Csökken és drágul a készlet a szilárd tüzelőanyagokból, amelyekkel most sokan újra megpróbálkoznak
A gázár emelése miatt sokan ismét a fa- és széntüzeléssel próbálkoznak. A vevőket azonban itt is áremelések várják. Nincs könnyű dolga annak, aki még az áfaemelés előtt be akar vásárolni, hiszen a tűzifára néhány tüzéptelepen heteket kell várni.
Az idén a szokásosnál másfél hónappal korábban kezdődött a roham a tűzifáért, s az ország legtöbb tüzéptelepén több fát adtak el, mint tavaly. Kiss Ernőtől, a debreceni Kiss-Tüzép vezetőjétől megtudtuk: az elmúlt hetekben tizenöt százalékkal adtak el több fát, mint a múlt év hasonló időszakában.
A legtöbb értékesítő ugyanakkor nem tudott felhalmozott készlettel készülni a fűtési szezon kezdetére. A DBK Tüzép Kft. győri telephelyén az elmúlt években négy-hatezer mázsányi fakészlettel indultak neki a szezonnak. Krafcsik László telepvezető szerint az idén viszont erre egyáltalán nem volt módja, mert igen nehéz beszerezni ezt a tüzelőanyagot. Már Szlovákiából is próbálkoztak behozni, de a szállítási költséget beszámítva ez már nem éri meg. Miközben a magyar tüzépek egy része külföldi fabeszerzésen gondolkodik, Magyarországról Ausztriába is viszik - főleg magánerdészetekből - a fát. Nyugati szomszédaink ugyanis védik saját erdeiket a fakitermeléstől.
A Veszprém megyei tüzéptelepek többségében egyáltalán nem árusítanak tűzifát, ahol mégis, ott az egyre növekvő igények miatt a jelenlegi átlagosan kéthetes szállítási idő jelentősen megnőhet. Baranyában lehet kapni tűzifát, ám az ilyenkor megszokottnál lényegesen kisebb a kínálat. Akadozik a tűzifaellátás a tüzép szombathelyi Vépi úti telepén is. Borsodban viszont nincs hiány belőle.
A kereslet növekedése és a kínálat csökkenése a tapasztalatok szerint egyértelműen összefügg az energiaárak emelkedésével. A pécsi vásárlók közül többen elmondták, hogy a dráguló gázról fára váltanak. Ezt különösen azok tudják könnyen megtenni, akik a közelmúltban vezették be a gázt, ám megtartották a fatüzelésű kazánt is.
- Hosszú ideje évi 15 ezer köbméter fát adunk el a kisfogyasztóknak, ám a nyáron bejelentett gázáremelés hatására a kereslet váratlanul megugrott, így várhatóan nem tudjuk majd kielégíteni a megnövekedett igényeket - mondja Mészáros Gyula, a veszprémi székhelyű erdőgazdálkodási cég, a HM Verga Zrt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: jelenleg minden Magyarországon kitermelt fát gond nélkül lehet értékesíteni a hazai és az exportpiacon. Mint elmondta, évi 150 ezer köbméter fát is könnyedén értékesíthetnének, ám a termelést nem tudják a jelenlegi 120-130 tonnáról feljebb tornászni.
A helyzet kialakulásához - a gázár emelkedése nyomán megnövekvő lakossági kereslet mellett - egyes szakemberek szerint más folyamatok is hozzájárultak. A tüzépesek közül többen is úgy gondolják: a fahiány hátterében az áll, hogy az erőművek egy része Magyarországon egy-két éve átállt a fatüzelésre. Ennek mindenekelőtt környezetvédelmi okai voltak, de bizonyára erősen motiválta őket az is, hogy a fából termelt zöldenergia felvásárlási ára magasabb.
Mészáros Gyula viszont nem egészen ért egyet ezzel a vélekedéssel. A HM Verga Zrt. nem most, hanem már 2004-ben kötött egy 2010-ig szóló szerződést az ajkai Bakonyi Erőmű Zrt.-vel, ennek alapján évente ugyanakkora mennyiséget szállítanak Ajkára, a lakossági tűzifa-értékesítést viszont az elmúlt időszakban egyetlen köbméterrel sem csökkentették.
- Az erőművel kötött szerződés csupán annyiban játszik szerepet a kialakult helyzetben, hogy a hosszú távú megállapodást mindenképpen teljesítenünk kell, így egyik napról a másikra nem tudjuk emelni a lakossági eladásainkat - magyarázta a vezérigazgató-helyettes.
A vásárlási lázhoz hozzájárul, hogy a fogyasztók félnek attól: a hiány és a szeptemberi áfaemelés miatt a tűzifa is lényegesen drágább lesz. Ennek az aggodalomnak van alapja. Debrecenben, Győrben, Szombathelyen egyaránt úgy nyilatkoztak a tüzéptelepek vezetői, hogy nem tudják tartani a jelenlegi árakat. A Nyírerdő Zrt. által értékesített erdei fa ára pedig már az elmúlt hónapban több mint harminc százalékkal emelkedett. A főleg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érdekelt cég nyár elején köbméterenként 8500 forintért árulta a tűzifának való rönköket, ez az ár ma már 11 ezer forint. Ez természetesen tükröződik a tüzépek eladási áraiban is.
