Zalaegerszeg - A közelgő tél aktuálissá teszi a fűtenivaló fa piaci helyzetét. A tűzifáról ugyanis elterjedt, hogy lassan hiánycikk lesz, az ára pedig szinte napról napra emelkedik.
A közelmúltban egy szakmai konferencián elhangzott, hogy a fakitermelés országunkban elérte a maximumot, az erdők már nem tudják kielégíteni az energetikai szektor és a lakosság növekvő igényeit. Tavaly a tüzelésre, energetikai célra, valamint papír és rostfa gyártására kitermelt 3,9 millió köbméter, úgynevezett sarangolt fából az ország hét biomassza-erőműve 1 millió köbmétert használt fel. A gáz árának emelkedése is hozzájárult, hogy egyre többen keresik a tűzifát, annak ellenére, hogy az ára emelkedett. Zala megyében, mint utánajártunk, nincsen még ellátási probléma, de keresleti piac jellemzi a tűzifa-értékesítést, ha megjelenik, azonnal el is fogy.
- Jelenleg nincs tűzifánk. Ami volt, azt egy az egyben megvették. Nem túlzás, hogy tűzifából hiány van. Nálunk a köbméterenkénti ára 15500 forint, jó 20 százalékkal drágább, mint tavaly. A termelők tartalékoltak, most kezdik szállítani a fát, de többnyire külföldre. Olaszországba viszik, ott a 18-20 ezer forintot is megkapják érte. Csütörtökre ígértek nekünk ismét, de emelkedni fog az ára, most már köbmétere 17 ezer forint körül lesz. Nagy mennyiséget nem tudtunk szerezni, legfeljebb 60 köbmétert - mondta Kovács Zoltán, az egerszegi Tüzépker Rt. igazgatója.
A tűzifa gyártásra és kereskedésre berendezkedett, egervári Fa-Ki Trans Kft.-nél is érdeklődtünk, ahol éppen kamiont rakodtak kandallóméretre darabolt, kalodába kötegelt fából.
- Kész, csomagolt tűzifát szállítunk olasz és osztrák piacra. A fő profilunk az export, belföldre minimális mennyiséget adunk el. Igazából itthon is megkapjuk azt a pénzt érte, csak a gyártási kapacitásunkból a nagyobb mennyiséget biztosabban el tudjuk adni külföldön. Így alakult ki a piacunk, korábban itthon nem volt ilyen nagy a kereslet - mondja Másli Attila ügyvezető, majd arra a kérdésre, hogy valóban kevés-e a hazai fa, a fejét csóválja és így szól: - A hazai piacra bőven elég lenne az a fa, amit itthon kitermelnek az erdőkből. Csak mindenki ráállt az exportra, sok új vállalkozás indult az utóbbi két évben, amelyek ezzel foglalkoznak. Magyarországról az olaszokhoz és az osztrákokhoz kerül a legtöbb fa. Mi a Zalaerdővel állunk szerződésben. Mindig korrektül megkapjuk tőlük a szerződött mennyiséget, rajtuk kívül a magánerdősöktől is veszünk, ha kapcsolatba kerülünk olyannal, akinek lehetősége van eladni - mondta.
Közölte még, hogy az évente általuk forgalmazott 5-6 ezer köbméter tűzifának körülbelül a 20 százalékát adják el Magyarországon.
A Zalaerdő Zrt.-nél évente mintegy 330-350 ezer köbméter fát termelnek ki, ebből 100 ezer köbméter körüli az értékesebb rönkféle, a többi papírfa, rostanyag, és tűzifa lesz. Bodor György termelési osztályvezető érdeklődésünkre elmondta: - Tűzifából olyan alacsony készleteink vannak, amilyen sosem szokott lenni. Amit kitermeltünk, az folyamatosan értékesítésre került. Teljesen nyilvánvaló, mi is érezzük, hogy tűzifából keresleti piac alakult ki, azt én is csak olvastam, hogy vannak térségek, ahol nem tudják kiszolgálni a helyi igényeket. Ebben a helyzetben azonban az is közrejátszik, hogy a magánerdők egy része nem működik. Egy részüknek a kárpótlás óta sincs erdőkezelője, az ilyen erdők nincsenek termelésbe vonva, és ami onnan piacra kerülhetne, ottmarad - mondta az osztályvezető.
Ezt érdeklődésünkre megerősíti az Állami Erdészeti Szolgálat is, melynek zalai igazgatója, Hajdú Tibor így jellemezte a helyzetet:
- Zala megyében 52 ezer hektár erdő van magánkézben, ennek 35 százaléka nem működik, mivel a tulajdonosok nem tudják biztosítani az erdőművelés feltételeit, nincs erdőgazdálkodójuk. Így nem is termelhetnek az erdőből. A Nyugat-Dunántúli Régióban összesen 43 ezer hektárt tesz ki az a magánerdő-mennyiség, ami nem működik, nem termel. Ha a magánerdők is működnének, akkor a régióból 350-400 ezer köbméterrel több fa kerülhetne piacra. Ez persze nem mind tűzifa, egy része ipari fa, de jelentősen javítana a helyzeten - mondta az igazgató.
A Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészetében, mint Nagy László igazgatóhelyettes elmondta, eddig folyamatosan kielégítették a lakossági igényeket.
- Folyamatosan szállítottunk, már csak néhány tétel van hátra, amit befizettek és várnak, de ki tudjuk elégíteni az igényeket. Igaz, nincsen készletünk sem. Erdei rakodón, tehát az erdőből kiszállítva út mellé, az egységes kemény tűzifa ára most 12 ezer forint. Az akác drágább, 13 ezer 200, ennyi a bükk és a gyertyán is. A tölgy, cser tisztán 12 ezer 600 forint. A tavalyihoz képest ezek az árak már magasabbak. Az áfa hatására 5 százalékkal, 15-ről 20 százalékra emelkedtek, és a tűzifa piaci ára is emelkedett. Ennek ellenére nőttek az igények. Úgy vettük észre, hogy idén a kereslet jóval nagyobb, mint tavaly - mondta Nagy László.
Érdeklődésünkre közölte még, hogy az egerszegi erdészetnél közel 20 ezer köbméter tűzifát termelnek, amit gond nélkül értékesítenek.
Ságod határában mintegy 2,5 hektáron egy 35 tagú magánerdő közösség területén - vannak jól működő magánerdők is - megy az akácfa-kitermelés Horváth Miklós erdőmérnök, a terület erdőgazdálkodója vezetésével.
- Vágásérett ez a terület, körülbelül 1450 köbméter akácot termelünk ki tűzifának. Milyen a kereslet? Nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Egy hónappal ezelőtt 11000 forintért adtuk, most már 12500 forint ennek az akácnak a köbmétere. Amit kitermelünk, azt minden nap el kell szállítani, mert éjszaka ellopják. Azért nincs elég tűzifa, mert egyrészt az erőműveinket átállították fatüzelésre, ezen kívül aki csak teheti, olasz és osztrák exportra adja el a fát. A belföldi piac meg lassan importra kényszerül majd - mondta az erdőgazdálkodó.