Minden második ember úgy gondolja, hogy a legnagyobb környezetszennyezők egyáltalán nem fizetik meg az általuk okozott károkat. Tíz megkérdezett közül heten (70 százalék) nem volnának hajlandók több adót fizetni, még ha az adótöbbletet a környezet javítására fordítaná is az állam.
A Gallup legfrissebb közvélemény-kutatása szerint, egy ötfokú skálán vizsgálva, a megkérdezettek csaknem kétharmada (65 százalék) nagyon vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy az államnak inkább a környezetet terhelő tevékenységre kellene nagyobb adókat kivetnie, mint a környezetet kímélő vagy javító tevékenységekre. A megkérdezettek közel fele (45 százalék) értett teljesen egyet az állítással, egy ötöde pedig nagymértékben osztotta ezt a véleményt. Mindössze 4 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem ért egyet vele. Minden tizedik ember nem tudott válaszolni. Az átlagnál szignifikánsan magasabb arányban voltak az állítással egyet nem értők a budapestiek és a 18-24 év közöttiek körében (10, illetve 8 százalék.
A lakosság több mint fele (52 százalék) nagymértékben vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy az állam a túlzott fogyasztást, anyag-, energiafelhasználást fokozottan adóztassa meg, és így csökkentse a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. Az ötfokú skálán mindössze 7 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet ezzel. (12 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.) Az átlagnál szignifikánsan magasabb arányban voltak az állítással egyet nem értők a budapestiek és a 25-29 év közöttiek körében (18, illetve 12 százalék. Az energiaárak és az energiával való takarékosság összefüggésére vonatkozó nézeteket is ötfokú skála segítségével vizsgálta a Gallup, amelyen a megkérdezett 1-essel jelölte, ha egyáltalán nem értett egyet az állítással, és 5-össel, ha teljes mértékben egyetértett vele. Felmérésük azt mutatja, hogy a lakosság csaknem fele (49 százalék) nagymértékben vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a magasabb energiaárak takarékosságra ösztönöznek. (30 százalék teljes mértékben egyetért, 19 százalék pedig nagymértékben egyetért az állítással. Alig több mint minden ötödik megkérdezett, 22 százalék mondta, hogy egyáltalán nem ért vele egyet.)
Sem a nemek között, sem pedig az iskolázottsági csoportok között nincs szignifikáns különbség ebben a kérdésben. Az átlagnál jóval magasabb arányban nem tartják igaznak, hogy a magasabb energiaárak takarékosságra ösztönöznek a 18-24 év közöttiek, valamint a 30-39 év közötti korcsoportba tartozók (30 százalék, illetve 27 százalék), továbbá a budapestiek és a megyei jogú városokban élők (27, illetve 25 százalék).
A Gallup azt is megkérdezte az emberektől, hogy hajlandók lennének-e magasabb adókat fizetni, ha az ebből származó többletbevételeket az állam a környezet állapotának javítására fordítaná. Erre a kérdésre csak igennel, nemmel vagy nem tudommal lehetett válaszolni.
Tíz megkérdezett közül heten (70 százalék) nem volnának hajlandók több adót fizetni, még ha az adótöbbletet a környezet javítására fordítaná is az állam. Csupán valamivel több mint minden ötödik megkérdezett (21 százalék) válaszolta, hogy hajlandó lenne a környezet állapotának javítása érdekében több adót fizetni, ha az állam erre a célra fordítaná a többletadót. (9 százalék nem tudott választ adni erre a kérdésre.)
Az átlagosnál magasabb a hajlandóság a magasabb adófizetésre - ha az állam ezt a környezet állapotának javítására fordítaná - a 18-24 év és a 30-39 év, valamint a 40-49 év közöttiek körében (27, illetve 25-25 százalék), a községekben és tanyákon (24 százalék), valamint a (nem diplomás) érettségizettek körében (27 százalék). Az átlagosnál kisebb arányban vállalnák e célból a magasabb adókat a 60 év fölöttiek (13 százalék), a megyei jogú városokban élők (14 százalék), és különösen a 8 általánosnál kevesebbet végzettek (9 százalék).
A legnagyobb környezetszennyezők és az általuk okozott károk megtérítése. A tizennyolc éven felüli népesség fele azon a véleményen van, hogy a legnagyobb környezetszennyezők - például a kamionok, a vegyigyárak - egyáltalán nem fizetik meg az általuk okozott károkat: minden második megkérdezett mondta ezt. A megkérdezettek egyharmada (34 százalék) gondolja, hogy részben megfizetik a károkat. Mindössze 3 százaléknak volt az a véleménye, hogy a legnagyobb környezetszennyezők teljes mértékben megfizetik azokat a károkat, amelyeket okoznak. (13 százalék nem tudott válaszolni erre a kérdésre.) Azt, hogy egyáltalán nem fizetik meg az általuk okozott károkat, az átlagnál jóval magasabb (62 százalék) arányban gondolják a 30-39 év közöttiek, és jóval alacsonyabb arányban a 25-29 éves korosztályhoz tartozók (34 százalék), valamint a diplomások (44 százalék).
(Módszertan: A Magyar Gallup Intézet 2004. szeptember legvégén és október első hetében 1011 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt magyar állampolgárt kérdezett meg. A személyes megkérdezésekre 2004. szeptember 30. és október 6. között került sor 66 mintavételi ponton. A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt lakosságának összetételét. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,2 százalék. A felmérés a Levegő Munkacsoport megbízásából és az Európai Bizottság PHARE Access programja támogatásával került sor.)
Bszj