Ivóvízbázis-védelem a Szigetközben és a Csallóközben (Gondola)

Közép-Európa legnagyobb édesvíz kincse található a szigetközi és a csallóközi térségben,  s ez a kincs nem kapta meg az értékének megfelelő törődést - mondta Pap János, a Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat környezetvédelmi tanácsnoka, fideszes országgyűlési képviselő a szigetközi és a csallóközi ivóvízbázis-védelem aktuális kérdéseiről rendezett konferencián csütörtökön Győrött.
A szakmai tanácskozást a megyei önkormányzat és a pozsonyi önkormányzati kerület közösen rendezte; hiszen - mint a felszólalók rámutattak - a szlovák-magyar határ menti térségben az ivóvízbázis védelme együttműködést követel. Pap János fogalmazása szerint a Duna elterelésével a tájba durva beavatkozás történt, amely kihat a felszín alatti vizekre is. A változást jellemzi, hogy a Duna elterelése előtt egymillió 200 ezer köbméter volt naponta a hasznosítható vízkészlet, ezzel szemben ma már csak naponta 850 ezer köbméterre becsülik - közölte. Ez jelzi, hogy a víz utánpótlása mennyiségi szempontból megváltozott - hangoztatta.
A politikus az EU vízkeret-irányelvre hivatkozott, amely szerint a naponta 10 köbméternél nagyobb kitermelésű víznyerő helyeket fel kell mérni és védeni szükséges. Ez is mutatja, hogy a szigetközi térség milyen jelentőséggel bír, hiszen a térségi vízbázis az irányelvben rögzítettnél több nagyságrenddel nagyobb kapacitással rendelkezik - hívta fel a figyelmet a természeti érték fontosságára. Pap János nehezményezte, hogy a vízlépcső építését megelőzően nem készült teljes körű felmérés a vízkészletről. A politikus kitért arra, hogy az emberi szennyezést is meg kell akadályozni, a szigetközi csatornázás azonban nem megfelelő hatékonysággal működik. Rendbetételéhez komoly kormányzati támogatásra van szükség, ezt követeli a vízbázis védelme is - közölte.
Igor Muha professzor arról szólt, hogy vizsgálataik szerint kedvezően változott meg a vízutánpótlás iránya a szlovák oldalon. A bősi erőmű megépítését követően a Duna vize a vízkinyerő kutak felé áramlik, s a felszín alatti vizek szintje is emelkedett - közölte a professzor. A magyar és a szlovák előadó egyetértett abban, hogy a közös monitorozást folytatni kell.
Pap János szorgalmazta, hogy a közös monitoring rendszer a magyar és a szlovák oldalon egyaránt azonos körülmények és feltételek között működjön. Nem manipulálható, hanem korrekt monitoring kell, amely nyomon követhető és széles kontroll mellett működik - mondta a környezetvédelmi tanácsnok.

<<Vissza