2020. szeptember 19. - A vadgazdálkodás rendkívül nehéz helyzetbe került 2020-ban, hiszen minden kötelezettsége fennmaradt, ugyanakkor a bérvadásztatásból származó bevételek jelentős részétől elesnek a társaságok a külföldi vendégek elmaradása miatt. Drasztikusan csökkennek a húsárak is, így összességében kijelenthető, hogy a magyar vadászat fekete éve az idei esztendő.
Az Országos Magyar Vadászkamara több ágazati és járványügyi szakember bevonásával kidolgozott egy olyan, a járványhelyzetben alkalmazható eljárásrendet, aminek a betartása garantálta volna a vadászvendégek beutazási lehetőségét, a járványügyi kockázatok minimalizálását és a vadászatra jogosultak számára a bérvadászati bevételeket. Ám sajnos a szeptember 5-én hatályba lépett utazási korlátozásokon belül a könnyítésekről szóló jogszabály-módosítás nem teszi lehetővé a külföldi vadászok Magyarországra jövetelét. Az áprilisi őzbakszezon után tehát a szeptemberi szarvasbikaszezon is külföldi vendégek nélkül zajlik, nehéz helyzetbe hozva ezzel a vadgazdálkodókat.
Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei szervezetének elnöke elmondta, bíztak abban, hogy az őszre megjósolt második vírushullám nem okoz majd ilyen szintű gondot a vadásztársadalomnak, de sajnos másként alakultak a dolgok.
– A kamara próbálta felvállalni azokat az egyeztetéseket, amelyek a megfelelő óvintézkedések megtétele mellett lehetővé tették volna a külföldi vadászok bejövetelét az országba, de ez a kezdeményezés nem kapott kellő mértékű támogatást, és kimondták, hogy vadászati céllal nem lehet bejönni az országba, mert a vadászat ilyen jellegű megközelítése nem minősül üzleti tevékenységnek. Voltak olyan külföldi vendégek, akik már augusztus végén, szeptember elején bejöttek az országba és vadásztak pár helyen, de nem ez a jellemző. A jellemző az, hogy üresek a vadászházak és külföldi vendégek csak minimális számban vannak jelen az országban vadászati céllal – hangsúlyozta Pap Gyula, aki elmondta azt is, hogy sokak szerint a belföldi bérvadásztatással kellene kompenzálni a helyzetet, de ezt ilyen hirtelen és ekkora mértékben nem lehet. A megyei vadászkamara elnöke kitért rá, hogy a lelőtt vadtrófeák mennyiségének mindössze 30 százaléka származik belföldi vendégektől és őket is inkább a 10 kilogramm agancssúly feletti gímtrófeák, vagy a kis kategóriás, négy-öt kilós selejtek érdeklik. Azok a magyar vadászok pedig, akik most a vírushelyzet miatt kénytelenek lemondani az egzotikus külföldi vadászatokról, már túl vannak a gímbikavadászaton, őket itthon már csak a magas értékkel bíró, különleges egyedek hozzák talán lázba, ami nem oldja meg a vadászat problémáját.
– A vadászat, a vadgazdálkodás rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen minden olyan kötelezettség fennmaradt, ami ebben az időszakban a vadászattal jár. Gondolok itt elsősorban a vadkárra, ami komoly összeg a költségvetésben. De érdekes a vadkáralap feltöltése és a területbérek előre történő feltöltése is, amik mind most jelentkeznek költségként. Az idei év a magyar vadgazdálkodás, a magyar vadászat fekete éve. Szerencsétlen helyzet a Vadászati világkiállítás előtti évben. Nagyon sok vendéget elveszítünk nemcsak idén, hanem az elkövetkező években is. Tudjuk és látjuk, hogy a vendégek jelentős része Lengyelországra, Csehországra fókuszál, ahol ráadásul a kisebb forgalmi adó miatt kedvezőbb anyagi feltételekkel vadászhatnak, olcsóbb a trófea. Ha ott jól érzi magát a vendég, akkor nem biztos, hogy váltani fog jövőre. A vadászatszervező hazai irodák is jutalékból élnek, ami most nincs. Ők is meginognak ebben a nehéz helyzetben, nem tudják, hogy kibírják-e, és ha nem, akkor ki szervezi majd a vadászatokat? Összetett a probléma, és ehhez jön még a húsárak döbbenetes csökkenése. Rettenetesen nehéz helyzetben vagyunk, amit magánemberként, állampolgárként megértek, de most gazdálkodásról, egy ágazat jövőképéről beszélünk – fogalmazott a vadászkamara megyei elnöke.