megvalósításával nemcsak az ország erdősültségének növekedéséhez járulhat hozzá a gondos gazdálkodói, hanem az ország nemzetközi kötelezettségeinek -például a Kiotói Egyezmény, amely a széndioxid-felhalmozódás visszaszorítására született - teljesítését is segítheti.
A telepítés támogatása
Az erdőtelepítés főleg olyan területeken éri meg Magyarországon a szakértők szerint, ahol a mezőgazdasági termelés jelenlegi formái mellett, elsősorban a gyenge minőségű földeken a növénytermesztés nem jövedelmező, illetve a szóban forgó területeken nagy kárt tesznek a szelek, a vízerózió, továbbá a belvíz. Az erdősítés tehát egy olyan „alternatív földhasznosítást" jelent, mely magában hordja a vidéki foglalkoztatottság és jövedelemszerzési lehetőségek bővítését is. Az NVT szorgalmazásában a mezőgazdasági területeken a telepítésre vállalkozó gazdák vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, amely három szakaszban valósul meg: az erdőtelepítés; a telepítés ápolásához adott támogatás 5 éven keresztül; valamint a telepítés miatti jövedelem kiesés pótlása. Ez utóbbi segítségre azért van szükség, mert a növénytermesztés évenkénti, hasznai ellenére, az erdő - anyagi értelemben - pár évig nem hoz hasznot a gazdájának.
Az erdőtelepítés támogatása - amit a szakemberek „első kivitel" szakszóval illetnek - két részből tevődik össze: az alaptámogatásból és az úgynevezett, kiegészítő intézkedések céljainak támogatásából. Az első támogatási formából maga az ültetés és az azt megelőző tervezés, talajelőkészítés, szaporítóanyag-beszerzés költségei fedezhetők. A másik formába az egyéb többletráfordítások - például: az erdőtelepítés megóvása - tartoznak.
Fontos szempont, hogy a támogatás nem adható 1 hektárnál kisebb területre, valamint karácsonyfa-telepítéshez, egy vágásfordulóra létesített faültetvényre. Telepítés minden olyan területen végezhető, amely nem esik természetvédelmi korlátozás alá, így például nem lehet erdősíteni védett természetes gyepeken. A természetvédelmi szempontokra tekintettel védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyaranyoknak megfelelően végezhető.
A szakértők úgy vélik, hogy a jelentős támogatási összegek nyújtotta anyagi biztonság és az erdőlétesítéssel az erdők gazdasági, környezeti és társadalmi szerepének alaposabb és újszerű megközelítésű megismerése bizonyára fokozza a telepítési kedvet a magyar gazdálkodók körében. Különösen igaz lehet ez a megközelítés a kedvezőtlen adottságú régiókban, a víz, a szél, a belvizek és árvizek veszélyének kitett területeken, főleg az alföldi térségekben.
Joggal bízhatunk azonban abban, hogy az NVT-támogatásoknak köszönhetően, hosszú távon több százezer hektárral fog nőni - a korábbi mostoha körülmények miatt visszaszorult - hazai erdőállomány. Mindez nemcsak a gazdálkodók, a mező- és erdőgazdaság, de az egész ország javára valósul majd meg.
Ezért aztán az erdeinkben található tájékoztató táblákról ismert „erdő fohásza" szöveg utolsó mondatán érdemes elgondolkodni: „Vándor ki elmégy mellettem, hallgasd kérésem: ne bánts!". Időszerű lenne azonban ezt az idézetet kiegészíteni „és telepítsél újat!" szavakkal is.