Mindaddig időszerű téma a vadak okozta kár a sajtóban, amíg be nem takarított termény van a falvak határában. A legtöbb kárvallott már megunta elmarasztalni a Ceauºescu idejére emlékeztető vadvédelmi törvényt, és abban sem látnak nagy reményt, hogy kérés és hatósági kárfelmérő jegyzőkönyv alapján pénzbeli kárpótlást kapjanak. Mert igaz, ami igaz: a vadászcsoportoknak adott kilövési engedélyek csekély számú vadra vonatkoznak. Sokak számára legkézenfekvőbb és leghatékonyabb, hogy őszön át őrizzék a termést. Így van ez a hegyek közé elrejtett Zalánpatakon is, ahol a medve a házak udvarára is bemerészkedik.
- Reggel felé jöttek haza a mezőről az őrzők. Én hajnali ötkor keltem, hogy menjek ki fáért az udvarra. Még setét volt. Ki mert volna arra gondolni, hogy szembejön velem, saját udvaromon, a medve? Hát látom, hogy fut elé az udvaron s fut vissza. Ezt vagy háromszor es megtette. A feleségemnek volt egy félszegnek való járókája. Hirtelen azt kaptam a kezembe, arra gondoltam, ha kell, szembeverek az állattal. Én a kerítésen belül voltam, s ő kívül. Amikor harmadszor is visszatért, rohant egyenesen nekem. Meg kell mondanom, erőst megijedtem. Bételjesedett, hogy egy zabszem sem fért volna bé... Aztán mit gondolt az állat, mit nem, engem abbahagyott. Gyorsan bészöktem a másik házba, úgy bévágtam az ajtót, hogy kicsi híján az üvegtánygyér bérittyent. Fel akartam gyújtani a villanyt, de nem mertem. Attól tartottam, hogy béjön a házba, s engem maga alá teper. Hát látom, hogy a kapu sarkánál lerontotta a kerítést, s elment. Később újból. Ott garázdálkodott. Hezzám téved bé, pedig én eléggé távol lakom attól a helytől. Az Isten őrzött meg engem a nagy bajtól - mesélte friss élményeit a zalánpataki Préda Antal.
- Termelünk mi itt kicsinyben mindent: búzát, pityókát s más gabonát is... nálunk egy keveset később érik be minden - egészítette ki a vadas történetet Farkas József. - Nemcsak a szántóföldet mocskolja meg a vad, a pusztákat is úgy feltöri a vaddisznó, hogy nem marad jó semminek. A szarvasok és a medvék kivétel nélkül minden terményben uralkodnak. Jelen pillanatban is, ha összeszámolnánk, horribilis összegű kára van sok termelőnek. Itt nálunk már-már az ember is veszélyben van. Nekem is két kutyám volt kikötve a pityókába. Enni vittem nekik, s akkor láttam, hogy többször is belétúrt a vad a földbe. Nem tudtam várni, hamarabb ki kellett szednem a pityókát.
Zalánpatakon egyik terményből sincs fölös tartaléka a gazdáknak. Nem vetnek ebből-abból hektárokat. Úgy magyarázták, a kevésben kevesebb a kár is, a kevésért nem száll ki a hivatal, hogy felmérje annak értékét. Nem is nagyon hívták őket... beletörődtek.
- Jobb, ha a kicsi mellé kifekszik az ember!
Azaz ha kint alszik a gazda a föld fejénél.