2006. szeptember 15.
Zalaegerszeg (hp) - Nemrég fejeződött be a termőföldre történő erdőtelepítések támogatásának harmadik pályázati köre. Hajdú Tiborral, az Állami Erdészeti Szolgálat Zala megyei igazgatójával a pályázati rendszer eredményeiről beszélgettünk.
- Zala megye hazánkban az erdők szempontjából nagyon kiemelt szerepet tölt be. Az itt található erdősültség meghaladja az országos átlagot, hiszen területének 32 százaléka faállománnyal borított. De nemcsak a mennyiség a fontos, hanem a minőség is, hiszen
megyénkben találhatók az ország legértékesebb faállományai.
Elsősorban az elegyes tölgyesek, bükkösök, és az erdei fenyvesek érdemelnek említést - mondja Hajdú Tibor, képet adva a megye erdősültségéről.
Az igazgató által említett több mint harminc százalék azt jelenti, hogy megyénkben mintegy 120 ezer hektár területet borít erdő, melyeknek körülbelül fele van magánkézben, a másik felét pedig az állami erdészetek kezelik. Mint megjegyezte, az országban átlagosan körülbelül 60 százalékos az állami erdők aránya. Zalában némileg
nagyobb tehát a magántulajdon.
- Ilyen erdősültségi helyzetet és az erdők zalai tulajdonviszonyát tekintve milyen a kedv a termőföld erdőre változtatásában? - kérdeztük.
- Mindenképpen nagy előrelépést jelent az erdőtelepítés pályázati támogatása. Tudvalevő, hogy 11-12 évvel ezelőtt más művelési ágon nem hoztak létre erdőt a tulajdonosok. Volt olyan év, például a 94-es, amikor egyetlen csemetét, makkot nem ültettek a megyében. Ez persze az akkori földkiadással is kapcsolatba hozható. A régebbi időszakban főleg a termelőszövetkezetek, de a Zalaerdő Zrt. jogelődje, a Zefag is
nagyon komoly erdőtelepítéseket végzett, amit aztán hullámvölgy követett. Ennek 94-95-ben volt a mélypontja. Az elmúlt több mint tíz év alatt azonban jelentős változás állt be, most már folyamatos emelkedés tapasztalható az erdősítések szempontjából. Ennek egyik fő oka a mezőgazdasági területek uniós támogatással történő erdősítése. Jelenleg is többen pályáznak. Az országos számokhoz képest kisebb ugyan az erdősítés Zalában, de ennek az az oka, hogy a megyében nagyon elaprózottak a termőföldparcellák és rendkívül sok az osztatlan közös tulajdon. Az erdőtelepítésnek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy a tulajdonosok egybehangzóan úgy nyilatkozzanak, a korábbi, rossz minőségű szántójukat be akarják erdősíteni. A hozzánk benyújtott pályázatok darabszámban és az erdősítésre szánt földterület szempontjából is emelkedést mutatnak - így az igazgató.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv a harmadik fejezetben beszél az erdőgazdálkodásról és erdőtelepítésről, mint környezetkímélő gazdálkodásról. A 2007-2013-as időszakban a kormányzat évente mintegy 10 000 hektár erdőtelepítést lát kívánatosnak, és ennek
komplex hatása lesz. Egyrészt tehermentesíti a környezetet, jól hat a foglalkoztatásra, a tájképre, a vidék struktúrájára.
- Ebben a szerepben Zala megye is fontos tényező, mert itt az erdők szempontjából a talajviszonyok és a klíma is a legjobbak közé tartozik az országban - folytatja Hajdú Tibor. - A szántóterületeink viszont kis aranykorona értékűek, nehezen művelhetők. Olyanok a termőhelyi adottságok, hogy gazdaságos mezőgazdasági termelésre egy részük nem alkalmas. A pályázók fő motivációja az volt, hogy az elmúlt évek nyomott terményárai miatt a szántóterületet nem tudták gazdaságosan művelni. Az erdőtelepítés uniós támogatása több részből áll. Alaptámogatásból, kiegészítő támogatásból, és
célállománytól függően hosszabb távra, 10-15-20 évre szóló jövedelempótló támogatásból. Ennek így együtt már komoly vonzereje van.
- Milyen eredményességgel, előkészítéssel adják be az emberek a pályázatokat?
- Nagyon jól előkészítik a pályázatokat. Ennek az az oka, hogy a szakmai részéhez az előírások szerint is erdőmérnök kell. Ezenkívül a pályázati és pénzügyi részét is kezdik már megtanulni a gazdák. Ebben az MVH-s szóróanyagoknak, tájékoztatóknak és a falugazdászoknak nagy szerepük van. Mi is igyekszünk ehhez minden segítséget
megadni - válaszolta az igazgató.
Zala megyében egyre többen igyekeznek kihasználni e pályázati rendszer előnyeit. A 2004-es első körben, tehát a 2005-ös tavaszi erdősítésekhez 11 eredményes pályázat született a megyében, összesen 54,4 hektár erdősítésére. Ennek támogatására eddig 30,5 millió forintot fizettek ki. A második körben 9 jóváhagyott pályázat volt, ami 61 hektárt érint, és 35,5 millió forint támogatást fizettek ki ehhez. A harmadik kör pályázati határideje idén július végén járt le, és 24 támogatási kérelmet adtak be a gazdálkodók, akik most már a tavalyi területnek közel a háromszorosán, 176 hektáron terveznek erdősítést.
Mint a szolgálat vezetője elmondta, a pályázatok ügyintézése folyamatban van, nagyságrendekkel növekszik az erdősítési kedv. Az egyik pályázó például 50 hektárt szeretne beerdősíteni.
