Romándi procedúra: Egy hónapja készül a kilövés forgatókönyve
Romándon már megszületett a határozat az iskola mellett ólálkodó rókák kilövéséről. Az engedélyezési procedúra ideje alatt azonban a vad továbbállt, s vélhetően már a lakott területtől távol vert tanyát. A valóban ravasznak tűnő állatok elszaporodása a veszettség elleni vakcinának köszönhető.
Mint korábban hírül adtuk (Róka látogatott a romándi iskolába, Kisalföld, 2004. szeptember 3.), rókák ütöttek tanyát a romándi iskola mellett. A gyerekek körül ólálkodó ragadozók számát tucatnyira becsülték, de talán nem lett volna napirendi pont a dologból, ha az egyik állat nem éppen az általános iskola tornatermében húzza meg magát tízórai szünetben.
A jelenlegi helyzet hasonlatos az akkorihoz: szeptember 2-án ugyanis az illetékes szervezetek egymásra hárították a feladatot, míg végül, a többórás huzavona után a vadállat kiugrott az ablakon. Ma a "rókakollektíva" viselkedik hasonlóan: miközben a polgármesteri hivatal, a rendőrség és a vadásztársaság a kilövés engedélyezésének forgatókönyvét komponálja, a rókák odébbálltak.
A különösen nehézkes procedúrára ízért van szükség, mert lakott területről van szó, így az illetékes vadásztársaság csak a rendőrség engedélyével húzhatja neg a ravaszt.
Müller Gábor, a község polgármestere elmondta: első lépésként megszületett a képviselő-testület határozata arról, hogy a község felkéri a vadásztársaságot a rókák eltávolítására. Ezután következik csak az igazi papírmunka: a társaság akkor léphet, ha a hatóságnak benyújtotta a kilövést végző személy adatait, fegyverviselési engedélyét. Most körülbelül itt tart az akció, ami még hátravan: a polgármesteri, hivatalnak - a vadászokkal együttműködve - ki kell dolgozni, egy tervet, hogy a lakosság teljes biztonságban legyen a nagy napon. Ezután már csak azt nem tudni, hogy a rókák "aláírják-e" a gondosan előkészített megállapodást.
Úgy tűnik, hogy nem. A polgármester szerint szeptember eleje óta már csak elvétve látni rókát a környéken, vagy azért, mert az állatok sem kedvelik a sajtónyilvánosságot, vagy ők is ugyanolyan barátságtalannak tartják az iskola közelségét mint az iskolások a rókáét.
Müller Gábor hangsúlyozta: a testület határozata természetesen csak a lakott területre vonatkozik, az azon kívül eső környéket illetően már nem kardoskodhat a rókák eltávolítása mellett. Ami ott történik, az már kizárólag a vadásztársaság dolga.
Persze felmerül a kérdés: miért kell kilövési engedélyt kérni a lakott területre, ha az állatok már nem tartózkodnak a faluban? S ha már egyszer eltűntek: nem lehetnének-e meg békében Románd mellett, a sok ezer rókát éltetett kiserdőben?
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívására a győri önkormányzat hatáskörében október 1-jétől 6-ig végzik az úgynevezett vakcinázási kampányt. A rókák veszettségének megelőzésére gyártott kapszulát a rókák által kedvelt szagú, szürkésbarna színű, gyufásdoboz alakú csalétekbe rejtik. Ehhez tilos hozzányúlni, mivel a vakcinavírus bejuthat a szájba, az orrba vagy egy sebbe is. Amennyiben ép bőire kerül, elegendő a jódos vagy alkoholos fertőtlenítés. Ám ha szervezetbe kerül az anyag, azonnal orvoshoz kell fordulni. A helyi kampányok megkezdésétől számított 21 napig eb-zárlatot rendelnek el, a kutyákat csak pórázon szabad közterületre vinni.
Ugyanígy tilos a legeltetés október 1-je és 6-a között. Aki a vakcinázott területen elhullott vadon élő vagy háziállatot talál, a tetemet hagyja érintetlenül és haladéktalanul értesítse a legközelebbi állatorvost, a helyi önkormányzatot vagy vadásztársaságot.