Szilvási Zsolt fakitermelő munka közben a Hámori erdészkerület bükkösében
Fotó: Unger Tamás
2021. február 23. - A Kőszegi-hegységben ősidőktől fogva nagy hagyománya van a természetes folyamatokra alapozó erdőgazdálkodásnak.
Az elegyes lomberdőket többnyire fokozatos felújítóvágásokkal termelik le, illetve újítják fel. Ez a fényszabályozás művészete, az erdészszakma magas foka. Megnéztük, hogyan dolgozik a fakitermelő brigád a Hámori erdészkerületben.
Kicsit összerezzenünk, amikor a majdnem negyvenméteres bükkóriás nagy robajjal ledől. Szinte belehuppan a körülötte lévő fiatal fácskákból álló újulatba. Messziről nem is látszik a sisakos fakitermelő, aki szakszerűen, a megfelelő irányba kidöntötte. A gyönyörű, szürke, hengeres, hosszan ágtiszta törzs sértetlenül ért a földre. Igazi mestermunka. Több nagy értékű rönk is kijön majd belőle, a maradékból tűzifa lesz.
Összeszokottan dolgozik a megbízott vállalkozó ötfős brigádja. A döntés után legallyazzák a törzset, majd több darabban csörlővel kihúzzák a közelítőnyomra. A méret és a minőség alapján itt dönti el az erdész, hogy milyen választék legyen belőle. A feldarabolt faanyagot innen egy speciális kihordó szerelvénnyel közelítik ki az erdészeti út mellé. A forwardert ilyen helyzetekre találták ki.
Szélesek a kerekei, alacsony a súlypontja, képes megrakni magát, ügyesen manőverez a tuskókon, alig hagy nyomot maga után. A térdig vagy derékig érő növényzetben is kíméletesen mozog. A terület egy részén már olyan nagy méretű az újulat, hogy a forwarder mozgása is nagy kárt okozna. Itt és a vízmosásos terepen segítik a munkát a csörlőzéssel. Ezzel elérhető, hogy a lehető legkisebb kár keletkezzen az embermagasságú újulatban és a talajban.
Miközben bőgnek a motorfűrészek, Kardos Bendegúz, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. fahasználati műszaki vezetője közvetíti a történéseket. Tőle tudjuk meg, hogy ez a Kőszegi erdészpagony Hámori erdészkerülete, a Kőszeg 23E1 erdőrészletben folyik a munka.
A Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság erdészeti szakembereinek irányításával fokozatos felújítóvágás végvágását végzi a brigád.
– Az 5,07 hektáros erőrészletből 3,69 hektárt érint a mostani termelés – mondja Kardos Bendegúz. – Ez egy úgynevezett ernyős felújítóvágás. 2007-ben történt itt a bontóvágás, amikor megritkították az erdőt, úgy, hogy egy kicsit több fény jusson le a talajra. A rendszeres makktermés hatására az elmúlt 14 évben megfelelő méretű újulat keletkezett. Erről a részről most letermelik a méretes fákat. Azon a részen, ahol még nem megfelelő sűrűségű az újulat, várhatóan a következő tíz évben végzik el a végvágást. Az érintett erdőrészlet 500 méter magasságban található. Ez már itt bükkös klíma. A bükkfák közé kismértékben kocsánytalan tölgy és erdei fenyő elegyedik. A százhuszonöt éves faállomány 45-50 cm átmérőjű, 30-35 méter magas fákból áll. Az erdőterv 120 évben állapította meg a vágáskort – sorolja az erdőre vonatkozó adatokat a szakember.
– Mielőtt január 20-án megkezdődött a termelés, az illetékes természetvédelmi őr és a kerületvezető erdész közösen megjelölték azokat az úgynevezett biotóp fákat, amelyeket sértetlenül kell meghagyni a területen. Ezek az élővilág számára leginkább fontos, általában műszaki szempontból kevésbé értékes, terebélyes, úgynevezett böhönc, illetve odvas faegyedek. Az úgynevezett végvágás után, a tíz-húsz éves fácskákból álló újulaton kívül mintegy huszonöt idős fa is marad a területen.
Az élővilág védelme érdekében természetvédelmi előírás, hogy csak szeptember 1. és március 31. között folyhat a hegyen fakitermelés. Ez meglehetősen szűkös idő, ha figyelembe vesszük, hogy sem akkor nem termelhetnek, ha a talaj a sok csapadéktól felázik, sem akkor, ha nagy szél van. Termelésnél a csendes, száraz vagy fagyos idő az ideális.
Ha az aszfaltos utak lefagynak, az a faanyag leszállítását is nehezíti.
Jelenleg a Hámori erdészkerületen kívül a Pintér tetőn és Bozsok határában, a Sötét völgyi részen folyik fakitermelés. A túraútvonalak közelében a turistákat tájékoztató táblákkal értesítik a munkákról.
Gyöngyössy Péter