Kínai terjeszkedés Szibériában: már nem csak a kőolaj érdekes (Magyar Hírlap)

 2006. augusztus 4.
A szibériai olaj után immár az Urál mögötti mezőgazdasági területekre is szemet vetettek a kínai befektetők. Moszkva nem tart a "sárga veszélytől", a természeti kincsekben gazdag Szibériában ugyanis évek óta a munkaerőhiány van. Tíz oroszból hat az üzletek polcán hagyja a kínai gyártmányú ruhát – derül ki egy világméretű felmérésből, ezzel azonban véget is érnek az oroszok előítéletei nagy szomszédjukkal szemben. Minden egyébben ugyanis felhőtlen az orosz–kínai viszony. Kezdve a sanghaji csoportban – a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok, Kína és Oroszország – való politikai és katonai együttműködéssel, folytatódva az egyre intenzívebb energiaipari kooperációval. Két év múlva elkészül a több mint négyezer kilométer hosszú olajvezeték – az orosz olaj eddig vasúton jutott el Kínába –, a Gazprom pedig Kelet-Szibériából és a Szahalin-félsziget környéki gázmezőkről Kelet-Kínába szállít majd gázt. Júniusban a Sinopec első kínai olajvállalatként szállt be az oroszországi kitermelésbe. A pekingi cég, megelőzve a magyar Molt, mintegy hárommilliárd euróért vásárolta meg az Udmurnyefty olajtársaságot. A kínai állami CNPC pedig négyszázmillió euró értékben vásárolt a Rosznyefty júliusban kibocsátott részvényeiből.
A napokban pedig az orosz és a kínai erdőgazdálkodási hivatal helyettes vezetői tárgyaltak Moszkvában arról, hogy a két ország közös vállalatot hoz létre Szibériában fakitermelésre és -feldolgozásra. A mintegy egymilliárd dollárosra tervezett beruházáshoz Kína biztosítaná a tőkét, az orosz fél pedig 25 évre egymillió hektárnyi erdőt, a jelenlegi elképzelések szerint Szibéria nyugati részén, a Tyumenyi körzetben. A közös vállalat kísérleti jellegű lenne, hasonló elképzelések megvalósításában szívesen részt vennének az Irkutszki körzet vezetői is – írta a Nyezaviszimaja Gazeta című lap. Jelenleg napi átlagban ezer rönkfával megrakott tehervagon érkezik Oroszországból Kínába, ahol az ország méreteihez képest kritikusan kevés, 95 millió hektár erdő maradt a rendkívül intenzív fakitermelés miatt.
Ezzel egy időben több százezer parlagon lévő mezőgazdasági területet ajánlott a jekatyerinburgi kínai főkonzul figyelmébe a szverdlovszki körzet helyi kormányának mezőgazdasági minisztere. A helyi orosz vezetés elképzelései szerint ezekből a területekből 49 évre vehetnének bérbe földet kínai bevándorlók.
Orosz részről a javaslatot azzal magyarázták, hogy Kínából nagy számban érkeznek vendégmunkások az Urál térségébe, ahol főként kereskedelemmel foglalkoznak, illetve építkezéseken dolgoznak. A migrációs folyamatokat vizsgáló Ázsiai–csendes-óceáni Intézet adatai szerint jelenleg mintegy 270 társaság foglalkozik Kínában oroszországi munkaerő-közvetítéssel. Az oroszok ugyanis a kilencvenes évek gazdasági összeomlásakor "visszavonulót fújtak", akinek lehetősége volt, elindult az ország megélhetésre több eséllyel kecsegtető európai részébe. A szovjet időkben lakással, nagyobb fizetéssel ösztönzött Szibériába vándorlásnak a birodalom megszűnésével egy csapásra vége szakadt.