Õzdopping fenyeget
Nemcsak sportolók között merül föl doppingveszély, hanem az őzeknél és a szarvasoknál is. Az ő teljesítményük: az agancsfejlesztés. Miután a nagy agancsért az elejtők – többnyire külföldi vendégvadászok – rengeteget fizetnek, egyes vadgazdálkodók kísértésbe esnek: csontfejlesztő tápokkal kapitálissá növelik az agancsot, s a felturbózott állat kilövését értékesítik. Pedig a vadász nem erre fizet be.
Magyarország és Bulgária – a két „szarvasnagyhatalom" – között javában folyik a verseny, hol lövik a nagyobb agancsú gímszarvast. Bulgáriában nemrég világrekordgyanús szarvast lőttek, az állat azonban – mint utóbb kiderült – felturbózott agancsú, doppingolt volt. Mesterséges körülmények között tartották, hormonokkal, csontnövesztő szerekkel, serkentőkkel dúsított takarmánnyal etették, csak akkor engedték szabadon, mikor eljött a kilövés ideje. Miután a csalás kiderült, a „rekordot" a Nemzetközi Vadvédelmi és Vadászati Tanács visszavonta, a bírálati eredményt megsemmisítette, s szót emelt a „trófeatermelés céljából történő manipuláció" ellen – írja a szaksajtó.
Az őzbakkal kapcsolatban is vannak ilyen próbálkozások – Magyarországon is. Csongrád megye az ország legjobb őzes területei közé tartozik, sok vendégvadász jár ide őzbakra – különösen ilyen tájban, az őz párzási idejében –, és egy-egy trófeáért nagy pénzeket hagy itt. Egy kiemelkedő őzbaktrófea akár másfél millió forintot is érhet, de a közepesekért is ki kell fizetnie egy-kétszázezer forintot a kilövőnek. A nagyon kiemelkedő minőségű trófeát pedig az FVM-miniszter nemzeti kincsnek minősítheti, s a külföldi vadász csak az agancs pontos másolatát viheti ki az országból.
Csongrád megyében a vadásztársaságok, vadgazdálkodók, egyéb vadászatra jogosultak bevételeinek felét az őzbakvadásztatásból származó pénzek biztosítják. Ha fölmerülne, hogy mesterségesen „felturbózott" bakról van szó, azonnal visszazuhanna az őzbakvadászatra vonatkozó, elsősorban külföldi kereslet – hívja föl a figyelmet Szél István, a Csongrád Megyei FVM-hivatal vadászati és halászati osztályvezetője.
Egy országos szakfolyóirat szerint előfordulhat: egyes vadászatra jogosultak háznál illegálisan nevelt őzbakot dúsított takarmánnyal etetnek, vele kapitális trófeát növesztetnek. Mikor aztán megérkezik a külföldi vadászvendég, az őzet a vadászterületre juttatják, kábító injekciót adnak neki – és a mit sem sejtő puskásnak már csak lőnie kell és fizetheti a trófeáért járó pénzt. Amit – ha tudná hogy az agancs „mesterséges" – semmilyen körülmények között nem fizetne ki. – Hiszen a vadász számára nemcsak a trófea fontos, hanem az is, hogy az valódi legyen, az állat pedig természetes körülmények között nevelkedjék – mondja az osztályvezető. Hozzátéve: a megyében őzdopping még nem fordult elő.
Farkas Csaba
Tizenhatezer őz a megyében
Csongrád megyében jelenleg mintegy 15 ezer őz él. Ez megfelelő mennyiség: a mezőgazdasági és erdőterületeken még nem okoz különösebb vadkárt. Ekkora létszám kell is ahhoz, hogy kiemelkedő minőségű trófeát hordozó bakok is kikerüljenek az állományból.