2006. szeptember 30.
Holnap október elseje lesz. Jelentős nap ez Baja térségében. Végképp elhalkul az erdő, pihenni vonulnak a néhány napja még bőszen verekedő, tehenek után epekedő bikák. Vége a szarvas-bőgésnek az ártéri erdőben. Októberben már a hegyvidéki erdőket kell járnia annak, aki bőgést akar hallani. Ezzel együtt szarvasoknál a gímekről a dámvadra terelődik a hangsúly. Praktikusabb udvarló, mint a nálánál jóval termetesebb gím. Nem keresi, tereli a tehenet, hanem „barcogva" várja, hogy fölkeressék az arra alkalmas hölgyemények. Az más kérdés, hogy Gemenc erdeje nem hazája a dámnak, a dunántúli dombságok lakójának. Éppen ezért az október egy békésebb hónap a Duna-parti rengetegben. Lövik még a bikákat, de fél szemmel már a disznókat lesik a vadászok.
A nagy hajtóvadászatok ideje november, december és január. Az utóbbi években a vaddisznóvadászat gazdasági hozama megközelíti, sőt, alkalmanként felülmúlja a bőgési időben zajló gím-bikavadászatét. Sokak kedvence ugyanis a disznó. Főleg azért, mert honunk egyetlen, az emberre is veszélyes, vadászható állatfaja. Jó pár puskást megkergetett már sebzett kan, többeknek oda is vágott élesre fent agyarával. Nagy keletje van az úgynevezett „kerti vadászatnak", melyek során szép számú terítékkel, s így busás fizetséggel számolhat a vadgazda. De sokaknak mindennél többet ér a hangulat, mely a havas erdőben zajló vaddisznóhajtás kísérője.
