2020. november 19. - Ma is a megye legnagyobb állami erdészeti szaporítóanyag-termesztő üzemegysége a bejcgyertyánosi csemetekert.
Főként fenyőcsemetét termesztenek itt. Valaha az ország nemzetközi szinten is jegyzett, első számú kertje volt, az intenzív csemetetermesztés hazai fellegvára. Megnéztük, mekkorára nőttek idén az erdeifenyő-csemeték és hogyan emelik ki azokat az őszi erdősítésekhez.
Bejcgyertyános központjában aprócska tábla mutatja, merre vezet az út a csemetekerthez. A keskeny aszfaltcsíkot csakhamar széles kavicsozott erdészeti út váltja fel. Az egykori bajor hercegi uradalom birtokán, Vas megye egyik legnagyobb összefüggő erdejében, a Farkaserdőben járunk. A novemberi, szűrt napsütésben pompázatos őszi lombalagútban halad az út Káld felé. A 17 hektáros óriási csemetekert az erdő szívében bújik meg. A kert közepén, az egyik parcella szélén a csemetekiemelő traktor áll.
Mozolán Miklós, a gép kezelője mutatja, hogy az ügyes szerkezet mélyen alányúlt a kétéves erdeifenyő-ágyásnak, meg is rázogatta, hogy a fácskák gyökere meglazuljon. Az ötfős brigád már a 150 méter hosszú sor közepén jár. Ötvenes kötegekbe gyűjtik a csemetéket. Szedik, válogatják, kötik. Zala megyéből vevő érkezett, a kisteherautó platója megtelik. Egy egész leendő erdő elfér most itt.
– Valaha 47 ember dolgozott itt, ma már csak ennyien vagyunk – meséli a gépkezelő, akinek 34 éve ez a munkahelye. Büszkén mutatja a szomszédos parcellát. A gyanútlan szemlélő szépen nyírt pázsitnak nézné az ágyásonként harmincezer darabot számláló csemetetömeget.
– Tavaszi vetés, kéthetente „spriccültem”, hogy ilyen szép legyen. Kellett a permetezés, mert ha elkapja a tűkarc, akkor vége. Fontos művelet az alávágás is. Nem jó, ha túl mélyre megy a gyökere, mert akkor nem lehet kiemelni.
Zöld terepjáróval a csemetekert vezetője érkezik. Bejczi József erdésztechnikus, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. termelési előadója negyven éve dolgozik itt. A kert a sárvári igazgatósághoz tartozik.
– Egy parcella körülbelül fél hektár, mintegy 600 ezer erdeifenyő-csemete nő meg benne, ehhez évente húsz kiló minősített magot vetünk – tudjuk meg tőle. – A kert elsősorban az erdőgazdaság saját igényeit elégíti ki. Egy évben 1,2-1,3 millió csemetét termelünk. Ebből az erdeifenyő 65 százalék, 5 százalék egyéb fenyő, luc, jegenye, ezüst. A fennmaradó 30 százalék tölgy, elsősorban kocsányos tölgy. Most két-három hétig tart a kiemelés. Ilyenkor főleg a pótlásokhoz, illetve néhány végvágáshoz kell a csemete. Tavasszal több a feladatunk. A jól sikerült első kivitelű erdősítés a legjobb. Ha pótolni kell, tripla költség. Ezért sok múlik azon, hogy jó csemetét termeljünk, azt időben kiemeljék és gyorsan elültessék. A szabad gyökerű csemeténél október végén, november elején kezdődik a szezon.
Korábban a bejci csemetekert az egyik legnagyobb, legmodernebb volt az országban, az intenzív csemetetermesztés fellegvára. Az elmúlt évtizedekben megváltozott az erdőkkel szembeni társadalmi elvárás, átalakult az erdőgazdálkodás. Sokkal több a természetes felújítás, kisebbek a tarvágások. Ezért nagyságrenddel kevesebb csemetére van szükség, mint ezelőtt harminc évvel. Akkoriban a bejcgyertyánosi csemetekert hat-hét millió csemetét bocsátott ki. Tízszer annyit, mint most.
A csemetekötegelők közül Abajkovics Tibor a maga 63 évével a korelnök, 25 éve dolgozik az erdészetnél. Ő Szemenyéből, Baumgartner Zsolt Egervölgyről, Horváth Beatrix Bejcgyertyánosból jár ide dolgozni. Ők a negyvenes korosztályt képviselik.
A bejci Fritz Veronika a legfiatalabb, ő a brigádvezető. Éppen iskolázott ezüstfenyőt szed ki egy vevőnek. A téli időszakban reggel 7.10-től 16 óráig dolgoznak. Leginkább a kinti erdei munkát kedvelik. Az ültetést, ápolást. Gyöngyössy Péter