Pécsen az egyik tűzifa-kereskedő a héten emelte az árait. Az akác mázsája a korábbi 1840 forintról 2250-re kúszott. A győri DBK Kft.-nél a korábban megrendelt akác mázsáját még 1850 forintért adják, de az utóbb érkezett igényeket már csak drágábban tudják kielégíteni. A szombathelyi tüzéptelepen fajtától függően a tűzifa mázsája most 1650 és 1780 forint között mozog. Debrecenben 1800 forint az akác mázsája, de szeptembertől az áfaemelés miatt a cívisvárosban is drágább lesz a tűzifa. Az általunk megkérdezett cégek közül árban messze a legkedvezőbb a borsodi kínálat. A fa mázsáját itt 1100-1250 forintért adják, s a tüzép augusztusban 30 százalék kedvezményt is ígér az ingyenes házhoz szállítás mellett.
Tűzifa kapcsán meg kell említeni, hogy a kistelepülések lakói közül sokan a közeli erdészettől szerzik be a fát. Kása Zsuzsanna, a szegedi Rókus-Tüzép kiskereskedelmi vezetője úgy kalkulálja, hogy a vidéken, erdőközelben élők "helyzeti előnye" ebben az esetben 20 százalékos megtakarítás lehet.
Szénhez könnyebb jutni, mint fához, néhol azonban akadozik az ellátás. A győri kereskedők Csehországból veszik a barnaszenet, s csak azért kapják meg az igényelt menynyiséget, mert azt már augusztusban megrendelték. Újabb megrendelést augusztusra a csehek már nem fogadnak el. Debrecenben orosz barnaszenet kínálnak a vevőknek.
Sajátos helyzet alakult ki Miskolc környékén. Ott két éve zárt be a térség utolsó mélyművelésű bányája, amely a szénport a Borsodi Erőműbe szállította, a darabos szenet pedig saját telephelyéről árusította lakossági vásárlóinak. A saját termelésű szénnel egyidejűleg tűnt el a piacról a Bükk-hegység boksáiban égetett faszén is, mert a nyersanyagként használható keményfa már többe került, mint a belőle kiégetett szén. Lyukóbánya utoljára megmaradt szénkészletét tavaly márciusban akciós áron értékesítették, a raktárakat kisöpörték. (Ehhez képest egyes ózdi kereskedők a mai napig hirdetik a "lyukói darabost".) Mivel a térségben nem csökkent a szén iránti kereslet, az igényeket ukrán és lengyel importból elégítik ki a kereskedők. Miskolcon és a város környékén számos tüzéptelep jelenleg csak előjegyzésre vesz fel szénrendelést, és bár a szállítás folyamatos, a legtöbb vevőnek egy-két hetet várnia kell a kiszolgálásra.
Vásárlói rohamot azonban nem tapasztalnak mindenütt. Kovács Károly, a Tisza-tó térségében több telephellyel üzemelő Kovács-Tüzép ügyvezetője szerint a gázáremelések mértéke kevés ahhoz, hogy megmozdítsa a piacot, különösen, hogy a szén és a fa ára is követi a gázét. Sőt, ennek kapcsán egy esztergomi tüzéptelepen kétségesnek tartották, hogy az ilyenkor szokásosan előre megrendelt árut ezen az áron is átveszik-e majd néhány hét múlva a fogyasztók. Ez főleg a szénre vonatkozik, a tűzifa esetében Bősze István, a sárvári Bősze- Tüzép ügyvezetője úgy véli, hogy a jelenlegi szűk kínálat mellett a "piac megengedi" az ilyen mértékű áremelkedést. Bár Bősze a kínálat szűkössége okán néhány éven belül "érdekes piaci szituáció" kialakulását jósolja, annyi bizonyos, hogy senki sem kalkulál a tíz évvel ezelőtti daliás idők visszatértére, amikor átlagban egy-két hét alatt fogyott el annyi, mint most teljes szezonban. Az általunk megkeresett kisközségi tüzéptelepeken néhány ezer, városok közelében tíz- húszezer mázsa szilárd tüzelőanyag fogy el az ottani telepeken. Egy dunántúli tüzépes szerint a legtöbb vásárló a hetvenévesnél idősebbek közül kerül ki, akiknél még megvan a tűzifa elégetéséhez szükséges kályha. A fiatalabbak inkább szenet vásárolnak, úgy véli, leginkább azért, mivel az jobban tartja a parazsat, így ha hosszabb időre megy el otthonról, hazaérve gyorsabban fel tudja fűteni a lakást. A város közeli telepeken a vevőkör nemhogy vegyes, de egyenesen szélsőséges: jellemzően a kandallót is használó gazdagok több száz mázsás megrendeléseiből és az önkormányzati tízezer forintos utalvánnyal vásárló nagyon szegények szatyornyi tételeiből élnek meg. Úgy tudják: még a belső kerületekből is érkeznek vásárlók, elsősorban albérlők onnan, ahol még megvan a régi kályha, és akiknek egyelőre jobban megéri a szén- vagy a fatüzelés. Persze kérdéses, hogy ez így lesz szeptember után is. A tüzépeseknek és nekik is.
l Vidéken, de külső fővárosi kerületekben is gyakoriak a fával, szénnel házalók. Mivel a mozgó árusok ugyanott szerzik be a tüzelőanyagot, mint a többi tüzépes, így azok egybehangzó véleménye szerint a mobil árusok profitja leginkább "a súlycsonkításból" van, azaz lényegesen kevesebbet szállítanak ki, mint amennyiért fizet a vevő. Módszereikre viszont jellemző, hogy az általunk megkeresett állandó telephellyel rendelkező fővárosi tüzépesek közül senki sem engedte, hogy ezzel kapcsolatban leírjuk a nevét, állításuk szerint többen már életveszélyes fenyegetéseket kaptak emiatt.