Szarvasok, őzek, vaddisznók teszik tönkre a termést, az elmúlt időszakban nőtt azoknak a bejelentéseknek a száma megyénkben, amelyekben vadkárokról van szó. Tavaly több tízmillió forint vadkárt fizettek ki a vadászatra jogosultak a tolnai gazdáknak.
Az, hogy több vadkárt jelentenek ma Tolna megyében, szakértők szerint nem azt jelenti, hogy több lenne a vad az erdeinkben, hanem, hogy ugyanazt az esetet napjainkban másként ítélik meg a földtulajdonosok mint pár évtizede. A privatizáció előtt ugyanis a szövetkezeti vezetők a közös földek esetében elnézőbbek voltak a vadkárok megítélésében, hiszen gyakran ők maguk is ugyanannak a vadásztársaságnak voltak a tagjai, olykor vezetői, amelyeknek az okozott kárt kellett volna megtérítenie. Tolna megyében jelenleg 57 vadásztársaság van, a védekezés azokat a társaságokat sújtja jobban, ahol a legtöbb az úgynevezett nagyvad, az őz, a szarvas, a vaddisznó. Így a bátaapáti, mőcsényi, cikói, gyönki, hőgyészi és pincehelyi vadászoknak kerül a legtöbbe a vadvédelem, illetve a vadkár miatt kifizetett kártérítés, tudtuk meg Kosaras Zoltántól, az FVM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatala Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetőjétől. A földtulajdonosok leggyakrabban azt a kérdést teszik fel, mi számít vadkárnak, hogyan lehet megállapítani annak mértékét, hol kell bejelenteni és hogyan lehet a kárt orvosolni. Amikor vadkárról beszélünk először is tisztázni kell, melyik kultúráról van szó - szántóföldiről vagy kertészetiről -, a vadászati törvény ugyanis különbséget tesz köztük. Ennek ellenére akadnak viták, mint amikor például a terület nagysága szerint szántóföldről, míg tartalma szerint kertészeti kultúráról van szó. Nem mindegy a megítélés, mert a nyúlkár például nem számolható el szántóföldi termesztésnél, de kertészetiben igen. A sérelmek többsége azonban egyértelmű. Vadkár bármilyen évszakban előfordulhat, de tavasszal és ősszel van a legtöbb taposási kár, amit a nagyvadak, a szarvasok, őzek vaddisznók okoznak. - A vadkár értéke változó, mindig az adott termény piaci árától függ, hogy mennyit kell fizetni. Azaz nem biztos, hogy nagyobb a vadkár, de lehet, hogy mégis többe kerül - világosított fel Kosaras Zoltán, hozzáfűzve, hogy a szarvasok, vaddisznók az utóbbi időben olyan helyeken is megjelentek, ahol eddig nem láttak vadakat, és jelentős károkat okozhatnak. Az érem másik oldala, hogy vannak gazdák, akik taktikáznak. Bevetik az erdő szélét, ahol tudják, hogy kijön a vad és bejelentik a károkozást, ami többnyire biztos pénz. Olyan tapasztalata is van a hivatalnak, hogy több helyen kicsapják a házisertéseket, birkákat a kukoricásba hetekre, hónapokra, aztán vadkárt jelentenek. Persze a vadászatra jogosultak is sokszor taktikáznak, nem akarnak fizetni. Az esetek többségében a gazdák meg tudnak egyezni a vadásztársaságokkal. Vitás ügyekben a felek bírósághoz fordulhatnak.
A villanypásztor olcsóbb a kárnál
A vadkár elhárításban a vadásztársaságok mellett a gazdáknak is tevékenyen részt kell venniük, a munka és a költségek felét nekik kell állniuk. A legbiztosabb védekezés, ha villanypásztorral kerítik be a vadveszélyes területeket, az erdőszéleket. Ez nem kerül kevés pénzbe, de még mindig olcsóbb, mint a vadak által okozott kár. Van ahol olcsóbb megoldást választanak a földhasználók, ilyen a vadóc (a zacskóban kiakasztott illatosító), a levágott haj, kabát, bálásmadzag, ezektől azonban nem lehet sokat várni, mert a vadak hamar megszokják.
Először a vadásztársaságot kell megkeresni
Ha vadkárt észlel, az érintett földterület használója, első körben a kár helye szerinti vadásztársaságot kell megkeresnie írásban vagy személyesen és egyezségre kell törekednie. Ha ez nem sikerül, akkor a település jegyzőjénél kell bejelentést tenni, aki ezt követően felkér egy kárszakértőt. (2000 forint illetéket kell fizetni, illetve a kiszállási költséget akkor, ha nincs vadkár.) A jegyzőkönyv elkészítése után a jegyző behívja mind a két felet és segítségével megpróbálnak egyezséget kötni, ha ez sem sikerülne akkor 30 napon belül bírósághoz fordulhat a sértett.
F. Kováts Éva