2020. február 6. - Dr. Jung László nyugdíjazása után az év elején Dobre-Kecsmár Csabát nevezték ki az Egererdő Zrt. vezérigazgatójának.
Az új vezetőnek nem teljesen ismeretlen a feladat, hiszen korábban ült már a vezérigazgatói székben. A Hírlapnak azt mondta: kinevezése garancia a folytonosságra.
– Idestova húsz esztendeje az Egererdő Zrt. dolgozója vagyok különböző beosztásokban, ráadásul az elmúlt öt évet a felső vezetésben töltöttem, így változtatásokra nem készülök. A jelenlegi stratégia kidolgozásában vezérigazgató-helyettesként magam is részt vettem. Inkább a folytonosságot jelenti ez a váltás most – adta meg a beszélgetés alaphangját Dobre-Kecsmár Csaba vezérigazgató.
– A nyugdíjba vonult elődömmel, dr. Jung Lászlóval nagyon jó kapcsolatunk volt, általános helyetteseként bevont engem is a tervező munkába, úgyhogy magammal is szembe mennék, ha nagy változtatásokat terveznék. Ugyanakkor az élet mindig új kihívások elé állítja a társaságot. Ilyen a teljes állami erdészeti cégcsoport előtt a tulajdonos magyar állam és az azt képviselő Agrárminisztérium által 2019-ben meghirdetett országfásítási program. Ennek első lépésein, egy mintafásítási programon már az Egererdő Zrt. túljutott. Hatvan külterületén 6,5 hektáron végeztünk mintaerdősítést. Szeretnénk a minta továbbvitelében együttműködni a Heves megyei önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel, az Agárkamarával, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, a megyei kormányhivatal erdészeti hatóságával. Kidolgozzuk az országfásítási programot a megyére lebontva, hiszen úgy gondoljuk az ország fával borított területeinek növelése lehet az egyik leghatékonyabb válasz a klímaváltozásra.
– Sőt, van egy őserdőkutatási programjuk is…
– Év végén adtunk hírt arról, hogy szakmai szervezetekkel, egyetemekkel és a Bükki Nemzeti Parkkal közösen a bükki őserdő védőzónájában tervezünk egy olyan kutatási programot megvalósítani, mely összefügg a klímaváltozás kérdésével. Az őserdő védőzónájában található egy nagy kiterjedésű, sajnos mára már a pusztulás jeleit mutató lucfenyőállomány. Ennek letermeléséről, a hogyan továbbról egyezettünk nemrégiben, jelenleg az ütemterv véglegesítése zajlik. Hamarosan az őserdőtől legtávolabb eső részben elkezdjük a letermelési munkákat, erről folyamatosan tájékoztatunk majd, s a szakmai grémiummal is folyamatosan értékeljük, jó irányba haladunk-e.
– Milyen céljaik vannak a vadgazdálkodás területén?
– Az afrikai sertéspestis állította kihívásoknak való megfelelés. Ez az egyik olyan célfeladat, amelynek folyamatosan eleget kell tennünk. Itt nem csak a vaddisznóállomány kezelése a feladat, hanem annak a megakadályozása is, hogy ez a betegség a házi sertésekre átterjedjen. Másik fontos kitűzött célunk, hogy a vadászati hatóságokkal, szomszédos vadásztársaságokkal együttműködve a területünkön élő gímszarvasállomány minőségét javítsuk. Ez egy hosszú távú folyamat. Az új vadászati jogi környezetben huszonöt évre nyertük el a vadászterületeink hasznosítási jogát. Ez jó alapot szolgáltat arra, hogy ezeket a célokat meg tudjuk valósítani.
– Mátra és Bükk turisztikailag is fontos. Folytatják a közjóléti fejlesztéseket?
– Az elmúlt tíz év nagy fejlesztési hullámot hozott. 2010-ben hirdette meg a kormány a Bejárható Magyarország programot, melynek elsődleges célja az volt, hogy az aktív turizmus irányába terelje az embereket. Elindítottunk hát mi is egy turistaház- és egy turistaút-, kerékpárút-fejlesztési programot, megújítottunk számos kilátót, pihenőhelyet. Ugyanezt a lendületet az elkövetkező időszakban már nem tudjuk folytatni. Most a fenntartás időszaka következik. Természetesen fejlesztünk tovább, de nem olyan nagy volumenben, mint az elmúlt időszakban. Kihívás lesz a színvonal tartása is.
– Folytatódik az erdei kisvasút-fejlesztés?
– Igen. Márciusra tervezzük a Mátravasút gördülőállomány-fejlesztés zárását. Már megjelent a kormányhatározat a második, még nagyobb léptékű ütem elindításáról. Ez érinti mind a három kisvasutunkat. A Mátravasúton az első ütemben, a Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Szalajka-házi ágat újítottuk fel, most a Gyöngyös–Mátrafüred ágra koncentrálnánk. Megújulna a teljes felsőtárkányi kisvasút, Szilvásváradon pedig a pálya felújítását tervezzük. Guti Rita
Szakmailag, emberileg is kötődik ide
Dobre-Kecsmár Csaba Gyöngyöstarjánban született, ahogy ő mondja, így nemcsak szakmailag, hanem emberileg is kötődik az Egererdő működési területéhez. A középiskolát Mátrafüreden végezte, majd erdésztechnikusként végezve a soproni egyetemen folytatta tanulmányait, és szerezett erdőmérnöki diplomát 1999-ben. Két héttel később már az Egererdő elődjénél, a Mátra-NyugatBükki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságnál kezdett dolgozni. A parádfürdői erdészetnél fahasználati műszaki vezető volt hat éven át, innen került a társaság központjába. 2013–2014-ben egyszer már volt vezérigazgató, majd helyettes, így most másodszor nevezte ki az agrárminiszter az Egererdő Zrt. vezetőjévé.