Zalaegerszeg (hp) - A zalai erdőket az utóbbi évektől két jelentősebb veszély is fenyegeti. A korábbi aszályos évek hatásai és az engedély nélküli fakitermelések.
Az aszályos évek után az idei év csapadék és páratartalom szempontjából jó hatással volt az erdőkre. Mint Hajdú Tibor, az erdészeti szolgálat igazgatója elmondta, a korábbi bükkpusztulás, amit elsősorban a legyengültség miatt a zöld karcsú díszbogár okozott,
visszahúzódik. Hozzátette, a károsodásnak azonban hosszú távú hatásai is vannak, a jelenlegi javulás egyelőre tüneti jelenség. A zalai lucfenyőállomány helyzete is nyugtalanságra ad okot. Az aszály által kiváltott kárláncolat, a vadkár és a másodlagos károsítóként fellépő szúbogarak kártétele továbbra is jelen van az állományban,
térségenként változó intenzitással. Az erdészeti szakmának az egész régióban az a feladata, hogy ezeket az állományokat elegyes, őshonos, lombos állományokra cserélje le.
A megyében 2004 óta van jelen a szervezett falopás, amelynek lényege, hogy a szervezők valamelyik erdőben résztulajdonhoz juttatnak egy többnyire vagyontalan személyt, aki engedély nélkül letermeli a faállományt. A lopás ténye nem állja meg a helyét, mivel
tulajdonon belül van, csak az engedély nélküli fakitermeléssel vádolható. A bírságot azonban nem tudják behajtani ezeken az embereken. Az erdészeti hatóság küzd ez ellen, de kézzelfogható eredményt az új erdőtörvény hozhat, szigorító intézkedéseivel. Eddig
Zalában ezzel a módszerrel 35-36 hektár erdőt vágtak ki engedély nélkül. Nagy szükség lenne a hathatós törvényi módosításokra, amelyek meggátolnák az erdőirtásnak ezt a módját.