BIO A hat bioenergiát is felhasználó magyar erőmű közül egyedül a mátrai jó hatásfokú
A bioenergia felhasználásáról a köztudatban többféle megítélés terjedt el. Egyesek szerint vétek eltüzelni a farönköket mások szerint a megújuló energiák - többek között a bioenergia - fokozott felhasználása fogja megoldani környezetkárosítás nélkül az egyre növekvő energiaigényünket. Többen felvetik, hogy szabad-e az erdők faállományát ilyen ütemben kivágni, míg a szakemberek egy része úgy nyilatkozik, hogy ezen a területen ésszerű gazdálkodás folyik.
Látható, hogy ebben a kérdésben tiszta kép nem alakult ki. Az energetikával foglalkozó szakemberek egyértelműen úgy nyilatkoznak, hogy a bioenergia értékes energia, amit nagyon hatékonyan szabad csak felhasználni, akár a földgázt, az olajat, a szenet. Erőműveink bioenergiából jelentős mennyiségű villamos energiát és hőenergiát értékesítenek.
Hazánkban hat erőmű foglalkozik biomassza felhasználással. Erre a feladatra elsősorban azon széntüzelésű erőművek vállalkoztak, amelyekben a szén eltüzelése során a füstgázban lévő kéndioxid megkötésére kéntelenítő berendezést nem volt gazdaságos kiépíteni, ezért bioenergja-tüzelésre tértek át. Ezáltal több évre biztosították a többségükben korszerűtlen erőművek működését.
Az állam jelenleg igen kedvező árral támogatja a zöldenergia-termelést. Az áramdíj közel kétszeres, ezzel ösztönözve az erőművek bioenergia felhasználását. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy ezt a feladatot az erőművek milyen hatékonysággal végzik.
A biomasszát elsőként 2002, illetve 2003-ban a borsodi és a tiszapalkonyai erőmű tüzelt 50-50 százalék szén és biomassza részaránnyal. Az új tüzelési rendszert a meglévő berendezések átalakításával, kedvező költségszinten tudták megvalósítani.
A bakonyi erőműben magyar szabadalom alapján kiépített lebegtetett tüzelőanyagos rendszer lehetővé tette, hogy kis beruházási költséggel már 2004 tavaszán bioenergiát tüzeljenek.
A pécsi erőműben az egyik 5O MW-os blokkot tiszta bioenergia tüzelésére 2004 végére alakították át.
Az előbbiekben felsorolt erőművek 2005-ben 1101 GWh villamos energiát termeltek biomasszából. Ez a hazai villamosenergia-termelés 2-3 %-a. Sajnos kedvezőtlen, mintegy 22 %-os hatásfokkal.
Az év őszére az oroszlányi erőműben két széntüzelésű kazánt 30 százalékos biomassza tüzelőanyag (faapríték és energia-nád) arány felhasználására építenek át.
A mátrai erőműben üzemelő korszerű 200 MW-os blokkok 36 százalékos hatásfokúak. Az erőmű tüzelőanyagának 8,5 százaléka biomassza. Megállapítható, hogy a hat bioenergiát is felhasználó erőmű közül egyedül a mátrai erőmű jó hatásfokú. A többiben rövid időn belül technológiai váltásra van szükség.
A biomassza erőműi felhasználásának ismertetése után választ kell adnunk, hogy ennek az energetikailag értékes tüzelőanyagnak felhasználására hosszú távon hogyan kell felkészülnünk. Ezt a továbbiakban két példán keresztül mutatjuk be.
Egyrészt a hőigény központokba korszerű fűtőműveket kell építeni bioenergia felhasználásra, mellyel jelentős mennyiségű földgázt lehet kiváltani. Amennyiben a bioenergia a fogyasztói központ közelében áll rendelkezésre, jelentős szállítási költségek maradnak el. 1998-ban Ausztriában már 32 fahulladékkal üzemelő fűtőmű volt. A fűtőművek közel 50 százalékos támogatással épültek, döntően kis települések hőellátását szolgálták. A fűtőművek bioenergia ellátását döntően a környék erdeiben található fahulladékra építették. A fűtőművek ma is gazdaságosan üzemelnek.
Másrészt korszerű paraméterékkel rendelkező 40-44 százalékos hatásfokkal üzemelő, nagy kondenzációs blokkokat kell építeni. Ezen blokkokat 200 MW-al, vagy ennél nagyobb teljesítménnyel gazdaságos megépíteni. Általában az ilyen teljesítményű blokkokhoz szükséges bioenergia ilyen mennyiségben már nem biztosítható, ezért például egy széntüzelésre épülő blokknál kiegészítő tüzelőanyagként a biomassza kerülhet felhasználásra.
A konferencián ismertetésre került egy megoldás, mely szerint Finnországban (Pietarsaari) elsősorban tőzeg (45-55 %) tüzelésre alapuló 240 MW villamos kapacitású erőművet építettek. A tőzegen kívül jelentős erdei értéktelen anyagot használnak fel (30-35 %), valamint fűrészport és egyéb maradékot (5-15 %). A 240MW-os blokk korszerű gőzjellemzőkkel épült, mellyel tiszta kondenzációs üzemben elérik a 44 % hatásfokot.
Az ETE Pécsi Csoportja és a PAB Energetikai Munkabizottsága vállalkozik egy olyan konferencia megtartására, ahol a bioenergia hosszú távú felhasználásának lehetséges megoldásait tárgyalnák meg. Ennek keretén belül foglalkozni lehetne azzal a kérdéssel, amikor az erőmű villamosenergia termelése mellett hőt is szolgáltat. Összefoglalva megállapítható, hogy „a bioenergia - értékes energia" hosszú távon hatékony felhasználását kell célul kitűznünk.
Dr. Kamarás Béla, PAB Energetikai Munkabizottság elnöke, Paczolay Péter, ETE Pécsi Csoport titkára