Bonyolult adminisztráció helyett egyszerűbb támogatási igénylőlap - ez az, ami a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatásainak megszerzéséhez nélkülözhetetlen. Mellékletként olykor gazdasági naplót, olykor tápanyag-gazdálkodási tervet vagy mást várnak el a támogatást kérő gazdálkodótól.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) forrásainak igénylése nem követeli meg a pályázótól, hogy bonyolult és nehézkes pályaművet állítson össze. Egyszerű igénylőlap elegendő ahhoz, hogy a gazda jogosulttá váljon a közösségi kasszából származó támogatásra.
De hiába az egyszerűbb adminisztráció, gyakorta becsúszik egy-egy hiba, ami miatt könnyen előfordulhat, hogy le kell mondania az anyagi segítségről a gazdálkodónak. Ez a tapasztalatok szerint általában minden tizedik esetben fordul elő. Érdemes tehát szakemberhez fordulni. Az NVT programjait jól ismerő tanácsadók, valamint a falugazdászok ugyanis jártasak abban, mire van szükség a sikerhez.
GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ
Majdnem mindegyik NVT-hez kapcsolódd támogatás esetében követelmény ilyen vagy olyan melléklet csatolása. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és a kedvezőtlen adottságú területeken tevékenykedők megsegítését célzó források esetében például gazdálkodási naplót kell készíteni. Folyamatosan, öt éven keresztül regisztrálni kell minden fontos eseményt a birtokon annak érdekében, hogy á későbbiekben visszakereshető legyen, mikor mi történt. Rögzíteni kell azt, hogy milyen terményeket termel a gazda, ahogyan azt is, hogy mik a terméseredmények, mikor volt a betakarítás és lehetne sorolni még tovább. A naplónak tartalmaznia kell a területi adatokat: mekkora és milyen területeket művel a gazdálkodó, emellett tartalmaznia kell annak a meglévő állatállomány, továbbá a munkavégzéshez használt gépek, illetve a gazdasági épületek adatait, s nem utolsó sorban a talajvizsgálatok eredményeit is. Egy esztendő ebből a szempontból szeptember elején kezdődik és augusztus végén ér véget, a gazdálkodási naplót másolatát pedig minden évben december 31-éig kell eljuttatni az NVT illetékes hatóságának.
TALAJVIZSGÁLAT
Némelyik vidékfejlesztési támogatást csak az kaphatja meg, aki talajvizsgálatot végeztetett - van olyan uniós forrás, amelyik esetében ez előzetes követelmény, másiknál elegendő utólag is. Például azok, akik hozzájutottak az agrár-környezetgazdálkodási pénzekhez, az ő esetükben ráér később is a vizsgálat. De a talajmintát előző év végéig el kellett juttatniuk a célállomásra a gazdáknak, azoknak az elemzése azonban csak most történik az akkreditált talajlaborokban. Amikor az eredmények megszületnek, akkor azokra alapozva következhet a tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítése, amit visszamenőleg is össze kell állítani. Erre azért van szükség, mert pótolni kell azokat az anyagokat, amiket a termesztett növények óhatatlanul is kivonnak a földből a termesztés során: nitrogén, foszfor és más anyagok utólagos bevitele nélkülözhetetlen - a műtrágyázás pedig a tápanyag-gazdálkodási terv alapján történik. A növényvédelmi megfigyelési adatlapon a kórokozókat és a kártevőket kell regisztrálni, s innen derül ki az is, hogy mikor, miért és milyen vegyszerrel kezelték a terményeket. Ezt parcellánként és művelési áganként kell regisztrálni.
ÜZLETI TERV
A félig önellátó gazdálkodók támogatását kérőknek a formanyomtatvány kitöltésén kívül üzleti tervet is össze kell állítaniuk, méghozzá a következő öt esztendőre. A szabályok szerint ugyanis csak az a termelő részesülhet az erre szánt uniós támogatásban, aki annak révén képes javítani versenyképességén, ám elvárás az is, hogy tudja a gazda igazolni írásban is azt, hogy mire lesz majd képes a forrás felhasználása révén.
ERDÕTELEPÍTÉSI TERV
Speciális terület a mezőgazdasági területek erdősítése: ez esetben erdőtelepítési tervet kell mellékelniük az igénylőknek. Ez esetben nem kérdés, hogy rendelkezik-e a támogatást kérő elegendő ismerettel ahhoz, hogy elkészítse a dokumentumot, hiszen elvárás, hogy azt erdőmérnök dolgozza ki azt. A munkaanyagnak tartalmaznia kell, hogy milyen teendőkre van szükség az erdő létesítéséhez, s emellett rögzíteni kell a faállomány összetételét is. A talajvizsgálat ez esetben sem mellőzhető, ám a fatelepítés miatt itt mindenképpen előbb kell sort keríteni a földminta elemzésére, s csak azután lehet meghatározni, hogy milyen fafaj ültethető az adott területre.