A gondolat már több éve foglalkoztatja a határ menti települések vezetőit és a szakembereket
Fülek. Folyamatban van a Nógrádi Geopark terveinek előkészítése, a feladattal a füleki városi hivatalban Anderkó Erika és a Neogradiensis Eurorégió ügyvezető igazgatója, Mihályi Gábor foglalkozik több más szakember bevonásával.
Az 1990-es évek végén a magyarországi Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a szlovákiai Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet szakértői között felmerült egy közösen kialakítandó, földtani érdekességeket bemutató park létesítésének ötlete. Az elképzeléseket 2001-ben egy Phare CBC pályázati vázlat öszszeállítása követte. A szlovákiai oldalon korábban is komolyabb elképzelések voltak ilyen jellegű természeti érdekességeket bemutató park kialakításáról. Az elképzelést a régióbeli természetvédelmi hatóság, a régiófejlesztési ügynökségek és civil szervezetek is támogatták.
A térségben a földtani természetvédelmi területek kialakításának folyamata évszázados múltra tekint vissza. Kiemelkedő magyarországi példa az Ipolytarnóci Õsmaradványokat őrző, az UNESCO által nyilvántartott őslénytani park, ahol már 1866-ban védőépületet emeltek egy óriási, megkövesedett fa legsérülékenyebb része köré. A földtani örökséget megőrző és bemutató területek nemzetközi hálózatának kialakítása azonban teljesen új keletű. 1997-ben meghirdette ugyan az UNESCO a Geopark Programot, a General Assembly azonban nem támogatta a kezdeményezést, ezért a geoparkok létesítésének témáját az UNESCO illetékesei levették a napirendről. 2000-ben négy alapító taggal jött létre az Európai Geopark Hálózat, amely 2005-ig robbanásszerű fejlődésen ment át, az elmúlt fél évtized alatt taglétszáma huszonötre nőtt, és egyre több a jelentkező.
A geopark fogalmát átalakítva térségfejlesztési elképzelésben kezdtek gondolkodni. Olyan megfelelő nagyságú, gazdaságilag életképes területeket határoltak be, ahol a földtani értékek vonzerején alapuló környezetbarát idegenforgalom valósítható meg. Ennek feladata a térség gazdasági felemelkedését elősegíteni. Erre a célra az Interreg uniós források szolgálnak. Az UNESCO 2004-ben meghirdette a Globális Geopark Hálózat létrejöttét elősegítő pályázatot. A hálózatnak világszerte 33 tagja van, 8 kínai és a 25 európai park. A szlovák–magyar határ menti együttműködés bevezető fázisában egy kb. 30–40 km-es, Litkétől Zabarig tartó határszakasz mindkét oldalán fogtak össze az UNESCO Geopark cím elnyeréséért. Az említett határszakasz magyarországi oldalon a salgótarjáni, szécsényi és bátonyterenyei kistérség, szlovákiai oldalon az abroncsosi, a Vilkei-tavak melletti, és Medves kistérség területét fedi le. Ezek a kistérségek lehetnek a tervezett geopark részei. „A sikeres közös projekt vezető partnere a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása, nálunk a támogatott az Abroncsos Mikrorégió. Részünkről a projekt teljes költségvetése 3,5 millió korona. Három mikrorégiót, 29 települést, 36 281 hektárnyi területet és 28 000 lakost érint, nem zártuk ki a jövőbeni bővítés lehetőségét. Amit vállaltunk, az az UNESCO Geopark nominációhoz szükséges dokumentáció bebiztosítása, a projektiroda létrehozása, valamint közvélemény-kutatás, konferenciaszervezés és egy kiadvány megjelentetése, mindezt 18 hónap alatt” – mondta Anderkó Erika, a pályázat kivitelezője. (szászi)