2020. december 21. - A szilárd tüzelőanyagok közül Magyarországon a fa a legelterjedtebb, azonban az értékesítése során számos formában történnek visszaélések.
Nem csak bosszúságot, hanem anyagi károkat is okoznak a trükköző fakereskedők. Mutatjuk, hogyan lehet elkerülni ezt.
Minden évben slágertéma az ünnepek környékén, illetve még januárban is a tűzifaárusok trükközése, amikor a tisztességtelen eladók gyakran illegális fakitermelésből származó portékával vagy különböző kereskedői fogások alkalmazásával verik át a jóhiszemű fogyasztót - írja a Magyar Nemzet. A hatóságok gyakran figyelmeztetnek: fontos, hogy eleve körültekintően kell eljárni a tüzelőanyag megrendelésekor. Nem feltétlenül a hirdetőoldalak vagy a szórólapok alapján, esetleg ismerős ajánlására kell a fűtéspénzt elkölteni, jobb, ha a hivatalos jegyzékben szereplő kereskedővel kötünk üzletet.
A legelterjedtebb energiahordozó 2019-ben a gáz volt itthon, míg a szilárdtüzelés (például fa, szén, brikett) áll a második helyen, a harmadik a városokra jellemző távhő. A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzelővel, míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék. Azaz a fatüzelés elsősorban a szegényebb rétegek energiahordozója - a trükkös kereskedők pedig kfejezetten utaznak a kiszolgáltatottabb, idősebb rétegekre. Hívjuk fel a a környezetünkben élők figyelmét is a jelenségre, hogy ne legyenek csalás áldozatai.
Neppertrükkök
A dörzsölt fanepperek számos módszert alkalmaznak. Tipikus eset például, amikor a hirdetésre jelentkezve a megrendelést egy kedves női hang nyugtázza, ami azt erősíti a vevőben, hogy jutányos üzletet köt. A szállítmány megérkeztekor viszont az olcsón kínált, jó minőségű, száraz tűzifa helyett a fizetendő mennyiségnél általában már látványra is gyanúsan kevés, más fajtájú vagy nemritkán nedves fa érkezik, ami csak lepakolás után derül ki, ám a fuvarosok azt állítják, ők csak szállítanak, nincs közük a termékhez, a vevő reklamáljon közvetlenül az eladónál, rosszabb esetben fenyegetően lépnek fel, amitől elmegy a vevő kedve a reklamációtól.
Pedig a megfelelő engedélyekkel rendelkező, jogkövető faárus a lerakodás előtt megmutatja a terméket, és engedi, hogy azt ellenőrzésként lemérje a fogyasztó, ám az ilyen átverésgyanús esetekben általában a vevő hiába fut a pénze után. A Nébih azt tanácsolja:
ha tömegre vásárolunk tűzifát, csak hitelesített mérlegen engedjük lemérni, és mérlegjegy vagy más, mérlegelést hitelesítő dokumentum alapján kiállított számla birtokában fizessünk.
Eleve olyan számlaképes értékesítőtől szabad vásárolni, aki hiteles szállítójegyet és tűzifavásárlási tájékoztatót, hatósági nyilvántartási adatokat is felmutat. De nem mindegy például az sem, hogy súly- vagy térfogat-áron vesszük a tüzelőanyagot, a kereskedők ugyanis gyakran trükköznek azzal, hogy a kilóáron mért fát (vagy szenet) vizesen adják, ezáltal jóval többet fizethetünk, és az áru fűtőértéke is jelentősen csökken.
A csalások, csúsztatások között talán még a legenyhébb verzió, hogy a kereskedő a legfrissebb, legnedvesebb fáját adja súly szerint. A súlyméréssel eleve sokan trükköznek, tudva, hogy házhoz szállítás esetén a vevő úgysem tud ellenőrizni. Előfordul, hogy az árat köbméter helyett erdei űrméterben fejezik ki a kedvezőbb ár látszatáért, vagy ömlesztett űrméterrel számolnak, miközben köbméterről beszélnek.
Néha még a fafajjal is becsapják a tájékozatlan vevőket: ha a tölgy helyett égert vagy juhart adnak el, csak nyernek rajta, míg a vásárló kevesebb fűtőértéket kap a pénzéért. A durvább esetek közé tartozik az adócsalás (konkrétan a számla nélkül eladott fa), de a lopott anyag eladása is. Utóbbi esetben a rendőrség a fát kártérítés nélkül lefoglalhatja, a vevő ellen pedig orgazdaság miatt eljárás indulhat.
A tűzifa értékesítési mértékegységére vonatkozóan jelenleg nincs törvényi szabályozás Magyarországon.
A tűzifa-kereskedőket, Tüzép-telepeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal EUTR Faanyagterméklánc-felügyelete ellenőrizheti, tehát az értékesítési gyakorlatot is ez a szervezet befolyásolhatja. Az állami erdőgazdaságok egyébként egységesen, térfogat alapján értékesítik a tűzifát, ezzel a gyakorlattal szemben a tűzifát a tüzépesek, fakereskedők gyakran kilogrammra, mázsára vagy űrméterre adják - utóbbi 1x1x1 méter külső térfogatot elfoglaló mennyiségű faanyagot jelent.
Az erdészeti gyakorlatban a sarangba rakott fára vonatkoztatják (erdei űrméter), de a kereskedők sok esetben alkalmazzák teherautóról leborított állapotú anyagra (ömlesztett űrméter). Rendkívül félrevezető, ha köbméternek nevezik az így értelmezett mennyiséget, ami már-már a csalás határát súrolja.
Rengeteg kereskedő buki le
Az EUTR hatóság az elmúlt három évben 3043 köbméter illegális eredetű faanyagot, zömében tűzifát kobzott el, melynek közérdekű célú, ingyenes átadására pályázatokat hirdetnek az önkormányzatoknak, a közhasznú szervezeteknek és az egyházaknak. A hatályos rendelkezések értelmében Magyarországon
csak olyan személy adhat fel tűzifahirdetést, aki szerepel a Nébih EUTR hatósági nyilvántartásában, azaz teljes mértékben azonosítható tagja a faanyag-kereskedelmi láncnak.
A hivatal közölte: folyamatosan ellenőrzik a hirdetési újságokban és azok internetes felületein megjelenő tűzifahirdetéseket. A május óta tartó célellenőrzések során összesen 121 hirdető csaknem 180 tűzifahirdetését és a hirdetők tevékenységét teljes részletességgel vizsgálták. A Nébih megállapította, hogy sokat javult a fegyelem, mivel ezúttal csak hat jogsértő hirdetést kellett eltávolíttatni, míg tavaly a reklámok felét. A tapasztalatok alapján a hatóság 2021-ben kiemelt figyelmet fordít a szállítójegy nélkül végzett erdei faválaszték (tűzifa, hengeres vagy hasított faanyag, faapríték) kínálatának visszaszorítására.