Jövőre is hernyóvész? (Népszabadság)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Szeptember végén határozzák meg a veszély mértékét

Az eddigi felmérések szerint jövőre főként a Magas-Bakonyban, Magyarpolány, Zirc, Bakonybél, Farkasgyepű környékén pusztítja majd az erdőket a gyapjaslepke (Lymanthria dispar) hernyója, amely az idén tavasszal főként a Balaton-felvidéken okozott nagy károkat.  Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprém megyei kirendeltségének vezetője tudósítónknak elmondta: az idén Veszprém megyében nagy károkat okozó gyapjaslepkék által lerakott petecsomók számának és életképességének felmérése befejeződött, az adatok értékelése még folyamatban van, végleges eredmény a jövő héten várható.
Ami most biztosan tudható: azon a mintegy hetvenezer hektáron, ahol az idén észlelték a hernyók jelenlétét (ebből 27 ezer hektáron tarra rágták a fák lombját), jövőre nem várható a kártevők tömeges megjelenése. Az idei fertőzési gócokban, Devecser, Nyírád, Sümeg, Monostorapáti környékén, illetve a Balaton északi partján Zánka és Füred között, továbbá Vas, Zala, és Győr-Moson-Sopron megye Veszprémmel határos részein ugyanis nagyon kevés életképes petecsomót találtak az erdészek a fákon. A lepkék által lerakott peték nagy részét természetes ellenségeik, a fürkészdarazsak elpusztították.
A Balaton-parti mintegy ötezer hektáron, ahol helikopterről permetezett vegyszerekkel védekeztek áprilisban a hernyók ellen, egyáltalán nem találtak életképes petéket az erdészek. Ezeken a területeken legfeljebb a zártkertekben, út menti facsoportokban bukkanhatnak fel a kártevők jövőre, ám tarrágásra nem kell számítani, jelentette ki Vaspöri Ferenc.
Nagyon súlyos a helyzet azonban a 8. számú főúttól északra, a Magas-Bakony területén. Itt az idén még mérsékelt számban jelentek meg a gyapjaslepke hernyói, szokatlan módon a négyszáz méternél magasabb hegycsúcsokon is. Jövőre a Kab-hegy északi oldalán, valamint Magyarpolány, Zirc, Bakonybél, Farkasgyepű vidékén várható nagyarányú elszaporodásuk Veszprém megyében, mondta az erdészeti szolgálat megyei igazgatója. - Ez a vidék hihetetlenül fertőzött - jegyezte meg Vaspöri Ferenc.
A gyapjaslepke hernyói ellen gyakorlatilag csak április közepén, tíz napon át lehet védekezni vegyszeres permetezéssel, amikor a petékből kikelnek a hernyók. Az erdészeti szolgálat veszprémi vezetője elmondta: a teljes Magas-Bakony területén gyakorlatilag lehetetlen lenne tíz nap alatt elvégezni a permetezést, még helikopterek igénybevételével is. Ráadásul az ilyen hatalmas területen kiszórt vegyszer felmérhetetlen hatással lenne az erdőkre. Az eddigi adatok alapján csak a lakott települések környékén tervezik a permetezést, a költségeket, mintegy száz-százötvenmillió forintot a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vállalná.
A gyapjaslepke petéi ugyanakkor megjelentek Veszprém városában, és a Füred-Almádi közötti szakaszon, továbbá Somogy megyében, a Balaton déli partján is. Vaspöri Ferenc elmondta: szeptember 30-án az FVM-ben összeülnek a téma kutatói és az erdészeti szolgálat vezetői, hogy meghatározzák: országosan hol és milyen mértékben fenyegeti az erdőket, valamint az idegenforgalmat a gyapjaslepke hernyóinak elszaporodása.

P. J.

<<Vissza


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.