A 2006-os év elején megindultak a tárgyalások Bátonyterenye Város Önkormányzata és az Aquaelectrik Kft. jogutódja, az Ökoelctric Bioenergetikai Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. között egy biomassza-erőmű megépítésére. A szerződéskötésre, 2006. szeptember 26-án került sor.
Bátonyterenye. A 21. század egyik nagy kérdése, a korszerű energiagazdálkodás. A hagyományos, fosszilis energiahordozók (kőolaj, szén, földgáz) drágulása nyomán felértékelődött a megújuló energia-források szerepe. A világ több országában is már régen bevett gyakorlat a szél-, a nap-, biomassza-erőmű alkalmazása. A biomassza a világ negyedik legnagyobb energiaforrása a szén, a kőolaj és a földgáz után.
Világátlagban a felhasznált energia 14 százalékát, a fejlődő országokban 35 százalékát biomassza felhasználásával nyerik. De mi is ez a biomassza?
Többféle felosztása létezik, de a legegyszerűbb csoportosítása a következő:
- a szárazföldön és vízben található, összes élő és nemrég elhalt szervezetek tömege (növények, állatok), mikrobiológiai ipar termékei, a transzformáció után (ember, állat, feldolgozóipar) keletkező biológiai eredetű termék, hulladék.
Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb potenciállal a biomassza rendelkezik, s az ország energiaigényét napjainkban csak kis százalékos arányban fedezik a megújuló energiaforrások.
Egy, az Európai Uniónak tett kötelezettségvállalás szerint, Magyarország 2010-re felemeli a megújuló energia arányát 3,5 százalékra.
A napenergiából és a geotermikus energiából származó forrás viszonylag drága, és a napsütés, valamint a szélenergia sem áll rendszeresen rendelkezésre. A mai modern modern alkalmazott technológiával biomasszából gazdaságosan lehet előállítani áramot. Az így előállított áram egyenletes és állandóan rendelkezésre áll, szemben a fentebb említettekkel.
Magyarországon évente 110 millió tonna biomassza termelődik, amelynek energiatartalma nagyobb mint az ország éves energiafelhasználása.
Sok pozitív példa áll előttünk külföldön. Dániában, Németországban, számtalan biomassza-erőmű működik évek óta, s már hazánkban is vannak kis kapacitással működők (Pécsett, Oroszlányban, Szentendrén, Pornóapátiban).
Nem véletlen ezen erőművek gomba módon való szaporodása, hiszen a II. Nemzeti fejlesztési tervben nagy hangsúlyt kap a kutatásfejlesztés, s kiemelt szerepe van a geotermikus energiák hasznosításának.
Mint már a fentiekben említésre került, Magyarország szempontjából a biomassza erőművek létesítése tűnik a legcélravezetőbbnek. Az országban sok a parlagon hagyott földterület, illetve a gazdasági termelésre nem alkalmas terület, melynek ésszerű hasznosítását kínálja a biomassza-energiahordozók (gabonaszalma, napraforgószár, kukoricaszár, tűzifa) termesztése.
A földterületek nyújtotta lehetőségek kiaknázása mellett, munkahelyteremtő szerepe is vitathatatlan.
A hazánkban megindult ez irányú pozitív folyamat részesévé válhat hamarosan Bátonyterenye városa is. A közeljövőben egy biomassza-erőmű megépítésére, illetve üzembe helyezésére kerül sor a bátonyterenyei ipari park területén, a 21-es fő út mellett.
Az Ökoelectric Bioenergetikai Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. tervei között szerepel egy 50 MW-os biomassza-erőmű létesítése, illetve az erőművel egyidejűleg egy fahulladék-feldolgozó megépítése.
Az erőmű táplálására a környezetben meglévő mezőgazdasági és fahulladékot, illetve a Szarvasi Mezőgazdasági Kutatóintézet által kifejlesztett energiafüvet használnák fel.
A fahulladékból, fűrészporból, faforgácsból biobrikettet állítanának elő az erőmű táplálására, mely elégetése után a keletkezett hamut, pelletet, természetes trágyaként hasznosítanák a savanyú talajú, terméketlen földterületek termékennyé tételére.
Maga a biobrikett és az energia-fű elégetése nem terheli a környezetet C02 kibocsátásával, mivel nem keletkezik több gáz, mint amennyit a növények fel tudnának venni, egy természetes folyamat gyorsított végbemenetele ez.
Ezen erőmű, a termelt hőt a város közintézményeinek, a város lakóépületeinek, illetve a későbbiekben a város uszodájának fűtésére adná át.
Az erőmű teljességgel környezetbarát, nem avatkozik bele a természet megszabott rendjébe, gazdaságilag is konkurenciaképes.
A biomassza-erőmű tényleges termelés beindítására kitűzött időpont 2009. január 1., mely már a megelőző években is hozzájárulna a munkahelyteremtéshez a térségben, valamit a 201 l-re tervezett felfutási idő után 110 fő foglalkoztatását kívánja biztosítani, mely nagyban hozzájárulna a munkanélküliség leküzdéséhez.
Mindannyiunk közös érdeke a környezetünk olyan módon való hasznosítása, amely nem minősül kihasználásnak. A természettel való békés együttélés, a föld energiáinak korszerű használatba vétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a rohamosan csökkenő hagyományos energiahordozók, a mai világban igen csak meghatározó szerepét, át tudják venni a megújuló energiaforrások.